– Az IKEA, vas�rnap c�m� k�nyv�ben nem kevesebbre v�llalkozik, mint hogy nyakon cs�pje a korszellemet; olyan t�rsadalmat �r le, amelyben az embereket rabul ejtette a fogyaszt�s, �r�k fiatals�gra v�gynak, �s annyira �nz�k, hogy m�r gyerek sem kell nekik. Nem didaktikus ez kicsit?

– Ez vitathatatlanul t�zisreg�ny. A fiatals�gkultuszr�l sz�l, amelyben �l�nk, �s a k�z�poszt�lybeli f�rfi �let k�zepi v�ls�g�r�l. Ezt a v�ls�got mindenki meg�li �ltal�ban, de a k�z�poszt�lynak a legkeservesebb ez a kit�r�si k�s�rlet. A globalizmus hatalmas g�pezet�ben dolgoznak. Felett�k van egy h�t-nyolc sz�zal�kos r�teg, a globalizmus nyertesei; ez sz�les sk�la, a milli�rdost�l eg�szen egy nagyobb multi vezet�j�ig terjed. A h�seim m�k�dtetik ezt a g�pezetet. Sz�mukra a legsz�rny�bb ez az �let k�zepi v�ls�g, mert nap mint nap k�zel ker�lnek a lehet�s�gek v�gtelen t�rh�z�hoz, amelyet a globalista elit �lvez. K�zel ugyanazt az �letst�lust pr�b�lj�k �lni, �s pr�b�lnak �nmagukat kizs�km�nyolva feljebb ker�lni, de ez nem siker�lhet, hiszen piramisszer�en �p�l fel minden t�rsadalom, minden multi is.

– Biztos, hogy ugyanazt �rtj�k k�z�poszt�ly alatt? Ezek a reg�nyh�s�k budai lak�parkokban laknak, �vente k�tszer dr�ga k�lf�ldi nyaral�sra mennek, p�r �vente lecser�lik a lak�s teljes berendez�s�t, �s a plasztikai seb�szek visszat�r� vend�gei. Az � h�bortjaik adn�nak magyar�zatot olyan, eg�sz t�rsadalmat �rint� jelens�gekre, mint mondjuk a n�pess�gfogy�s?

– �n ezeket az embereket ismerem, r�luk tudok �rni. Nem ragadn�k le a k�z�poszt�ly meghat�roz�s�n�l: az �let k�zepi v�ls�g egy pszichol�giai �llapot. Arr�l sz�l, hogy a siker�rt az embernek fel kell adnia az �lmait, �s ha �gy �rzi, m�r el�g sikeres az �letben, el�h�zhatja ezeket az �lmokat. �n gyerekkoromban p�ld�ul �r� szerettem volna lenni. Esetemben az �let k�zepi v�ls�g �gy n�zne ki, hogy feladn�m ezt az irod�t, itt hagyn�k csapot-papot, �s csak �rn�k.

– De ez nem t�rt�nik meg, mert ragaszkodik a Porsch�j�hoz. Ezt mondta egy kor�bbi interj�ban.

– Tiszt�ban vagyok a korl�taimmal. Tudom, hogy ez sz�rny� buk�shoz vezetne az �letemben.

– Az hogy n�zne ki?

– Nyilv�n irodalomb�l nem lehet meg�lni, emiatt egyre lejjebb kellene adnom az �letsz�nvonalamb�l. Tal�n sikeres lenn�k, de a v�ge val�sz�n�leg alkoholizmus lenne. Az egzisztenci�lis bizonytalans�g fel�r�lne.

– Pr�b�lta m�r?

– �gyv�d vagyok, sok ilyet l�ttam. A kedves olvas�knak is csak azt tan�csolhatom, hogy ne pr�b�lj�k meg, mert b�zv�st �ll�thatom, �gyse fog siker�lni. Ha valakinek h�sz �ve van egy j� munkahelye, szerintem semmilyen, divatos sz�val �lve „�j kih�v�s�rt” ne hagyja ott.

– Nem az a bajuk v�letlen�l ezeknek a f�h�s�knek, hogy nem akarnak el�gg� dolgozni, �s helyette m�ssal foglalj�k el magukat? Nekem nem �gy t�nik, mintha �r�lten �rdekeln� �ket a munka.

– Ezzel nem �rtek egyet. El�z� k�nyveimnek val�ban vannak ilyen mihaszna h�sei, de itt a narr�tor f�szerepl� �s a m�sik f�rfi f�h�s is nagyon rendes ember, aki biztos pont a c�gn�l, �s pr�b�lja tartani a temp�t a fiatalabbakkal. Meg is van mindene, de m�gsem �ri el azt a sz�nvonalat, hogy megval�s�tsa �lmait, mert nem siker�lt akkora anyagi er�f�l�nyt, hatalmat vagy extremit�st �sszegy�jtenie. Ez a h�rom kell ahhoz, hogy az ember megkapja a fiatal testeket. F�h�seim pedig erre v�gynak: megbolond�tja �ket az �jrakezd�s lehet�s�ge. Ha valaki sikeres a szakm�j�ban, akkor ig�nyt tart r�, hogy szoci�lisan is sikeres legyen; jelen esetben k�nnyed�n felkeltse a fiatal n�k figyelm�t. Hogy szeress�k, �s feln�zzenek r�. De nem n�znek fel. Michel Houellebecq ezt �gy mondja, hogy Puff Daddy gazdag, Bill Gates pedig nagyon gazdag, m�gis mindenki Puff Daddyvel akar lefek�dni. N�la van a szoci�lis el�ny. Ha az ember j� fizet�s�rt dolgozik egy multin�l, akkor nincs hatalma, nem rockszt�r, �s nincs akkora anyagi ereje sem, amekkora ahhoz kellene, hogy ezeket a fiatal testeket mag�hoz vonzza. Ez�rt �sszeomlik. Az eur�pai �slakosok nagy r�sze m�r csak sz�rakozni akar, �jra �s �jra meg�lni a fiatals�got. Abban a t�vhitben ringatja �nmag�t, hogy sikerrel tolja ki a fiatals�got a negyvenes �vei v�g�ig, m�sr�szt abban az ill�zi�ban �l, hogy minden sarkon �jabb csoda v�r r�, pedig nem. Eg�sz �let�nkben tal�n ha k�tszer t�rt�nik meg vel�nk, hogy igaz�n szerelmesek lesz�nk. A f�h�s elj�tssza mindk�t es�ly�t. A feles�g�vel t�nkremegy a kapcsolata, �s amikor v�gre feladn� az ill�zi�it, �s visszamenne a n�h�z, aki szerelmet tudott volna adni neki, addigra az a n� a csap�sok alatt meger�s�dik �s meg is v�ltozik. Cinikus lesz, �s kem�nyen tekint a vil�gra.

– R�gen minden jobb volt?

– Egyszer�bb. Van egy erd�lyi k�zmond�s, hogy az erk�lcs�ss�g a lehet�s�g hi�nya. De r�gen sem volt felt�tlen�l jobb. Ha az ember elolvassa Miskolczi Mikl�s Sz�nlelni boldog szeret�t c�m� szociogr�fi�j�t, akkor ugyanezt l�tja, csak a boml� K�d�r-rendszer slampos vil�g�ban. De kevesebb t�r volt az �lmodoz�sra. Amikor egy t�rsadalomban az egy�ni �s a csoport�rdek k�z�tt megbomlik az egyens�ly, �s az egy�ni els�bbs�get �lvez, akkor bizony ilyen �lmodoz�sokra ragadtatjuk magunkat, aminek rossz v�ge lesz. F�h�seim m�g ahhoz az utols� gener�ci�hoz tartoznak, amelyik �ldozatokat tudott hozni a gyerekei�rt. Az egyetem ut�n megh�zasodtak, �s mert �sszek�ttet�sek h�j�n nem tudtak �n�ll� egzisztenci�t teremteni, alkalmazottk�nt g�rc�lt�k v�gig az �let�ket. Gyerekeik m�r nem v�llalj�k ezt az �ldozatot: sem a g�rc�l�st, sem a csal�dalap�t�st.

– A tradicion�lis n�i szerep h�v�nek vallja mag�t. Ez mit jelent?

– Azt, hogy becs�lj�k meg a n�ket. Olyan t�rsadalmat szeretn�k fel�p�teni, amelyben a n�k b�rmikor v�llalhatnak gyereket, �s ha �gy d�ntenek, akkor f��ll�s� any�k lehetnek, mert a f�rfi k�pes egyed�l eltartani egy nagyobb csal�dot is.

– De az�rt amikor bes�t�l egy b�r�s�gi t�rgyal�sra, �s az ellen�rdek� f�l �gyv�dje vagy a b�r� t�rt�netesen n�, csak nem az jut esz�be, hogy �t is mi�rt nem k�ldte haza valaki ink�bb, hogy sz�lj�n m�g egy gyereket?

– Nem, ezt mindenkinek jog�ban �ll eld�ntenie. De sok olyan n� van, aki jellegtelen, �rdektelen, l�lek�l� munk�t v�gez, mert sz�ks�g van k�t fizet�sre. Azok, akik engem a hasonl� gondolatok miatt kritiz�lni szoktak, �ltal�ban j�l szitu�lt n�k, irodai munk�t v�geznek. De annak a n�nek, aki a s�rgy�rban �veget mos, biztosan jobb lenne, ha a f�rje eltartan� a csal�dot. Persze mindenki maga v�lasztja meg a sors�t. De azzal szembe kell n�znie mindenkinek, hogy akinek nincs gyereke, annak v�get �rt a t�rt�nelem. Nem folytat�dik senkiben. Sajnos ez a f�rfiak hib�ja is, s�t felel�ss�g tekintet�ben 51 sz�zal�k az � javukra a n�kkel szemben. A f�rfiaknak kellene felv�llalniuk azt, hogy m�t�l fogva csak egy n�vel vannak, �s nem v�rnak �jabb csod�kra.

– Honnan j�n ez a csodav�r�s?

– Szerintem a gy�kere az eg�sznek a felvil�gosod�s: Isten �s az egys�ges vil�gk�p meggyilkol�sa. Ha a vil�got megfosztjuk az istenit�l, akkor is kell egy koordin�ta-rendszer, amelyiknek �rtelemszer�en van egy k�z�ppontja, ez lett a minden felett �ll� egy�n, az emberi v�gy. Ennek meg az lett a v�ge, hogy ma m�r a legk�l�nb�z�bb egy�ni v�gyakat pr�b�ljuk emberi jogokk� transzform�lni. A Nyugat elvesz�tette a c�ljait. Az egy�ni v�gyak ker�ltek a k�z�ppontba a csoport �rdeke helyett. A t�rv�nyhoz� m�r csak kapkodja a fej�t. Eddig a term�szet t�rv�nyeit foglaltuk jogszab�lyokba, most m�r a v�gyainkat, amelyek ezerf�l�k. Mi�rt ne h�zasodhatn�nk emberszab�s� majmokkal vagy robotokkal? B�rmit ki lehet tal�lni.

– �s ez baj?

– Ez az �nz�s kult�r�ja, ami mindig buk�ssal v�gz�dik.

– Amennyiben?

– R�viden: Eur�pa az� lesz, aki telesz�li. De miel�tt megint f�lremagyar�zz�k, kiragadj�k a sz�vegk�rnyezetb�l a v�lem�nyem, szeretn�m lesz�gezni, hogy ez egy t�nymeg�llap�t�s, amely kijelent� m�dban hangzott el. Senkit sem akarok semmire sem k�nyszer�teni, sem felsz�l�tani. K�rem, hogy ne j�jjenek A szolg�l�l�ny mes�je c�m� t�v�sorozattal! De n�lam tanultabb emberek, demogr�fusok, t�rt�n�szek, szociol�gusok, teol�gusok – �s m�g sorolhatn�m – figyelmeztetnek benn�nket, hogy ennek rossz v�ge lesz. Sz�p eszm�nyeink k�nnyed�n elbukhatnak, mert Eur�pa ma vil�g�t�torony, de maholnap csup�n f�ldrajzi fogalomm� v�lhat, harmadik vil�gbeli k�r�lm�nyekkel. Vegy�k tudom�sul, ha megh�vjuk Afrik�t Eur�p�ba, akkor az Afrika lesz. Val�sz�n�leg Franciaorsz�g fog elv�rezni el�sz�r a demogr�fiai k�zdelemben. Az iszl�m fogja a saj�t k�p�re form�lni. �s minden olyan t�rsadalmat, ahol nagyobb l�leksz�mmal fog rendelkezni, mint az �slakosok. A Nyugat kiv�reztet�se folyik, �s az elitek semmit sem tesznek ez ellen. Azt hiszem, a vil�gt�rt�nelemben p�ld�tlan, ahogy a nyugati globalista elit el�rulja a saj�t ter�let�t, n�p�t. Persze valahol „�rthet�” az �ll�spontjuk, a Four Seasons mindenhol ugyanazt a steril luxust adja sz�mukra. Legjobb p�lda erre a francia eln�kv�laszt�s. A globalista elit olyan eln�k�t �p�tett fel, aki azt sugallja az �tlagfogyaszt�nak, hogy nem kell a probl�m�kkal szemben�zni, se a bev�ndorl�ssal, se a terrorizmussal, nem kell �ldozatokat hozni. „�n, az �gyes bank�r, az eleg�ns vil�gfi megoldom egyed�l helyetted a probl�m�idat. Te csak maradj sz�pen nyugton, ne izgulj, semmi sem fog v�ltozni, ugyan�gy fogyaszthatsz tov�bb, k�nyelemben �s viszonylagos j�l�tben, nyugalomban fognak telni napjaid” – sugallta Macron a v�laszt�si kamp�ny�ban. A v�ltozatlans�g ill�zi�j�t adta el, azt �g�rte, hogy minden �gy marad, mint eddig, mik�zben a val�s�g s�lyos viharfelh�k k�s�ret�ben m�r ott topog az ajt� el�tt. Ha a magyar t�rt�nelemb�l keresn�k p�rhuzamot erre a jelens�gre, akkor a Moh�csot megel�z� b� k�t �vtizedet mondan�m. A kertek alatt az oszm�n szuperhatalom, mi meg „lepk�ket kerget�nk”. A Macron m�g�tt �ll� gazdas�gi �s szellemi elitek zseni�lis m�don felismert�k, hogy a r�gi p�rtok m�r nem tudj�k elkend�zni a bajokat, ez�rt el�h�zt�k a kalapb�l ezt a megkonstru�lt alakot; valaminek meg kellett v�ltoznia, hogy semmi se v�ltozzon. Vele szemben egy szuverenista eln�kjel�lt �llt, aki azt mondta, v�ltoztatni kell, sajnos r�vid t�von lesznek neh�zs�gek. Ezt k�ptelen a nyugati ember elfogadni. „Mindent akarok, de azt most r�gt�n!” – ez az egyszer� filoz�fi�ja.

– Nem unja m�g a reg�nyei szerepl�it? Mind ugyanonnan �rkeznek, amelyet �n k�z�poszt�lynak nevez, �n ink�bb a t�rsadalom sz�k, tehet�s r�teg�nek.

– �n itt vagyok otthon. �gy �rzem, hogy vannak tartal�kok a t�m�ban. Egy�bk�nt A harcb�l nincs elbocs�t�s c�m� k�nyvemben elt�volodtam ett�l a k�zegt�l, amikor a val�s�gshow vil�g�t pr�b�ltam meg�rni exszerepl�k �s producerek szemsz�g�b�l.

– Egy koll�g�m azzal k�sz�nt el t�lem az interj� el�tt, hogy �dv�zli Bret Easton Ellist, �n majd biztos �tadja neki. Ilyen szoros a rokons�guk �n szerint is?

– Az els� k�t k�nyvemen tagadhatatlan Ellis hat�sa, de az�ta ink�bb Michel Houellebecq�. Most az IKEA, vas�rnap szektavez�r mell�kszerepl�j�nek az �let�t szeretn�m meg�rni, azt�n egy m�sodik vil�gh�bor�s reg�nyt tervezek.

– Az IKEA, vas�rnap f�h�seinek gyerekei t�ntet�sekre j�rnak meg hajl�ktalanokr�l sz�l� ki�ll�t�sokra, �s mindkett� el�g �szint�tlennek t�nik a reg�nyben, gyakorlatilag unatkoz� belv�rosi hipszterek p�tcselekv�sek�nt �br�zolva. �szinte tiltakoz�s nem is l�tezhet ma Magyarorsz�gon? Nincs olyan, aki az�rt megy ki az utc�ra, mert valamib�l t�nyleg elege van?

– �n nem menn�k ki tizenhat sz�zal�kos szja �s t�zsz�zal�kos t�rsas�gi ad�, gyerekek ut�n j�r� kedvezm�nyek �s csok mellett. Mi�rt menn�k ki? „Fizessenek a gazdagok!” – ez most komoly? Van olyan kedves olvas�, aki m�g ezt elhiszi? Hogy ki fogja az osztogat�st fizetni, ha ne adj’ isten a baloldal hatalomra ker�l? Term�szetesen a k�z�poszt�ly, akik tanultak, dolgoznak, gyereket v�llalnak �s nevelnek, betartj�k a t�rv�nyt, �s a gyerekeiket is erre nevelik. Na, ugyan m�g nem tudnak r�la, de �k a gazdagok.

– Amikor annyi mondanival�ja van a korm�nynak nekem mint v�laszt�polg�rnak, hogy �ll�tsuk meg Br�sszelt, m�sr�szt hogy Soros Gy�rgy egy d�mon, az nem aggaszt�? �s am�gy is: ilyen egyszer� lenne a vil�g m�k�d�se?

– Igen, szerintem az. Ha azt akarjuk, hogy valaki ne �rtse, akkor bonyol�tjuk t�l. Belemegy�nk a r�szletekbe. A migr�ci�t p�ld�ul nem t�mogatom, �s mivel ma k�z�p- �s hossz� t�von ez a legfontosabb k�rd�s, amelyr�l d�nten�nk kell, minden m�s a migr�ci�hoz k�pest �rt�kelhet�. Ez egy eld�ntend� k�rd�s, igen vagy nem. Nevets�ges, amikor egyesek az eur�pai civiliz�ci� megment�s�r�l papolnak, de amikor sz�ba ker�l p�ld�ul a fal, az egys�ges hat�rv�delem, a g�r�g hat�r lez�r�sa, az embercsemp�szflotta els�llyeszt�se stb., egysz�val minden, amit a magyar korm�ny a kezdet kezdet�n javasolt, akkor azt mondj�k: „Na, ezt az�rt m�r m�gse! De h�t ez nem eur�pai!” – nyilv�n az�rt mondj�k ezt, mert az � k�reikben soha semmilyen k�r�lm�nyek k�zt sem lehet Orb�nnak igaza, ezt tudjuk. �n viszont azt mondom, ha nem hozunk j� �s hat�rozott v�laszokat az alapk�rd�sre, akkor felesleges arr�l vitatkoznunk, hogy h�nyf�le nemi identit�s van, ki melyik mosd�ba mehet be, �s m�g sorolhatn�m, mert a sz�p �j vil�gunkban ezeket a probl�m�kat m�g felvetni is b�n lesz.

– T�bb pszichol�gus is szerepel a k�nyveiben, de a h�s�k nem sok hasznukat l�tj�k. Nem hisz abban, hogy a pszichol�gia gy�gy�thatja ezeket az egy�ni �s t�rsadalmi betegs�geket?

– Nem.

– Akkor mi gy�gy�tja?

– Isten. Isten n�lk�l hossz� t�von egyetlen civiliz�ci� sem maradhat fenn. Fel kell tenn�nk a k�rd�st, hogy mire �p�tj�k a mor�lt. Ha Istenre �p�l – mivel Isten v�gtelen �s abszol�t –, akkor van egy abszol�tum mint alapk�, egy v�gs�, megk�rd�jelezhetetlen alapk�. Ha az erk�lcsileg helyesr�l t�rsadalmi szerz�d�s d�nt, akkor teljesen szubjekt�v d�nt�s t�rgy�v� v�lik, hogy mi a j� �s a rossz. Ha elhagyjuk Istent, akkor abszol�t sem tud lenni a l�t�nkben. Ott minden csak relat�v – �s ennek nagyon cs�nya v�ge lesz.

R. Kiss Korn�lia

Ennek a cikknek a nyomtatott v�ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelen�s id�pontja: 2017.06.17.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.