(...)

GFG: (...) Besz�lgess�nk arr�l, hogy merre megy a vil�g. Hol vannak a gondolatok, milyen gondolatok vannak, honnan j�n az �j gondolat.

Schiffer: �j gondolatok mindig j�nnek. Ebben olyan nagy felfedez�s nincsen. Ma azt l�tom, hogy a XXI. sz�zadban a glob�lis kapitalizmus v�ls�g�ra nagyj�b�l h�rom reakci� �rkezik, ha a p�rtpolitikai mez� fel�l k�zel�t�nk: egyr�szt van egy populista jobboldali v�lasz erre az eg�szre, ha leegyszer�s�tve akarom �sszefoglalni, akkor ez nem m�s, mint a „r�gi, j� vil�g �jrateremt�se”. Trumpt�l Orb�nig k�l�nb�z� �rnyalatokban – b�r az �tt�r� Berlusconi volt az 1990-es �vek k�zep�n. Tov�bb� van egy radik�lis baloldali, �kol�giai v�lasz erre a rendszerv�ls�gra. Ezt is lehet l�tni Sanderst�l a Syriz�ig, vagy �ppen M�lenchont�l Jeremy Corbynig bez�r�lag. �rdekes m�don – f�leg az elm�lt f�l �vben jelent meg, de el�gg� szimptomatikus – a harmadik v�lasz, amelyet �n Puzs�rt�l k�lcs�n�zve �gy neveztem el, hogy „sz�ls�k�z�p”. Ami semmi m�st nem jelent, mint a semmitmond�s radik�lis �jracsomagol�s�t.

F�r�sz: Zizek is azt mondja, hogy radik�lis centrum.

Schiffer: Ez a semmi j�l megmarketingelve. Azt hiszem a volt 4K-s Istv�nffy Andr�s mondta r�juk, hogy ezek „Starbucks p�rtok”. Igaz�b�l �n a „p�rt” kifejez�st sem tartom hely�nval�nak, mert projektekr�l van sz� ink�bb. Erre l�ttunk p�ld�t most Magyarorsz�gon is a Momentum eset�ben. Ugyanez volt tulajdonk�ppen az Egy�tt-PM t�rt�net is, az is ez a „sz�ls�k�z�p” volt. A l�nyeg, hogy radik�lisan csin�ljunk valamit: t�k mindegy, hogy mit. Ha le akarod r�ntani a fed�r�teget, akkor kider�l, hogy val�j�ban semmi m�st, mint ami eddig volt. De ezt valahogy radik�lisan m�sk�nt.

GFG: Vagyis h�z�ng�s, nem?

Schiffer: A populist�kra is szokt�k mondani, hogy h�z�ng�s. Erre �n nem egyszer�s�ten�m le, csak az l�tszik, hogy a hagyom�nyos kereszt�nydemokrata �s szoci�ldemokrata ir�nyzatok folyamatosan vesz�tenek a ter�kb�l. Ha v�gign�zed a v�laszt�si adatokat az 1990-es �vek elej�t�l, �n ezt Hollandia kapcs�n megtettem, akkor azt l�tod, hogy az 1945 ut�n kialakult rendszerp�rtokra leadott szavazatok folyamatosan cs�kkennek. A lehull� szavazatokat a hollandokn�l a kilencvenes �vekt�l f�k�nt a populista Pim Fortuyn, azt�n k�s�bb Wilders szerezte meg. Egy�bk�nt az idei, tavaszi v�laszt�snak Hollandi�ban is a radik�lis baloldal, illetve az �kol�giai p�rtok, a z�ldek voltak a legnagyobb nyertesei. Meg lehet n�zni azt�n azt is, hogy vannak ezek az �jracsomagolt neoliber�lis p�rtok – nem csak Macronra gondolok – Spanyolorsz�gban, Lengyelorsz�gban, Rom�ni�ban, Horv�torsz�gban is pr�b�lkoztak egy-egy ilyennel. S�t, meg lehet n�zni a horv�t �s a spanyol esetet: mind a k�t sz�ls�k�z�p p�rtnak a felfuttat�sa azt eredm�nyezte, hogy Spanyolorsz�gban siker�lt megakad�lyozni, hogy a Podemos legy�zze az establishmentet, Horv�torsz�gban pedig az egy �vvel kor�bban 20% f�l�tt �ll� z�ldp�rtot ennek az �j, liber�lis p�rtnak a felbukkan�sa gyakorlatilag led�zerolta. Mert az is egy tanuls�g egy�bk�nt, hogy az �j gener�ci�k sz�m�ra a k�z�s technokrata ethoszban felold�dott hagyom�nyos kereszt�ny-konzervat�v, illetve szoci�ldemokrata p�rtok nem tudnak semmit sem mondani. Az �j gener�ci� a r�gi mes�kre egyszer�en immunis, �s nem csak a posztkommunista t�rs�gben. Sokszor nagyon apr� �rz�leteken �s n�anszokon m�lik, hogy hov� szavaznak: a semminek a radik�lis �jracsomagol�s�ra, a populista jobboldalra vagy a radik�lis baloldalra.

GFG: Ak�r �gy is fel lehetne �rni a k�zdelmet, ha m�g tov�bb egyszer�s�tj�k, hogy van a rendszer, a r�gi rend �s vannak a l�zad�k, akik l�zadnak a Birodalom ellen. Macron gy�zelme a rendszer gy�zelme a rendszerellenesekkel szemben.

F�r�sz: Ez a Birodalom visszav�g esete. De �rdekesek a l�zad�k is, mert b�r k�l�nb�z� ir�nyzatokr�l besz�lt�l, de m�giscsak van egy k�z�s nevez�: hogy valami gond van a glob�lis kapitalizmussal. Az establishment azt mondja, hogy nincsen gond, picit emberarc�bb� kell tenni, �s akkor minden rendben van. Te mit gondolsz?

Schiffer: Azt l�tom, hogy a XXI. sz�zadi politik�ban a k�l�nb�z� – �s most nem szigor�an p�rtokr�l besz�lek – �ramlatokat, politikai csoportokat k�t tengelyen lehet elhelyezni. Azt �ll�tom, b�r ezzel kapcsolatban nekem L�nyi Andr�ssal 10-15 �vvel ezel�tt is vit�m volt, hogy a bal-jobb tengely tov�bbra is relev�ns. Am�g kapitalista rendszer van, a munka-t�ke ellent�te l�tezik, s�t ez term�szet-t�ke ellent�t is.

F�r�sz: Igen.

Schiffer: Ez egy relev�ns ellent�t. De ugyan�gy a glob�lis kapitalizmusnak az is saj�toss�ga, hogy ezt a tengelyt keresztbe metszi egy globalista-szuverenista tengely. Azt gondolom, hogy nagyj�b�l ebben a koordin�ta-rendszerben helyezhet�k el a k�l�nb�z� mozg�sok. Van a populista jobboldal, a magyar korm�nyp�rt mindenk�ppen ilyen. Teljesen egy�rtelm�, hogy alapvet�en nem a t�kekorl�toz�s p�rtj�n �ll, viszont szuverenista. Van a technokrata jobboldal – ez korm�nyzott n�lunk 2010-ig, igen, az MSZP-SZDSZ-r�l �s ut�dp�rtjaikr�l besz�lek. Ha a politikai marketinget leh�ntjuk r�luk, nyilv�nval�an egyr�szt a rendszerv�lt�s nyerteseit k�pviselik Magyarorsz�gon �s K�-Eur�p�ban is, m�sr�szt pedig a glob�lis kapitalizmus rendszerp�rtjainak tekinthet�ek.

F�r�sz: Persze.

Schiffer: A baloldalon is nagyj�b�l k�t ir�ny van. Van a hagyom�nyos, ha �gy tetszik, internacionalista baloldal, ami ma m�r a vil�gon nagyr�szt ink�bb elszigetel�d� kommunista �s anarchista csoportokra reduk�l�dik, �s van a  patri�ta baloldal – a z�ldeknek egy r�sze ilyen, m�s r�sze nem ilyen – p�ld�ul a M�lenchon-f�le francia baloldal tartozik ide.

GFG: N�lunk mintha hi�nyozna a tengely baloldala.

Schiffer: Igen, �gy van. Ennek a felt�teleit el� kell �ll�tani.

GFG: Baj-e az egy�ltal�n, hogy hi�nyzik?

Schiffer: Neked nem baj, nekem baj.

F�r�sz: Visszat�rve a kapitalizmuskritik�hoz: te azok k�z� tartozol, akik ny�ltan besz�lnek arr�l, hogy probl�ma van a kapitalizmussal, de van-e �letk�pes alternat�v�ja?

Schiffer: Pontosan az�rt nem nevezem magam antikapitalist�nak – s�t, ezt ki is k�rem magamnak – mert jelen pillanatban nem tudok ilyen alternat�v�t. Am�g az ember nem tud jobbat, addig nem akarja lerombolni azt, ami van. S am�g nem tudunk jobbat, annyit tehet�nk, hogy olyan szoci�lis �s �kol�giai keretek k�z� szor�tjuk a t�kelogik�t, hogy az ne zab�lja fel a bolyg�t. A kapitalizmuskritikus vagy hasonl�k�ppen a globaliz�ci�kritikus megjel�l�st haszn�lom, mert nyilv�n a t�kelogik�t korl�tozni lehet szoci�lis-�kol�giai szempontok alapj�n. A jelenlegi vil�gn�l annyiban el tudok jobbat k�pzelni, hogy glob�lisan a munkajognak, a k�rnyezetv�delemnek a szabadkereskedelem int�zm�nyeivel egyenrang� int�zm�nyei vannak. Olyan vil�got, ahol a profit nem el�zi meg az embert. Ilyet el tudok k�pzelni. Ez�rt besz�l�nk alternat�v globaliz�ci�r�l �s nem pedig globaliz�ci�elleness�gr�l. A globaliz�ci� egy t�nyk�rd�s, azt nem szeretni vagy ut�lni kell, az van. Azt ellenezni kicsit olyan, mint a napnyugt�t ellenzi valaki. Csak a k�rd�s az, hogy milyen globaliz�ci�r�l besz�l�nk.

GFG: Csak szerintem az is vil�gos, hogy �rdekellent�tek is vannak. A „kapitalizmuskritikus”, a „globaliz�ci�kritikus” bele fog �tk�zni az olyan nagy hatalm� szerepl�k �rdekeibe (korpor�ci�k, v�llalatok, milli�rdosok), akik �rv�nyes�teni tudj�k az akaratukat. Ezek a szerepl�k magukt�l mi�rt is korl�tozn�k a saj�t �rdekeik �rv�nyes�t�s�t? Ehhez kell egy er�s �llam.

Schiffer: Igen, csak szerintem nem ugyanazt gondoljuk az er�s �llamr�l. Nyilv�n – f�leg, ha ennek a jelenlegi vil�grendnek a term�szet�t n�zz�k – a nemzet�llam egy utols� v�gv�r. A helyi k�z�ss�gek �s er�forr�sok v�delme is viszonylag nehezen k�pzelhet� el a mai vil�gban �gymond er�s �llam n�lk�l. Csakhogy a jobboldali populista er�s �llam felfog�s arr�l sz�l, hogy egy politikai k�zpont a maga erej�t egy er�s �llamon mint egy m�diumon kereszt�l �rv�nyes�ti, �s felhalmoz annyi anyagi er�t saj�t maga m�g�, amivel ellen tud �llni azoknak a kih�v�soknak, amelyekkel p�ld�ul egy nemzet�llamnak szembe kell n�znie. Ennek �rdek�ben pedig k�m�letlen�l bedar�l minden auton�mi�t. Ez az orb�ni felfog�s. Az �n felfog�somban viszont egy er�s �llam arra kell, hogy a politikai k�z�ss�gen bel�l a helyi k�z�ss�geknek v�delmet, a m�g�tt�k lev� helyi gazdas�gnak lehet�s�get ny�jtson, bizonyos �gazatokat, amelyeknek a hagyom�nyai is er�sek �s komparat�v el�nnyel b�rnak, ezeket fejlessze, hogy hossz� t�von az �rt�kteremt�s es�lye meglegyen Magyarorsz�gon.

GFG: Mi�rt z�rn� ki egym�st a k�t felfog�s, vagyis, hogy egy er�s �llamot �p�t� nemzeti elk�telezetts�g�, patri�ta korm�ny fejlessze egy�ttal ezeket a strat�giai �gazatokat is.

Schiffer: Akkor a v�g�r�l kezdem. Sz�val l�nyeg�ben vissza tudn�m dobni a labd�t, hogy �n sem �rtem, hogy ez mi�rt z�rja ki, de l�that�an kiz�rja. Magyarorsz�gon – tisztelet a kiv�telnek – a nagy vagyonok a politikai kapcsolati t�ke g�tl�stalan kihaszn�l�s�val alakultak ki, �s �n ezt �rzem tragikusnak. K�z�l�k senki sem hozott l�tre egy magyar Samsungot vagy egy magyar Noki�t, ami h�zta volna maga ut�n Magyarorsz�got.

F�r�sz: H�t csak ez szerintem nem itt botlott el, teh�t nem 2010-ben. Mert a du�lis gazdas�gszerkezet nem most j�tt l�tre.

Schiffer: Nem, �s �n nem is err�l besz�lek.

F�r�sz: Sokkal kor�bban j�tt l�tre, csak amir�l te besz�lsz…

Schiffer: �gy van, a k�lf�ldi betelep�lt t�k�vel a status qu�t a nomenklat�ra-burzso�zia – err�l sz�lt az 1994-es MSZP-SZDSZ paktum – alak�totta ki. A du�lis gazdas�g koncepci�ja pedig visszavezethet� az �llamszocializmus utols� �veire. Az elm�lt h�t �v gazdas�gpolitik�ja a du�lis gazdas�gi szerkezethez azonban nem ny�lt hozz�, hanem csup�n �j alkut k�t�tt a k�lf�ldi t�k�vel.

GFG: Olyan „alkut” aminek r�sze p�ld�ul egy el�g kem�ny bankad� vagy a k�l�nb�z� szektor�lis ad�k. De ha nem �gy tett volna, akkor az lenne baj, akkor azt olvashatn�nk az �js�gokban, hogy „elfordul Magyarorsz�gt�l a k�lf�ldi befektet�”.

Schiffer: M�r amelyikben! Titkon az�rt rem�nykedtem 2010 j�nius�ban, hogy lesz er� szak�tani a du�lis gazdas�ggal, �s hogy a korm�ny nem egyes v�llalkoz�kat, oligarch�kat, hanem �gazatokat fog felt�k�s�teni. Szerintem ett�l lehetne hossz� t�von er�s �s sikeres egy orsz�g.

GFG: Csakhogy itt szerintem er�k �sszem�r�s�r�l is sz� van. Amikor kivetett�k a k�l�nad�kat a bankokra, t�vk�zl�si szektorra, akkor hirtelen Br�sszelben lett egy j� kis demokr�ciavita Magyarorsz�gr�l. Teh�t ezeket a c�geket, akikkel szemben szerinted csak sz�nd�k k�rd�se egy m�s fel�p�t�s� gazdas�gi modellt l�trehozni, ezeket sem kell f�lteni. Megvannak a maguk eszk�zei, hogy a kiharcolt �rdekeiket a k�t �vtizede megk�t�tt paktum alapj�n �rv�nyes�ts�k. Ha kivetsz r�juk ad�t, megpr�b�lsz leveg�h�z jutni, akkor r�gt�n szembetal�lod magad egy demokr�ciavit�val Br�sszelben vagy Strasbourgban, �s menetrendszer�en j�n a dorg�l�s a Washington Postban.

Schiffer: Az elm�lt k�t �vben arra pr�b�ltam minduntalan k�s�rletet tenni – meg is kaptam a magam�t hol innen, hol onnan, hol mindk�t oldalr�l –, hogy sz�lljunk ki ebb�l a dichot�m helyzetb�l.

GFG: Van ennek realit�sa?

Schiffer: Az egyik oldal igazs�ga nem z�rja ki a m�sik oldal igazs�g�t �s ford�tva: az egyiknek a szennyese nem fogja a m�sikat tiszt�ra mosni. Persze �n sem vagyok vak, r�ad�sul el�g kem�nyen benne voltam itthon ezekben a demokr�ciavit�kban. De a kezdett�l fogva tart�zkodtam att�l, hogy ezeket a vit�kat k�lf�ld�n pr�b�ljam meg lefolytatni. A t�rt�neti h�s�g kedv��rt: az Orb�n-korm�ny alkotm�nyoss�got s�rt� l�p�sei ellen az LMP, szem�ly szerint �n hirdettem el�sz�r t�ntet�st november els� napjaira, �s eltelik b� h�nap, �s sem Angela Merkelt, sem senkit Eur�p�ban – r�ad�sul addigra a m�diat�rv�ny tervei is kisziv�rognak – k�l�n�sebben nem �rdekelt az, hogy Magyarorsz�gon mi t�rt�nik. J�llehet az AB jogk�r�nek sz�k�t�se szerintem brut�lisabb l�p�s volt, mint nagyon sok minden m�s, amit ut�na kritiz�ltak. �s amikor decemberben a k�lts�gvet�si vit�k sor�n benyomj�k a szektor�lis ad�kat, akkor hirtelen el�t�r a magyar sajt�szabads�g ir�nti olthatatlan aggodalom Br�sszelb�l. Teh�t term�szetesen �n sem �l�k h�ttal a moziban. R�ad�sul olvastam ezt a minapi EP-hat�rozatot, ami egyszerre nevets�ges �s botr�nyos. Na de k�ny�rg�m: az�rt, mert az Eur�pai Parlament saj�t mag�t lej�rat� sz�nvonalon hazugs�gokkal telet�zdelt propagandasz�veget fogad el Magyarorsz�ggal szemben, att�l m�g hasonl�t szokott a Fidesz is a magyar orsz�ggy�l�ssel elfogadtatni Br�sszellel szemben politikai nyilatkozatk�nt. Az egyik nem menti a m�sikat.

GFG: Amire te azt mondod, hogy Br�sszel propagandasz�vege, erre a korm�ny politikai ellenfelei azt mondj�k, hogy Eur�pa.

Schiffer: Vissza lehet n�zni, �n szerintem 2010 v�ge �ta, vagyis mi�ta ezek az els� konfliktusok gener�l�dtak Br�sszelben, el�g kitart�an ugyanazt mondom ezzel kapcsolatban: amilyen modellt felvett az Eur�pai Uni� a hidegh�bor� v�ge ut�n, az �hatatlanul k�kem�ny konfliktusokat fog okozni a perif�ria �s a centrum k�z�tt, �s Magyarorsz�gnak elemi �rdeke, hogy kem�ny konfliktusokat v�llaljon fel Br�sszelben, eg�sz pontosan Berlinnel szemben.

GFG: A korm�ny kem�ny konfliktusokat v�llal.

Schiffer: Konfliktusokat v�llal, s�t konfliktusokat gener�l az eur�pai int�zm�nyekkel �s szerepl�kkel szemben, de saj�t hatalmi j�tszm�i �rdek�ben. Sz�mos m�s esetben viszont nem v�llal konfliktust, amikor pedig kellene. P�ld�ul a k�zbeszerz�si t�rv�ny �gy�ben milyen konfliktusokat v�llal? Gyakorlatilag semmilyet. Vagy a f�ldforgalom �gy�ben kellett volna sokkal t�bbet konfront�l�dni �s mag�t az uni�s alapszerz�d�snek a m�dos�t�s�t felvetni, hogy a term�f�ld ker�lj�n ki a t�ke szabad �raml�sa doktr�n�ja al�l. Ezt az eur�pai z�ldek fel is vetett�k, a n�pp�rti fideszesek pedig b�tran hallgattak, ez a helyzet. A CETA meg a TTIP megv�t�z�s�ban kellett volna karak�nnak lenni. Ellenben konfliktusokat v�llalunk olyan �gyekben, amelyek hozad�ka egy�bk�nt az orsz�g – �s megkock�ztatom: a r�gi� – hossz� t�v� �rdekei szempontj�b�l nem �llnak ar�nyban.

F�r�sz: Aha. P�ld�ul a migr�ci� eset�ben.

Schiffer: N�zd, a migr�ci� dolg�ban �n azt gondolom, �gy is nyilatkoztam �s szavaztam v�gig, hogy p�ld�ul amikor a miniszteri tan�csi �l�sen ezerk�tsz�zvalamennyi ember �tv�tel�re nemmel szavazott Pint�r S�ndor, azt �n nem is illettem kritik�val. De az, hogy �nmag�ban ennek az 1200 embernek az �tv�tele miatt, ami m�g csak nem is betelep�t�st jelent, hanem az elj�r�s lefolytat�s�t, emiatt belemenni egy elm�rgesed� konfliktusba, mik�zben, ha csak a migr�ci�s v�ls�gra gondolunk, m�g b�ven lesznek egy�b csat�k, ez szerintem idi�tas�g.

GFG: Az nem �ll fenn, hogy odaadom a kisujjamat, akkor az eg�sz karom kell?

Schiffer: Ezzel �rvelt a minisztereln�k is, meg a fideszes politikusok is.

GFG: �s lehet, hogy igazuk van. Mert �letszer�!

Schiffer: Na de G�bor, persze �letszer�! Azt kellett volna mondani, hogy ok�, Magyarorsz�g nem �rt egyet, de ezt elfogadja, viszont minden olyasmivel, ami automatizmust id�z el�, azzal szembe fog menni. Jegyzem meg, maga a kv�ta�gy is az�rt volt, �gy ahogy van, egy baroms�g, mert nyilv�nval�an addig, am�g nincs szoci�lis Eur�pa, addig az eg�sz dolog eleve kivitelezhetetlen.

GFG: Szerinted hely�nval�, hogy egy milli�rdos spekul�ns sz�nd�kokat akar �rv�nyes�teni nemzet�llamokkal szemben?

Schiffer: R�vid v�laszom: nem, nincsen rendj�n. (...) �n egy olyan vil�got szeretn�k, ahol p�nz�rt nem lehet befoly�st v�s�rolni, sem egy nemzet�llamon bel�l, sem glob�lisan.

GFG: Hiszen te is itt �lsz. Vagy ez nem sz�m�t annak? Egy�bk�nt, amit mondasz, az ut�pia, nem?

Schiffer: Nem baj, de att�l sz�p.

GFG: Rem�lem, nem b�nt�dsz meg ett�l, de nekem az a szerep, amit felv�llalt�l, meglehet�sen tragikus. Egyfel�l monologikus szerepl�je volt�l �s vagy a magyar politik�nak, m�sfel�l kivonul�sod a politik�b�l �s terved egy szellemi er�t�r fel�p�t�s�re is n�mi tragikuss�gr�l �rulkodik. Azt is mondhatn�m, hogy lehet-e m�s a politika, csakhogy ez annyira…

Schiffer: Persze, hogy lehet. N�zd, �n nem l�tom olyan tragikusnak a helyzetet.

GFG: TGM sem l�tta.

Schiffer: Az els� r�vid v�laszom az, hogy sz�t kell n�zni a vil�gban, �s b�ven vannak ilyen szellemi innov�ci�k Amerik�ban, Franciaorsz�gban, egy�ltal�n D�l-Eur�p�ban, Hollandi�ban, D�l-Amerik�r�l nem is besz�lve. Teh�t van hova ny�lni glob�lisan, ha �gy tetszik. Kett�: el kell d�nteni azt a dilemm�t, hogy az ember a r�vid t�v� hasznot pr�b�lja-e kimaxolni, vagy hossz� t�vra rendezkedik be. Akkor, amikor a feladat �ri�si �s rettenetes er�k �s �rdekek �llnak szembe ezzel a politikafelfog�ssal, akkor lehet, hogy hasznosabb kicsit h�tr�bb l�pni.

GFG: Cincinnatus elvonul az ekeszarvak m�g�, majd visszat�r, hogy k�zdj�n a haz�j��rt – ezt �rtem. Hattori Hanzo felhagy a szamur�jkardok k�sz�t�s�vel, �s szusimester lesz, �m Fekete Mamba kedv���rt m�giscsak elk�sz�ti a vil�g legfaszag�nyosabb szamur�jkardj�t – ezt is �rtem. Orb�n Kriszti�n azt tan�csolja a j�v�beli eg�sz tud�s�aknak, hogy menjenek el, tarts�k t�vol magukat a politik�t�l, am�g el nem rohad ez az eg�sz, mert akkor j�n el az � idej�k – ezt nem �rtem, mert szerintem az id� nem fogja kiv�rni a teljes tud�s�akat, de mindegy is, sz�val ezek k�z�l a p�ld�k k�z�l melyik illik legink�bb R�d?

Schiffer: Soha �letemben, m�g mag�nbesz�lget�sekben sem mondtam olyat, hogy ne foglalkozzanak az emberek politik�val, s�t, mindig az ellenkez�j�t mondtam. �ppen az a trag�di�ja ennek az orsz�gnak, hogy �vsz�zadok �ta gener�ci�k arra szocializ�l�dnak, hogy „min�l t�bbre tartod magad, ann�l t�volabb ker�lj a politik�t�l”. �ppen ezt kellene megford�tani. R�ad�sul mi sem �ll t�lem t�volabb, minthogy itthagyjam az orsz�got.

GFG: Arra utaltam, hogy a feltev�s szerint a viszonyok nem m�lt�ak a kezeinkhez, de majd ha a viszonyok megv�ltoznak, akkor elj�n a tiszta tekintet�ek ideje.

Schiffer: Jaj ne. Ami engem illet, nem tudok m�st mondani, mint amit egy �ve elmondtam: ha az ember azt l�tja, hogy vannak a fej�ben tervek, hogy hogyan kellene ennek az orsz�gnak el�re haladnia �s megv�ltoznia, viszont azt l�tja, hogy ahhoz, hogy ezek a tervek hat�konyan tudjanak �rv�nyes�lni, a felt�telek nincsenek meg – �s a felt�telek kit�tel nem egy p�rtr�l sz�l puszt�n –, akkor lehet, hogy hasznosabb, ha a felt�telek megteremt�s�vel foglalatoskodik ahelyett, hogy r�vid t�v� csat�kban em�szt�dne fel. Nincsen sehol meg�rva, hogy m�g egyszer az �letben hivat�sos politikus legyek, lehet, hogy nem j�n �ssze, amit tervezek, viszont azt is tudom, hogy a magam meggy�z�d�s�vel, de a felt�telek el�teremt�se n�lk�l, nincs �rtelme m�g egyszer bele�llnom a p�rtpolitik�ba.

GFG: �s ezt hogy kell elk�pzelni? Ez mer� idealizmus.

F�r�sz: Nekem ink�bb az a konfliktus jut eszembe, amir�l Moln�r Attila K�rollyal besz�lt�nk. Vannak, akik egyfajta mor�lis megvet�st tan�s�tanak a pragmatizmussal szemben. �s vannak, akik k�nytelenek a „szarba belem�rtani a kez�ket”, mert ugye a politik�ban musz�j a realit�sok talaj�n maradni, m�k�d� er�ket figyelembe venni. Ha vezet valaki egy orsz�got, akkor k�nytelen lesz kem�ny vagy �ppen ellentmond�sos l�p�seket tenni, mert egy adott t�rt�nelmi kontextusban n�velnie kell az orsz�g mozg�ster�t. Ez az, amire azt mondj�k, hogy mindenk�ppen piszkos lesz a keze, mert d�nt�seket hozott, v�llalta a harc �s vele az konfliktusos meg�t�l�s kock�zat�t. Ehhez k�pest te meg arr�l besz�lsz, hogy egy ide�lis �llapotban, egy elk�pzelt helyzetben, hogyan lehetett volna, vagy �ppen lehet majd a politik�t teljesen m�sk�nt csin�lni. De l�tezik ilyen ide�lis �llapot?

888.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.