J�nius 2-�n Kany� Ervin vajdas�gi grafikusm�v�sz ki�ll�t�s�val vette kezdet�t a Csemadok �ltal szervezett nemzeti �sszetartoz�s napja. A Csemadok pozsonyi sz�kh�z�nak R�kosi Ern�r�l elnevezett term�ben B�rdos Gyula, a Csemadok eln�ke k�sz�nt�tte a k�z�ns�get. A ki�ll�t�st Lacza Tiham�r tudom�nyt�rt�n�sz nyitotta meg.

J�nius 3-�n a program �berhardon az Apponyi-kast�ly parkj�n�l folyat�dott, ahol az �rdekl�d�k megtekintett�k a parkot �s a kast�ly fel�j�t�sra v�r� k�poln�j�t. A parkot a k�zs�g lak�i nemr�giben rendbe tett�k, �s �g�retet kaptak a megyei �nkorm�nyzatt�l, hogy hamarosan fel�j�tj�k a kast�lyt, amelyben k�z�piskola m�k�d�tt.

A kast�ly megtekint�se ut�n az Apponyi-k�poln�ban tartottak �kumenikus istentiszteletet, amelyen Zsid� J�nos katolikus pl�b�nos �s Erd�lyi P�l reform�tus lelk�sz hirdettek ig�t. Zsid� J�nos pr�dik�ci�j�ban kijelentette: j�nius 4-e legyen a nemzeti �sszetartoz�s napj�n t�l a nemzeti megb�k�l�s napja is. A magyars�g minden nemzetre tisztelettel tekint, de a saj�t nemzet�nket saj�t magunknak kell meg�vnunk – v�li Zsid� J�nos. Ha mi kitartunk az �rt�keink mellett �s k�rj�k az Urat, biztosan megseg�t minket. Az �rnak ugyanis c�lja volt azzal, hogy magyarnak teremtett benn�nket. Erd�lyi P�l szerint szeretn�nk er�t mer�teni ahhoz, hogy a nemzeti trag�di�t fel tudjuk dolgozni. Mindannyiunkban felmer�l a k�rd�s: ezt a keser� poharat mi�rt �ppen nek�nk kellett kiinnunk. Hatalmas csod�ban lenne r�sz�nk, ha ezt a nemzetet Isten �jra egyes�ten� – mondta Erd�lyi P�l. A templomban – Zsid� J�nos k�r�s�re – k�z a k�zben mondtak im�t a jelenl�v�k a magyars�g�rt.

Az Istentisztelet ut�n megkoszor�zt�k Apponyi Albert s�rj�t, amely a k�poln�ban tal�lhat�. Kevesen tudj�k, hogy a politikus utols� k�v�ns�g�ra nem Budapesten nyugszik, holttest�t hazahozt�k �berhardra.

Eml�kezni kell

D�lut�n a Csemadok Udvardi Alapszervezete F�rfi Dal�rd�j�nak el�ad�s�val kezd�d�tt az eml�k�l�s. Az udvardiak katonadalokat adtak el�. A Dal�rda t�z �ve alakult, saj�t kedvtel�s�kre kezdtek �nekelni, h�rom �ve pedig fell�p�seket is v�llalnak. Vezet�j�k Kusy K�roly.

Az eml�k�l�st God� �va polg�rmester nyitotta meg. K�sz�nt�j�ben kiemelte: ilyenkor eml�keznek meg �berhard nagyjair�l is. K�sz�net illeti azokat, akik meg�rizt�k nyelv�ket, kult�r�jukat, hiszen ennek k�sz�nhet�en lehet�nk ma itt, �s eml�kezhet�nk meg – emelte ki a polg�rmester. God� �va arr�l is sz�lt, hogy hetven �ve a kitelep�t�sek s�jtott�k a magyar lakoss�got, amely �rintette az �berdardi magyars�got is. Az esem�nyr�l a k�zs�gben is megeml�keznek majd. „Nek�nk, r�luk is sz�l az �sszetartoz�s napja” – jelentette ki a polg�rmester.

B�rdos Gyula, a Csemadok eln�ke k�sz�nt�j�ben kiemelte, harmadik alkalommal szervezi meg a sz�vets�g a nemzeti �sszetartoz�s napj�t. Visszautalt az istentiszteleten elhangzottakra, miszerint a magyars�g nem tudja kiheverni ezt a trag�di�t, �s eml�kezni kell r�. De nem az�rt szervezi meg a Csemadok a rendezv�nyt, hogy csak a s�relmekr�l sz�ljunk, hanem az�rt is, mert 2010-ben a Magyar Orsz�ggy�l�s a nemzeti �sszetartoz�s napj�v� nyilv�n�totta j�nius 4-�t, ez pedig j� alkalom, hogy arr�l is sz�ljunk, mit jelent magyarnak lenni. A Csemadok eln�ke kiemelte: az igazi Trianon az, hogy sokan feladt�k magyars�gukat, gyermek�ket nem anyanyelv� iskol�ba j�ratj�k. Fontos, hogy �lj�k meg magyars�gunkat, �lljunk ki az�rt, ami j�r nek�nk – fogalmazott B�rdos Gyula.

Egys�g a soksz�n�s�gben

Kalm�r Ferenc szomsz�ds�gpolitik��rt felel�s miniszteri biztos a nemzetpolitika fontoss�g�r�l sz�lt, kiemelte, hogy Trianonr�l is besz�lni kell, ha nemzetpolitik�r�l van sz�. Ahogy nem tudjuk megem�szteni Moh�csot, �gy Trianont sem tudjuk – fogalmazott Kalm�r, de nem is v�rhatja el senki, hogy a nemzeti traum�kat elfelejts�k. A politikus volt a kidolgoz�ja a Nemzeti kisebbs�gek helyzete �s jogai Eur�p�ban c�m� jelent�snek, amely k�s�bb Kalm�r-jelent�sk�nt v�lt ismertt�.

A Trianonban megk�t�tt b�keszerz�d�s m�s volt, mint az el�z�ek, hiszen az addigi h�bor�k ut�n a vesztes felet is megh�vt�k a t�rgyal�sokra. Az els� vil�gh�bor� ut�n a magyar felet nem hallgatt�k meg. Magyarorsz�got �s a magyars�got nemcsak legy�z�ttk�nt kezelt�k, hanem meg is al�zt�k, �s ez t�rt�nik a mai napig. Erre Kalm�r egy p�ld�t is mondott: Marosv�s�rhelyen most szedik le a k�tnyelv� utcan�vt�bl�kat. M�g a huszonegyedik sz�zadban is k�zden�nk kell emberi m�lt�s�gunk�rt. Az identit�sunk�rt is meg kell k�zden�nk – emelte ki a korm�nybiztos.

A nemzetpolitik�nak ma h�rom kiemelt c�lja van: �ll�tsuk meg az asszimil�ci�t, legyen meg a gazdas�gi meg�lhet�s, �rizz�k �s tartsuk meg a kult�r�nkat. Kalm�r szerint, ha van kollekt�v b�n�ss�g, akkor kell, hogy legyen kollekt�v jog is. Az uni� egyik jelszava Egys�g a soksz�n�s�gben, ez els�sorban az Eur�pai Uni�ra vonatkozik, ugyanakkor Kalm�r �gy v�li, hogy a tag�llamoknak is ennek alapj�n kellene m�k�dni�k, hiszen minden �llamban �l nemzeti k�z�ss�g, amely sz�mbelileg kisebbs�gnek min�s�l. Eur�p�ban 46-49 milli�nyi ember �l kisebbs�gben, ez a lakosok 10 sz�zal�ka.

A cs�gged�ket elnyeli a t�rt�nelem

K�� Art�r t�rt�n�sz, a v�rpalotai Trianon M�zeum munkat�rsa el�ad�sa elej�n kiemelte, az els� vil�gh�bor� ut�n Magyarorsz�g kis �llamm� v�lt, a b�ke t�bb szempontb�l g�zsba k�t�tte a magyarokat. Azonk�v�l, hogy elvesz�tette ter�lete k�tharmad�t, hatalmas j�v�t�telre k�telezt�k, �s hadsereg�nek nagys�g�t is korl�tozt�k. Az orsz�g tulajdonk�ppen elvesz�tette szuverenit�s�t. K�� Art�r is �gy v�li, ez egy olyan er�szakos dikt�tum volt, amelynek k�vetkezm�nye a m�sodik vil�gh�bor�. A m�zeum egyik jelszava: A cs�gged�ket elnyeli a t�rt�nelem.

A t�rt�n�sz, a 23 �ra 59 perc programvezet�je elmondta: a m�zeumban nemcsak a trianoni esem�nyeket mutatj�k be, hanem a rev�zi�s t�rekv�seket is. Erre az�rt is sz�ks�g van, mert a rev�zi�s t�rekv�sek az els� pillanatt�l kezdve �ltek a magyars�gban. A m�zeum keresi a szemtan�kat �s gy�jti azokat a dokumentumokat, k�peket, relikvi�kat, amelyek a b�csi d�nt�shez k�thet�ek. Mostanra t�bb mint sz�z szemtan� jelentkezett, t�bb ezer k�pet gy�jt�ttek �ssze, de kaptak dokumentumokat, leszerel� igazol�sokat is. A m�zeumnak m�g egy szlogenje van – emelte ki K�� Art�r, a Szeress�k vissza Magyarorsz�got, amellyel egy pozit�v j�v�k�pet szeretn�nek sugallni.

A kitelep�t�sek Trianon k�vetkezm�nyei

Pop�ly �rp�d t�rt�n�sz a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni megtorl�sokr�l sz�lt. Az �berhardhoz k�zeli, k�t m�tyusf�ldi telep�l�sr�l kezdt�k meg a kitelep�t�st, Nagym�cs�dr�l �s Nagyf�d�semr�l. A kitelep�t�s el�t�rt�nete m�g az 1920-as �vekhez k�t�dik. A csehszlov�kok m�r a b�kek�t�s ut�n megfogalmazt�k a nemzet�llam gondolat�t. Csehszlov�kia �gy alakult meg, hogy t�bb mint h�rommilli� n�met, egymilli� magyar �s f�lmilli� ruszin nemzetis�g� ker�lt az �llamba, mik�zben csup�n k�tmilli�an vallott�k magukat szlov�knak. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt betelep�t�sekkel akart�k megbontani a magyars�got, hiszen sz�ntiszta magyar ter�letek ker�ltek Csehszlov�ki�hoz.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a n�meteket �s a magyarokat is ki akart�k telep�teni az orsz�gb�l, �gy szerettek volna nemzet�llamot l�trehozni. A lakoss�gcsere-egyezm�ny, a kitelep�t�s �s a csehorsz�gi deport�l�sok a nemzet�llam kialakul�s�t szolg�lt�k volna. A hat�s�gok 1945-ben azzal a propagand�val �lltak el�, hogy Magyarorsz�gon ugyanannyi szlov�k �l, mint amennyi magyar Csehszlov�ki�ban, ez�rt a lakoss�got egy az egyben ki lehet cser�lni.

A csehszlov�k hat�s�gok, hogy r�k�nyszer�ts�k Magyarorsz�got a lakoss�gcser�re, a magyar f�rfiakat k�nyszermunk�ra vitt�k Csehorsz�gba. 1945-ben m�g csak a munkak�pes f�rfiakat vitt�k el, k�s�bb m�r eg�sz csal�dokat. Ezzel k�nyszer�tett�k a magyar felet a lakoss�gcsere-egyezm�ny al��r�s�ra, majd megkezd�s�re. Magyarorsz�gon csak kilencven�tezer szlov�k jelentkezett �ttelep�l�sre, m�g a szlov�k hat�s�gok t�bb mint sz�zezer magyart jel�ltek ki �s tov�bbi hetvenezer szem�lyt, akiket h�bor�s b�n�snek b�lyegezve �ztek volna el az orsz�gb�l. Az Orsz�gos Lev�lt�rban megtal�lhat�ak a n�vjegyz�kek, �s ma m�r el�rhet� a F�rum Kisebbs�gkutat� Int�zet honlapj�n is. Sz�mokra lebontva, �berhard lakoss�g�nak 43 sz�zal�k�t ki akart�k telep�teni a hat�s�gok.

A deport�l�soknak �s kitelep�t�seknek 1948-ban vetettek v�get, �sszel ugyanis visszaadt�k a magyarok �llampolg�rs�g�t. Addig 71 ezer szlov�k �rkezett Szlov�ki�ba �s 89-90 ezer magyart telep�tettek ki, t�bb t�zezer magyar menek�lt �t Magyarorsz�gra.
A nemzeti �sszetartoz�s napja a vad�szh�zn�l folytat�dott, ahol Anka L�szl� t�rt�n�sz mondott besz�det. �berhard Apponyi Albert birtoka volt, �lt is a faluban, a szomsz�dos F�l templom�nak pedig � volt a kegyura – hangzott el a k�sz�nt�ben. Anka L�szl� kiemelte: Apponyi Albert k�t dologr�l k�zismert, a Lex-Apponyir�l, amely h�rom t�rv�nyt tartalmaz. A szlov�kok szerint ez a magyar asszimil�ci�s t�rekv�sek t�rv�nye, m�sok szerint t�l enyhe volt.

A m�sik dolog, amir�l k�zismertt� v�lt, hogy a h�bor�t lez�r� magyar b�kedeleg�ci�t � vezette, igaz eredm�nyeket nem �rt el, de besz�de k�zismert volt az eg�sz vil�gon. Apponyi eur�p�er, humanista, pacifista ember volt, a vil�gh�bor� alatt a V�r�skereszt munkat�rsa, sokat tett a hadifoglyok�rt �s a sebes�ltek�rt. Az els� vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n, a N�psz�vets�g sv�jci f�rum�n az Interparlament�ris Uni�ban olyan kisebbs�gi jogokat k�vetelt a hat�ron t�lra szorult magyarok sz�m�ra, amelyeket az EU, amely a kisebbs�gek bar�tjak�nt hirdeti mag�t, ma sem biztos�t. „�n�k egy ilyen Apponyi Albertre lehetnek b�szk�k, aki eszm�ivel a XXI. sz�zadban is meg�lln� a hely�t, k�rem, hogy becs�lj�k meg �t, legyenek r� b�szk�k, �polj�k eml�k�t” – mondta Anka L�szl�.

A vad�szh�zn�l fell�pett a J�kai F�v�szenekar, a B�ke-S�rosfai Cimbora F�rfi N�pdalk�r, a B�kei B�zavir�g N�i N�pdalk�r �s a Sz�ttes Kamara N�pt�ncegy�ttes, ez ut�bbi az �ton c�m� m�sort adta el�.

felvid�k.ma