�prilis 15., szombat, 11 �ra: felcs�ngetek Alain de Benoist filoz�fus, foly�irat-szerkeszt� m�sodik emeleti lak�s�ra. E k�t titulus igen kev�s a neve mellett, de helysz�ke miatt el�g, ha ennyi eposzi jelz� sz�kken �t „fogam ker�t�s�n”. A h�sv�ti tan�t�si sz�net idej�n l�togatn�m meg – �rtam neki. Akkorra, v�laszolta, visszat�r a balti �llamokb�l.

Jellegtelen kis utca P�rizs keleti, szer�nyebb fel�ben. Budapestre vet�tve �gy Sashalom k�rny�ke. A n�gyemeletes, nemr�g �p�lt t�mbh�zat k�t �tkeresztez�d�s v�lasztja el a k�zeli h�res temet�t�l, amelynek halottai – n�mi t�lz�ssal – b�szk�k lehetnek oda k�lt�z�tt szomsz�djukra. H�rlik, hogy a vil�g legnagyobb mag�nk�nyvt�r�val b�szk�lkedik, amelyet a vele k�sz�tett sz�mos interj�felv�telb�l ismerek, de az m�shol lehet, nem ebben a lak�sban. Tal�n a f�v�rost�l nyugatra es� nyaral�j�ban.

Kit�rt ajt�val v�r, n�gy macsk�ja k�z�l az �ppen r��r� k�mlel a gazdi mellett. Besz�lget�s�nk alatt �gy s�t�lnak k�nyvein, k�ziratain, a padl�n imitt-amott hever� vaskos dosszi�in, mint biztons�gi �r�k egy �letvesz�lyesen megfenyegetett h�ress�g k�r�l. Lefegyverz� a h�zigazd�m k�zvetlens�ge, csak a t�m�ra �sszpontos�t� k�pess�ge. Ez annyira meglep, hogy kezdetben nehezen k�vetem gondolatf�z�reit. Semmi man�r, amerikai szm�jling, pesti arrogancia, csavaros sz�kely �szj�r�s, ad�paradicsomos hullavigyor – csak az �letkora hetvenkedik helyette. Pedig k�r�s-k�r�l – t�bb ezer kilom�teres k�rzetben – hoci-nesze alapon m�k�d� r�tarti kalm�rszellem, hazug egyenl�sdi vesz k�r�l minket. �s lakoss�gcsere-m�diarekl�m, az SOS Rasszizmus nev� gittegylet vez�nylet�vel. Idej�vet a Bastille t�ren eml�keztetett utolj�ra egy plak�t, miszerint nincs nagy �s kicsi, egyform�k vagyunk.

A mestern�l nem h�zom az id�t, l�tom, hogy villog a kurzor behem�t sz�m�t�g�pe k�perny�j�n. Hamar megegyezt�nk, hogy mit ford�tok le t�le, hogy visszaeml�kez�st �r az �ltalam szerkesztett Moln�r Tam�s-k�tetbe, �s hogy j�v� tavasszal – �g�ri – elj�n Budapestre. �s Erd�lybe is, ahol m�g mindig nincs auton�mia. Olvas�i tudj�k, hogy Eur�pa soksz�n�s�g�nek meg�rz�s��rt k�zd, kontinenseken �t�vel� bar�ti k�re seg�ts�g�vel.

A franciaorsz�gi eln�kv�laszt�s el�tt sz�nd�kosan a vil�gpolitik�r�l k�rdezem, mire � visszautal az Elements c�m� foly�irat�ban frissen megjelent vez�rcikk�re. Ebben tipeg� kacs�hoz hasonl�totta az Eur�pai Uni�t, amelynek vezet�i csak h�pognak a h�rom tigris – Egyes�lt �llamok, K�na, Oroszorsz�g – t�rsas�g�ban.

Lej�rt az a n�h�ny �vtized, mondja, amikor a Szovjetuni� buk�sa ut�n az Egyes�lt �llamok egyed�l monologiz�lhatott a vil�gpolitikai sz�npad�n. A globaliz�ci� folytat�dik, de �j t�r�svonalak ment�n, amelyek a politik�ban mind jobban megjelen�tik a h�tt�rben v�vott gazdas�gi vil�gh�bor�t. A felemelked� hatalmakat – amelyekkel Amerika osztozik a torta felszeletel�s�n�l – olyan politikusok vezetik, akik tudj�k, hogy a t�rt�nelem igenis tragikus, �s �tmeneti komfort�rz�s ide, wellness-�nk�nyeztet�s oda, a v�g�n harci alakzatot �lt. �s vannak, lesznek vesztesei �s nyertesei, ez ut�bbiak pedig nekik tetsz� politikusokat juttatnak hatalomba. A jelenkor olyan sakkt�bla, amelyen a legmotiv�ltabbak �rv�nyes�lnek, akik idej�ben meg�rtik, hogy – rossz esetben csoport-, j� esetben nemzeti �rdekeik�rt k�zdve – kik az ellens�gek �s kik a bajt�rsak. Azok vannak el�nyben, akik nem hisznek az „egyetemes �rt�kek” mes�j�ben – j�jj�n az b�rhonnan is.

Eur�pa az elm�lt, d�nt�nek bizonyul� �vtizedek k�zdelmeiben csip-csup dolgokra fecs�relte energi�j�t, �s v�lem�nye ma m�r alig sz�m�t m�soknak. Nyitott �s huzatos t�rr� v�ltoztatta mag�b�l kidugaszolt dzsinnje: az uni�. Az uralkod� „humanit�rius” �s emberi jogi ideol�gia pedig kisz�vta erej�t, identit�s�t. T�bbsz�r�sen meghasonlott: az eur� miatt �szaki �s d�li fele, a bev�ndoroltat�s miatt a keleti �s a nyugati fele �ll szemben egym�ssal. Trump nem �rez fikarcnyi szimp�ti�t sem az uni� �ltal megjelen�tett Eur�pa ir�nt, Putyin pedig r�g meg�rtette, hogy semmi komolyat nem v�rhat t�le. K�n�nak pedig j� heti piac, kirakod�v�s�r-hely �zsia atlanti szeglete. Most, amikor s�r� v�r� id�k el� n�z�nk, Eur�pa egyre l�gyabb �s n�iesebb. Viszonylagos komfortj�t �lvezi, de �ldozatot – �gy t�nik – nem hozna �rte. T�rt�nelm�t, �let�nek nemzeti elbesz�l�sm�dj�t ki�lt�k az oktat�s�b�l. Franciaorsz�gban k�l�n�sen, ahol az oktat�s a ’68-as sz�jh�s�k, a baloldali �s liber�lis korm�nyok k�s�rleti telepe volt, ahol �vr�l �vre elmagyar�ztatj�k – mint nek�nk az eszd�eszes id�kben –, hogy mi�rt b�n�s a m�ltunk. Hogy v�geredm�nyben t�bbs�gi kisebbs�g vagyunk. �s hat�rol�djunk el magunkt�l is, ha feh�rnek �s f�rfinak teremtett az Isten. A nemzeti identit�s jegy�ben �lni – egy j�vedelmi szint f�l�tt – vesz�lyes �zemm�d a Szajna partj�n, a vall�s sem lehet k�z�ss�gi, csak egy�ni sz�nt�r. K�l�n�sen a kereszt�nyek sz�m�ra.

A vil�g visszat�r a nyers er�h�z – folytatja Alain de Benoist –, mik�zben az uni� h�rmond� test�lete a „nemzetk�zi k�z�ss�ghez” igazodik, �s az „atlanti egy�ttm�k�d�s” var�zsig�j�vel pr�b�lja �letre galvaniz�lni leb�nult testr�szeit. Belterjes ideol�gusai hisznek a fegyver n�lk�li r�besz�l�s erej�ben, amelyen – gondolom – m�g a t�eszbe pender�tett magyar f�ldm�ves is nevetett volna. A politika, a jog �s a m�dia uralkod� narrat�v�ja privatiz�lta az �rtelmez� – mi v�gre, mi�rt, kinek j� ez? – k�rd�seket, �s akad�lyozza a mindennapi tudat lehorgonyz�s�t a konkr�tumokn�l. Lebegtetik a t�pett magyar�zatf�tylakat, bizonytalans�gban tartva a globaliz�ci� veszteseit. Akik ha megsz�lalnak a maguk b�rgy� vagy d�h�s m�dj�n, „populista” billogot kapnak alacsony homlokukra. Eur�pa f�sodra m�g mindig az individuum, a self-made man eszm�ny�tett szfinx�t csod�lja, �s k�ptelen nagy, k�z�ss�gi tervek megfogalmaz�s�ra, v�grehajt�s�ra.

Mosolyogva, vigasztal�an ny�jt kezet. K�tszer voltam Budapesten – mondja a liftajt�n�l –, �s nagyon tetszett a f�v�rosuk. Annak ellen�re, hogy a Terror H�z�ban tartottam el�ad�st.

S. Kir�ly B�la - A szerz� politol�gus.

Ennek a cikknek a nyomtatott v�ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelen�s id�pontja: 2017.05.23.