Alapt�tel�k, hogy 2017-re a liber�lis glob�lis vil�grend k�t b�sty�j�ban, nevezetesen az Egyes�lt �llamokban – Trump eln�kk� v�laszt�s�val – �s az Egyes�lt Kir�lys�gban – az EU-b�l val� kil�p�sre vonatkoz� n�pszavaz�s eredm�ny�vel – olyan "populista" er�k gy�zedelmeskedtek, amelyek alapvet�en megrengethetik a kor�bban �veken �t uralkod� liber�lis vil�grendet.

S�t, ami m�g "vesz�lyesebbnek" t�nt, az Egyes�lt �llamokban nemcsak a k�l�nc, de m�gis milli�rdos Donald Trump, hanem a demokrata p�rton bel�l a nem csup�n populista, hanem er�sen baloldali Bernie Sanders is nagyon k�zel ker�lt az eln�kjel�lts�ghez. A hagyom�nyos gazdas�gi �s politikai rendre leselked� vesz�lyeket term�szetesen m�r a 2017. �vben t�bben le�rt�k, de Colgan �s Keohane elemz�s�nek �jdons�ga abban van, hogy nem el�gedtek meg a populizmus el�t�l�s�vel, a f�lrevezetett t�megek hib�ztat�s�val, hanem nagyon alapos elemz�st adtak arr�l is, hogy mik is voltak a brit �s az amerikai v�laszt�polg�rok v�laszreakci�inak – vagy mondjuk �gy, a „t�megek l�zad�s�nak” okai.

A szerz�k egy�rtelm�en meg�llap�tj�k, hogy a nemzetk�zi gazdas�gi elit az elm�lt �vek sor�n olyan rendszert �p�tett ki, amely kiz�r�lag ennek az elitnek az �n�s �rdekeit szolg�lja, valamint gy�m�lcs�z� kapcsolatot teremtett a politikai �s a gazdas�gi elit k�z�tt. Ahogy �rj�k, alig t�nt fel valakinek, hogy a kapitalizmus elt�r�tette, saj�t �rdek�ben haszn�lta fel a globaliz�ci�t, amelynek haszn�b�l az egyszer� emberek ily m�don kimaradtak. Azt �rj�k, hogy az amerikai �s brit esem�nyek nyom�n el�rkezett az ideje e jelens�g felismer�s�nek �s annak, hogy megfelel� eszk�z�ket dolgozzanak ki annak �rdek�ben, hogy megold�st tal�lhassanak e v�ls�gra.

Donald Trump v�laszt�si gy�zelme, illetve a brexit n�pszavaz�son t�rt�nt elfogad�sa azt jelzi a szerz�k szerint, hogy a kor�bban l�that�an eredm�nyesen m�k�d�, a szolidarit�st is figyelembe vev� kapitalista t�rsadalmi szerz�d�s �sszeomlott. E t�rsadalmi szerz�d�s, amely m�g az amerikai New Deal, illetve a II. vil�gh�bor� ut�ni eur�pai j�l�ti �llamok hagyom�nyaiban gy�kerezik, azt �g�rte, hogy egyetlen fejlett piacgazdas�gban sem fognak azok a csoportok nagyon lemaradni, kiesni a rendszerb�l, amelyeket a piaci folyamatok egy�bk�nt kedvez�tlen�l �rinten�nek. Azonban a val�s�gban az elm�lt �vekben nem csak az t�rt�nt, hogy a piacgazdas�g vesztesei lemaradtak a t�bbiekt�l, hanem – ahogy ezt az Egyes�lt �llamokban t�bb empirikus kutat�s is kimutatta – eg�szen s�lyos szegreg�ci�, fizikai elk�l�n�l�s alakult ki a szeg�nyebb �s a gazdagabb csoportok k�z�tt, hasonl�an a hatvanas–hetvenes �vekben jelent�sen enyh�tett faji szegreg�ci�hoz. A szeg�nyek �s gazdagok k�zti szegreg�ci� nagyr�szt felsz�molta a szolidarit�st is az amerikai civil �letben, �s paradox m�don, b�rmennyire fejlett kommunik�ci�s eszk�z�kkel rendelkeznek is ma az amerikaiak t�megei, ennek ellen�re alig van napjainkban �rdemleges p�rbesz�d az amerikai t�rsadalom k�l�nb�z� csoportjai k�zt. A szegreg�ci� alapvet�en �sszef�gg�tt a szerz�k szerint az orsz�gon bel�li szolidarit�s megsz�n�s�vel, ami szerint�k a k�ls�, szovjet fenyeget�s �sszeoml�s�val �llt kapcsolatban. �gy v�lik, hogy a k�ls� fenyegetetts�g er�s�tette a bels� szolidarit�st, �s ez nyilv�n �gy is van, hiszen nem val�sz�n�, hogy az er�s k�ls� fenyegetetts�g eset�n m�g bels� t�r�svonalakra (vagyis bels� potenci�lis ellens�gekre) is sz�ks�ge lett volna az amerikai vagy angol politikai �s gazdas�gi elitnek.

A fejlett orsz�gok gazdas�gi elitje elfeledkezett a kor�bbi c�lr�l, a j�l�ti �llam int�zm�nyeinek fenntart�s�r�l

Fontos �s meglep�en �szinte meg�llap�t�sa �r�suknak, hogy a liber�lis vil�ggazdas�gi folyamatok nyom�n az egyes orsz�gok gazdas�gi elitjei folyamatosan er�s�dtek �s gazdagodtak, mik�zben a t�rsadalom k�z�ps� �s als� szegmensei egyre jobban lecs�sztak �s el is szeg�nyedtek. Gazdagabb �s befoly�sosabb amerikaiak hat�rozottan �s f�k�nt sikeresen lobbiztak a line�ris, illetve esetenk�nt regressz�v j�vedelemad�k�rt a termel�s elmaradott, alacsony b�r� orsz�gokba t�rt�n� kihelyez�s�t el�mozd�t� kereskedelmi �s beruh�z�si egyezm�nyek�rt, valamint az eg�szs�g�gy �s a k�z-, illetve �llami fels�fok� oktat�s �llami finansz�roz�s�nak cs�kkent�s��rt. A szerz�k cikk�kben al�h�zt�k, hogy a hetvenes �vekt�l a fejlett orsz�gok gazdas�gi elitje egyre jobban elfeledkezett a kor�bbi t�rsadalmi szerz�d�s m�sik oldal�r�l, vagyis a j�l�ti �llam int�zm�nyeinek fenntart�s�r�l, a szoci�lis h�l� lyukainak befoltoz�s�r�l �s nem utols�sorban a hum�n t�ke egyenl�s�gi alap�, diszkrimin�ci�mentes fejleszt�s�r�l.

Mindezeket az anom�li�kat term�szetesen m�r t�bb, sok esetben baloldalinak vagy liber�lisnak tekinthet� kiv�l� szerz� (hogy m�sokat ne eml�tsek, mint a francia Thomas Piketty vagy az amerikai Paul Krugman, illetve Joseph Stiglitz) le�rta, de e kor�bbi le�r�sok m�g csak a mor�lra, az igazs�goss�gra hivatkozhattak, �s nem olyan h�sba v�g� esem�nyekre, mint a „t�megek l�zad�sa” Amerik�ban vagy az Egyes�lt Kir�lys�gban a XXI. sz�zad elej�n, amely leg�jabb fejlem�nyek m�r s�lyosan fenyegethetik a kapitalista vil�grendszer folyamatos, kiegyens�lyozott, zavartalan m�k�d�s�t.

Keohane �s Colgane azonban term�szetszer�en nem el�gedtek meg a bajok le�r�s�val, hanem javaslatokat is megfogalmaztak annak �rdek�ben, hogy a kor�bbi liber�lis vil�grend visszat�rhessen a norm�lis ker�kv�g�sba. Javaslataik egy r�sze a probl�ma gy�ker�t k�v�nja kezelni, egy m�sik r�sze viszont csupa olyan megold�s lenne, amelyek a probl�m�k gy�ker�t nem, hanem csak a t�neteket orvosoln�k. A val�di oki ter�pia azt k�veteli a szerz�k szerint, hogy ism�t �ll�ts�k helyre a bels� szolidarit�st, �s – �rdekes m�don – e t�ren a n�met, illetve a skandin�v, kor�bban m�r t�bbsz�r�sen is „temetett” j�l�ti �llam t�rsadalmi modellj�t eml�tik mint k�vetend� megold�st az angolsz�sz orsz�gok sz�m�ra is. A j�l�ti �llam egyes elemeinek beemel�s�re van szerint�k teh�t sz�ks�g, �s ez�ltal kell el�rni, hogy a globaliz�ci� el�nyei otthon egyenl�bben oszoljanak meg a t�rsadalom egyes csoportjai k�zt. Ezen t�l a szerz�k szerint fontos m�g, azaz a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s ter�n t�rekedni kell arra, hogy az Egyes�lt �llamok ne j�rjon azzal rosszul – vagy pontosabban, tehetj�k hozz�, j�rjon m�g jobban –, mint eddig. �s v�g�l fontosak m�g a szimbolikus gesztusok is, vagyis egy�tt lehet m�k�dni Amerik�nak olyan illiber�lis rendszerekkel, mint p�ld�ul Sza�d-Ar�bia vagy K�na, de mindig �reztetni kell, hogy az Egyes�lt �llamok csak �s kiz�r�lag liber�lis demokr�ci�kkal hajland� azonosulni, m�s ne sz�m�tson semmi j�ra t�le.

Ezek voltak teh�t Keohane �s Colgan professzorok javaslatai arra n�zve, mik�nt lehetne megmenteni a liber�lis glob�lis gazdas�gi �s politikai rendszert. Fontos ismerni ezeket a javaslatokat, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a Foreign Affairsben megjelen� elemz�sek �s javaslatok rendszerint hosszabb t�von meghat�rozz�k az amerikai politik�t, �s az egyes eln�k�k j�hetnek, mehetnek, a d�nt� szav� politikai tan�csad�k azonban rendszerint maradnak. Nyilv�nval�, hogy a kor�bbi eln�k�kh�z k�pest Donald Trump legfeljebb csak st�lus�ban jelent elt�r�st, a t�nyleges k�l�nbs�get a demokrata Bernie Sanders jelenthette volna, de neki nyilv�n es�lye sem volt beker�lni a Feh�r H�zba.

Mindenesetre �rdekl�d�ssel kell figyeln�nk, hogy mik�nt akar vagy tud meg�julni az angolsz�sz kapitalizmus a XXI. sz�zad elej�nek politikai megr�zk�dtat�sai, a „t�megek l�zad�sa” ut�n.

�rva L�szl� (A szerz� k�zgazd�sz)

Ennek a cikknek a nyomtatott v�ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelen�s id�pontja: 2017.05.20.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.