Az els bcsi dnts
2015.11.02. 21:44

„A magyar trvnyhozs mlysges htattal ad hlt az isteni Gondviselsnek, hogy az elszaktott Felvidk egy rsze hsz vi tvollt, szenveds s az idegen uralommal szemben kifejtett hsies ellenlls utn visszatr a Magyar Szent Korona testbe. A magyar haza benssges rmmel dvzli s a szeret anya meleg gondoskodsval leli keblre sokat szenvedett visszatr vreit.”
(Rszlet az 1938. vi XXXIV. trvnycikkbl)
1938. november 2-n szletett meg az els bcsi dnts, melynek ksznheten a prizsi bkerendszer ltal megcsonktott Magyarorszg elknyvelhette els revzis sikert. A nmet s olasz klgyminiszterek hatrozata nyomn a Felvidk magyarlakta terleteinek tlnyom rsze – mintegy 12 000 ngyzetkilomter, 1 milli lakossal – hsz v utn visszatrhetett az anyaorszghoz, igaz, az j – igazsgosabb – hatrvonal vgl csak tmeneti llapotnak bizonyult.
Magyarorszg a trianoni bkedikttum rtelmben elvesztette terleteinek ktharmadt, ennek kvetkeztben aztn nem volt olyan szomszdja, mellyel szemben ne fogalmazott volna meg revzis ignyeket. Miutn Hitler az 1938 mrciusban vgrehajtott Anschlusst kveten – a szudtanmet kisebbsgekre hivatkozva – Csehszlovkia ellen fordult, a magyar fl eslyei rtelemszeren a Felvidket s Krptaljt elcsatol kztrsasg ellenben nttek meg, a Harmadik Birodalom vezetse azonban ugyancsak nagy rat szabott a revzi tmogatsrt. A nmet dikttor, akinek vgclja a kzp-eurpai szlv llam megsemmistse volt, 1938 augusztusban ajnlatot tett a Berlinben trgyal Horthynak s Knya Klmn klgyminiszternek, mely szerint haznk egy hbor kiprovoklsrt cserben totlis revzit hajthatott volna vgre szakon. Miutn a kormnyz elutastotta Hitler ajnlatt, a nemzetiszocialista vezet trgyalsra knyszerlt a Szudtk gyben, az 1938 szeptemberben tartott mncheni konferencin pedig el is rte, hogy a csehszlovk llam nmet tbbsg peremterletei a birodalom fennhatsga al kerljenek.
A ngyhatalmi – brit, francia, nmet s olasz rszvtellel zajl – megbeszlsek vgn alrt egyezmnybe aztn – Ciano olasz klgyminiszter javaslatra – az a kittel is bekerlt, hogy Csehszlovkia a terleti vitk bks rendezse rdekben kezdjen trgyalsokat a magyar s a lengyel fllel is. A kztrsasg hamarosan meg is llapodott Lengyelorszggal Teschen – Ceiszyn vagy Cesky Tesn – cseh rsznek tadsrl, az oktber 9–13. kztt folytatott szlovk–magyar trgyalsok azonban mr nem vezettek eredmnyre. A Jozef Tiso s Knya Klmn vezette delegcik alkudozsi ksrlete igazi „sketek s vakok” prbeszdnek bizonyult, gy aztn a felek rvidesen a nagyhatalmakhoz fordultak.
Miutn Chamberlain Nagy-Britannija s Daladier Franciaorszga nem kvnt rszt venni a rendezsben, a lehetsg a tengelyhatalmak – Olaszorszg s Nmetorszg –, teht Galeazzo Ciano s Joachim von Ribbentrop klgyminiszterek kezbe kerlt. A kt dntbr 1938. november 2-n, a bcsi Belvedere-palotban hirdette ki dntst, mely – a kt fl ignyei kztt az arany kzputat vlasztva – lnyegben az etnikai revzit valstotta meg. Ciano s Ribbentrop vgl oly mdon hztk meg az j hatrvonalat, hogy azzal a magyar fl ltal kvetelt jelentsebb teleplsek egy rszt – pldul Kasst, Munkcsot, rsekjvrt – visszacsatoltk, ms esetben – pldul Pozsony vagy az szakabbra fekv Nyitra esetben – pedig a szlovk flnek kedveztek.
Ily mdon haznk 1938. november 2-n mintegy 12 000 ngyzetkilomteres terletet kapott vissza, amit a Magyar Kirlyi Honvdsg november kzepig ellenrzse al is vont. A hatrvltozst termszetesen – prtllstl fggetlen – a politikai letben s a lakossg krben is kitr lelkesedssel fogadtk, a visszatr terletek magyar lakossga pedig ugyancsak lerhatatlan rmmel ksznttte a honvdsg alakulatait, valamint a november 6-n Komromba, majd 11-n Kassra bevonul Horthy Mikls kormnyzt. Ezzel egytt ugyanakkor megjelentek az elgedetlenked, st, totlis revzit kvetel kijelentsek is, melyeket Hitler lltlag gy kommentlt: „A magyarok tl sokat akarnak s tl olcsn.”
Felmerl persze a krds, hogy jogos s igazsgos volt -e az els bcsi dnts? Annak ellenre, hogy terletgyarapodsunkat a msodik vilghbort ksbb kirobbant tengelyhatalmaknak ksznhettk – s ennek az rt sajnos sok szempontbl meg is fizettk –, az els bcsi dnts igazsgos(abb) volt, mivel javarszt etnikai alapon hzta meg a kt llam kzs hatrt. A Magyarorszghoz visszacsatolt felvidki terleten az 1941-es npszmlls 84%-ban llaptotta meg a magyarok arnyt, s 10% krl a szlovksgt, ezzel egytt pedig az j hatron tl mindssze 67 000 magt magyarnak vall – szlovk – llampolgrt regisztrltak. A dntst emellett jogi szempontbl sem lehetett tmadni, hiszen az tlet a mncheni konferencibl ereden, a nyugati nagyhatalmak beleegyezsvel – s nkntes tvolmaradsval – szletett meg.
Ms krds ugyanakkor a jog, s ms a realits: Magyarorszg, miutn az els bcsi dntst kvet revzis sikerekkel – melyek kzl a legkzelebbi Krptalja visszafoglalsa volt –menthetetlenl elktelezte magt a tengelyhatalmak oldaln, a vilghbort vesztesknt fejezte be, ezltal pedig a nmet–olasz dntbrskodssal visszaszerzett terletek feletti uralma is vitathatv vlt. Haznknak a moszkvai elzetes fegyversznet (1944. oktber 11.) rendelkezse nyomn aztn vissza kellett trnie 1937-es hatrai mg, csehszlovk–magyar viszonylatban pedig az 1947-es prizsi bkeszerzds mg tovbbi vesztesgeket is hozott, hiszen Magyarorszgnak – Pozsony elterben – jabb hrom teleplsrl kellett lemondania szaki szomszdja javra.
Rubicon
|