Az SVP a mened�kjog jelent�s szigor�t�s�t �s az Eur�pai Uni�t�l val� t�volod�st k�veteli.

Az SVP-t alap�t� �s az orsz�g legbefoly�sosabb �s egyben legvitatottabb politikus�nak sz�m�t� Christophe Blocher l�ny�t, Magdalena Marullo-Blochert k�pvisel�v� v�lasztott�k az orsz�g legnagyobb kantonj�ban, a kelet-sv�jci Graub�ndenben, amit sokan a francia nemzeti radik�lis Nemzeti Frontot (FN) vezet� Marine Le Pen felemelked�s�hez hasonl�tanak.

A v�laszt�sok m�sodik helyezettje az el�zetes adatok szerint – �s az el�rejelz�seknek megfelel�en – a Sv�jci Szoci�ldemokrata P�rt (SP), amelynek c�lja egy m�rs�kelt menek�lt�gyi reform megval�s�t�sa �s az EU-val val� szorosabb egy�ttm�k�d�s. A p�rt poz�ci�ja gyeng�lt, ugyanis az eddigin�l 3-mal kevesebb, azaz 43 mand�tummal kell be�rnie.

A jobboldal m�sodik leger�sebb p�rtja, a szint�n a bev�ndorl�s korl�toz�s��rt s�kra sz�ll� Szabadelv� Demokratikus P�rt (FDP) az SVP-hez hasonl�an er�s�tette poz�ci�j�t, �s az eddigin�l 5-tel t�bb, azaz 35 k�pvisel�i helyre sz�m�that a parlamentben.

A Z�ldek nev� p�rt 4, m�g a Z�ld Liber�lis P�rt (GLP) 6 helyet vesz�tett az el�zetes eredm�nyek szerint.

A hivatalos eredm�nyek k�zz�t�tele h�tf�n a korai �r�kban v�rhat�.

A n�pp�rt a 2000-es �vek els� fel�ben er�s�d�tt meg. A 2007-es parlamenti v�laszt�son – minden kor�bbi eredm�ny�t fel�lm�lva – 28,9 sz�zal�kot szerzett. N�gy �vvel k�s�bb n�mileg visszaesett az p�rt, 26,6 sz�zal�kot �rt el, de �gy is az orsz�g leger�sebb politikai alakulata maradt.

A n�pp�rt t�bbek k�z�tt azzal szerzett vil�gh�rnevet, hogy 2009-ben n�pszavaz�st kezdem�nyezett a minaretek �p�t�s�nek betilt�s�r�l.

A v�laszt�k �rt�kelt�k a p�rt c�lkit�z�s�t, mivel k�zel 60 sz�zal�k t�mogatta a kezdem�nyez�st. Ezenk�v�l az SVP r�szt vett abban a referendumban is, amiben a b�n�z� �letm�dot folytat� k�lf�ldiek kiutas�t�s�r�l lehetett d�nteni, valamint a k�lf�ldiek munkav�llal�s�t korl�toz� n�pszavaz�st is teljes mellsz�less�ggel t�mogatt�k.

A n�pp�rt m�r hossz� �vek �ta egy�rtelm�en a bev�ndorl�si szab�lyok szigor�t�sa mellett �ll. Cristoph Blocher p�rteln�k szerint egyszer�en nincsen hely a menek�lteknek.

Egy augusztusi felm�r�s szerint a sv�jciak fele id�legesen t�mogatn� a hat�rok teljes lez�r�s�t.

vs.hu-origo-mandiner

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.