A TTIP elleni negyedmillis tntetsrl hallgat a sajtnk
2015.10.12. 13:44

Aki a ma reggeli politikai lapokat nzegeti, tbbsgkben egy sort nem tall arrl, hogy szombaton Berlinben 250 ezren tntettek az USA-EU transzatlanti kereskedelmi szerzdse (TTIP) s az EU-Kanada (CETA) szerzds ellen.
Azt megrtjk, hogy a hazai balliberlis mdia mirt nem ad hrt egy antiglobalista tntetsrl. De hogy a jobboldali? s a kzszolglati, amelynek trgyilagosnak kellene lennie?
A hallgats sokszorosan rthetetlen.
Nmetorszgban nem volt ekkora tntets azta, hogy 2003-ban az USA s szvetsgesei (gy Nmetorszg) iraki beavatkozsa ellen vonultak ki az utcra.
A TTIP elleni tntetst a nmet szakszervezetek rendeztk.
A sznpadon a szakszervezetek, baloldali prtok, egyhzak s krnyezetvd szervezetek kpviseli beszltek. A demonstrlk elssorban azt kifogsoltk, hogy a TTIP trgyalsokat zrt ajtk mgtt tartjk. (Mint tudjuk elssorban abban a Brsszelben, amely oly alapvet rtknek tartja az „tlthatsgot”.)
Nagyon nem tetszik a tntetknek az sem, hogy ha a szerzdst alrjk, a multinacionlis cgek orszgokat perelhetnek. gy azrt is, mert nem forgalmaznak gnkezelt termkeket.
A nmet sajt rendkvl idegesen reaglt a tntetsre.
A vezet nmet lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyenesen bolondot csinlt magbl, amikor egyrszt igen gazdagon kommentrral fszerezte beszmoljt a demonstrcirl, msrszt riportjnak ezt az rlt cmet adta: „A TTIP mellett vagy ellene?” Majd a plaktokat minstette azzal, hogy azok „korltozott igazsgtartalmak”.
Az persze nem rdemelne meg e laptl kommentrt, ha a magyar kormnyt fasisztnak nevez plaktokkal vonulnnak fel Berlin utcin. Az FAZ tudstja azt is kifogsolta, hogy „a szvetsgi gazdasgi miniszter rvei egyetlen plakton sem olvashatk”.
Arrl mr vgkpp ne is szljunk, hogy a dicsretes megmozdulst rendez derk nmet tmegek sem tudtak egy-kt dolgot errl a transzatlanti szerzdsrl. Mert elhallgatta sajtjuk. Akrcsak – persze – a mink is.
Az „egy-kt dolog” pontosan kt amerikai trvny. Az egyiket az amerikai szentus hozta. Ez egy olyan trvny, amely az Izraellel val kereskedelmet hivatott elmozdtani, sszekapcsolva a TTIP-pel. Ez elrja az amerikai kereskedelmi kpviseleteknek, hogy mindent tegyenek meg partnereik lebeszlsben arrl, hogy a palesztinok rdekben Izraelt brmilyen szempontbl bojkottljk vagy annak krt okozzanak. gy pldul azt, hogy eredetcmkvel lssk el a megszllt palesztin terleteken mkd izraeli cgek ruit.
A msik, az amerikai kongresszusban hozott trvny, amely ltalban, gy a TTIP-pel kapcsolatban is vdelmezi a megszllt palesztin terleteken trvnytelenl ltestett s ott mkd izraeli telepeket.
Fggetlenl attl, hogy kinek mennyire knos a TTIP szerzds elleni fellps s mennyire nem szeretn senki, ha nlunk ez kvetre tallna, az igazsgot, a tnyeket meg kell rni, illetve ki kell mondani.
lovasistvan.hu
|