Lovas Istv�n: Demokr�ciaexport

  2015.10.05. 09:35

A t�rs�gben az amerikaiak �s sz�vets�geseik akci�i nyom�n t�zmilli�k v�ltak bels� �s k�ls� migr�nsokk�. Ennek egyik okoz�ja az Iszl�m �llam terjeszked�se. A f�sodrat� nyugati sajt� �s hazai csel�dsajt�ja szeretn� elhitetni, hogy az Iszl�m �llamot nem az amerikai korm�ny hozta l�tre a Kongresszus val�ban l�bon megvett tagjainak hathat�s t�mogat�s�val. 

 

Akik az Iszl�m �llam �gy�ben a t�nyekre is k�v�ncsiak, �rdemes felid�zni�k az amerikai honaty�k kor�bbi kijelent�seit.

 

K�z�l�k �len j�rt John McCain szen�tor, akinek a figyelm�t most a magyarorsz�gi politikai vezet�s „n�cizmusa” tereli el egykori mondanival�j�t�l is. 

 

McCain tavaly szeptember 20-�n a Fox News ad�s�ban arr�l besz�lt, hogy a Feh�r H�z aj�nl�s�ra Amerika m�r k�t �ve fegyverekkel l�tja el az Iszl�m �llamot. Aznap az NBC telev�zi�ban ennek sz�ks�gess�g�r�l besz�lt, �s azzal hivalkodott, hogy � csak tudja ennek fontoss�g�t, hiszen ell�togatott Sz�ri�ba, �s az Iszl�m �llam vezet�ivel t�rgyalt („�lland�an besz�l�nk”). Akkor m�g szen�tor koll�g�ja, Ron Paul arra h�vta fel a figyelmet, hogy hatalmas hiba a sz�riai korm�ny ellen harcol� iszlamista szervezeteket fegyverekkel ell�tni. 

 

A b�ke �s a gazdas�gi felvir�gz�s �rdek�ben alap�tott int�zet �l�n Ron Paul ma ugyanezt a v�lem�ny�t hangoztatja. 

 

Wesley Clark nyug�llom�nyban l�v� amerikai t�bornok az id�n febru�r 22-�n az AMTV-nek mondta el, hogy m�g szolg�lati idej�n az Egyes�lt �llamok hozta l�tre az Iszl�m �llamot.

 

Aj�nlatos teh�t mindezek f�ny�ben �rt�kelni azt a kijelent�st, amely szerint a Feh�r H�z �s sz�vets�gesei t�bb mint egy �ve „harcolnak” az Iszl�m �llam ellen. A libanoni Al-Manar telev�zi� angol nyelv� honlapj�n n�h�ny h�nappal ezel�tt egy karikat�ra mutatta be e harc l�nyeg�t. Egy amerikai harci g�p sz�r bomb�kat Sz�ria l�gter�b�l, mik�zben a g�p orr�b�l kiny�l� hossz� nyelv egy Iszl�m �llam-vezet� felny�jtott karj�nak sz�r�s h�nalj�t nyalogatja.

 

 

Nem csoda, hogy Washingtonban �s a nyugati vil�g politikai vezet�s�ben nagy ijedelmet �s d�h�t v�ltott ki az Iszl�m �llam ellen a m�lt h�ten kezd�d�tt orosz bomb�z�s, hiszen az t�ls�gosan is hat�kony lehet, �s a vil�g n�pei el�tt kider�l, ki kinek az oldal�n �ll. Az idegess�g od�ig fajult, hogy szombati sz�m�ban a Washington Times hossz� elemz� cikk�ben azt �rta, Obama a sz�ve legm�ly�n kommunista �s muzulm�n, �gy vele „Amerika soha nem lesz ism�t nagy”. 

 

Az engedelmes nyugati sajt�ban azonnal megjelentek az �lh�rek arr�l, hogy Oroszorsz�g nem is annyira az Iszl�m �llamot t�madja, mint a sz�riai rezsim ellenfeleit, �s n�h�ny nap alatt a bomb�z�soknak sz�mos polg�ri �ldozata lett. Vlagyim�r Putyin ekkor jelentette ki, hogy az Egyes�lt �llamok inform�ci�s h�bor�t visel Oroszorsz�g ellen, �s elmondta, ilyen h�rek m�r akkor napvil�got l�ttak, amikor az orosz l�gier� el sem kezdte t�mad�sait.

 

Az �lh�rek kavalk�dj�ban azonban ism�t megjelentek az amerikai hadj�rat val�di �ldozatai.

 

Az Egyes�lt �llamok hadig�pezete szombaton reggel sz�tbomb�zott egy k�rh�zat az afganiszt�ni Kunduz v�rosa elleni l�gi csap�sokban. A k�rh�zat a Nobel-b�ked�jas Orvosok Hat�rok N�lk�l nev� szervezet m�k�dtette. Legal�bb tizenkilencen vesztett�k �let�ket. Voltak, akik �lve, �g� testtel menek�ltek a l�ngol� romok al�l. A k�rh�z szem�lyzete k�z�l tizenketten vesztett�k �let�ket. Mindez annak ellen�re megt�rt�nt, hogy a szervezet t�bb alkalommal megadta a k�rh�z pontos koordin�t�it, �s a bomb�z�sok megkezd�se ut�n azonnal telefon�ltak Washington �s Kabul katonai vezet�s�nek. A bomb�z�snak azonban nem lett v�ge, hanem m�g egy �r�n �t folytat�dott.

 

Jellemz� a f�sodrat�, Nyugaton ma a legmeghuny�szkod�bbnak sz�m�t� n�met sajt�ra, hogy szombaton ak�r eg�sz nap a port�ljukra kattintva hi�ba kereste valaki e bomb�z�s t�ny�t. Helyette arr�l �rtak – mint p�ld�ul a vezet� n�met lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung –, hogy n� az aggodalom az arab vil�gban terjed� antiszemitizmus miatt. A neokonzervat�v ir�nyvonalat h�en k�vet� Die Weltet a k�lf�ldi h�rek k�z�l a f� helyen az foglalkoztatta, hogy k�t izraelit k�seltek hal�lra Jeruzs�lem �v�ros�ban.

 

A k�rh�z bomb�z�s�nak h�r�t, bele�rtve a h�sz �ldozatot, e port�lok csak azut�n k�z�lt�k, hogy Obama amerikai eln�k k�nytelen volt „sajn�lat�t” kifejezni a t�rt�ntek miatt, nyilv�n annak nyom�n, hogy Ban Ki Mun ENSZ-f�titk�r is el�t�lte a bomb�z�st, alapos �s p�rtatlan vizsg�latot s�rgetve. Az amerikai katonai vezet�s el�tte azt dadogta, hogy a t�libok elleni t�mad�sban ker�lhetett sor erre a „j�rul�kos k�rokoz�sra”.

 

Az Amerika �s sz�vets�ges szolg�i eddigi k�zel-keleti politik�ja miatt Eur�pa l�t�t fenyeget� migr�nshull�m �nti el a kontinenst. Libanonban, Jord�ni�ban �s T�r�korsz�gban m�r sok milli� sz�riai menek�lt �l, akik befogad�sa el�l hermetikusan elz�rk�znak az olajp�nzben �sz�, az Iszl�m �llamot �s hasonl� terrorszervezeteket t�mogat� zsarnoki sejks�gek. �k Washington strat�giai sz�vets�gesei, orsz�gaikban az uralkod�kat elnyom� g�pezet�kkel az amerikai vezet�s nem akarja sem er�szakkal, sem b�k�s �ton lev�ltani. 

 

Pedig lenne mi�rt. A Jement bomb�z� �s ezrek hal�l�t okoz� Sza�d-Ar�bia ellen a nyugati politikai elit nem tiltakozik. Eset�kben az sem baj, hogy ott a demokr�ci�nak �s emberi jogoknak a nyoma sem l�that�. Most fognak nyilv�nosan keresztre fesz�teni egy tizenh�t �ves ellenz�kit. A fejlev�g�sos, nyilv�nos kiv�gz�sek napirenden vannak.

 

A k�rd�s joggal vet�dik fel: a Feh�r H�z mi�rt nem akar demokr�ci�t l�trehozni az �b�lbeli sejks�gekben, vagyis strat�giai sz�vets�gesei orsz�gaiban?

 

Colleen Bell budapesti amerikai nagyk�vet, aki eddig nem mutatott ellens�gess�get, a minap kil�t�sba helyezte a magyar korm�nypolitik�t b�r�l� „nyilatkozatok” megjelentet�s�t. Igaz�n k�r, hogy korm�nya nem olvasta a New York Times honlapj�n okt�ber 2-�n megjelent cikket, amely �gy kezd�dik: „A mai Indi�ban a szekul�ris liber�lisok kih�v�ssal n�znek szembe: mik�nt maradjanak �letben.” E „demokratikus” Indi�ban Obama nagy bar�tja, Narendra Modi, hinduista minisztereln�k korm�nya �gyet sem vet arra, hogy orsz�g�ban egyre t�bb fizikai t�mad�s �s fenyeget�s �ri a „hindutva” ideol�gia ellens�geit, bele�rtve a kritikusok nyelv�nek lev�g�s�t, olvashatjuk. Bellnek – mi-el�tt net�n r�l�pne a konfront�ci�t keres� goodfriendi �tra – �rdemes lenne megvizsg�lnia a leg�d�zabb hazai ellenz�k tagjai nyelv�nek �llapot�t �s sz�n�t. Amelyet s�rtetlen�l meg�riztek, nem is sz�lva sokuk hatalmas �sszeg� �llami t�mogat�s�r�l. 

 

MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.