Nagyobb munkan�lk�lis�ghez �s az �letsz�nvonal roml�s�hoz vezethet a TTIP

  2015.10.03. 10:19

A TTIP meg�llapod�s t�mogat�i f�k�nt olyan politikai p�rtok �s civil szervezetek, melyek amerikai anyagi t�mogat�kkal rendelkeznek. A TTIP t�mogat�i emiatt azzal �rvelnek, hogy a meg�llapod�s munkahelyeket teremt majd, �s jav�tani fogja az �letsz�nvonalat. Az amerikai szponzorokkal nem rendelkez�k szerint viszont egyre kevesebb munkahely lenne, romlana az �letsz�nvonal, cs�kkenne az export, �s minden eur�pai orsz�gban fokoz�dna a p�nz�gyi instabilit�s.

 

Wagenknecht arra h�vta fel a figyelmet, hogy a m�rhet� gazdas�gi mutat�kra kifejtett hat�son fel�l a TTIP els�sorban a fogyaszt�v�delem teljes felsz�mol�s�t jelent� Eur�p�ban, a k�rnyezetv�delmi szempontokat szint�n elt�r�ln�, ek�zben az Atlanti-�ce�n mindk�t partj�n cs�kkenne az �ltal�nos �letsz�nvonal. A TTIP hat�lyba l�p�se eset�n az emberek m�g kevesebb �rdek�rv�nyes�t�si lehet�s�ggel rendelkezn�nek, a v�llalatok pedig tov�bbi �rdek�rv�nyes�t�si lehet�s�gekhez jutn�nak; ez a gazdas�gi mutat�kon fel�l �ll� �rvrendszer, amib�l egy�rtelm�en l�that�, hogy az emberek m�g kiszolg�ltatottabb� v�lnak, a multinacion�lis c�gek pedig m�g t�bb lehet�s�get kapnak a kizs�km�nyol�sra.

 

A politikus szerint “ez nem a szabad kereskedelemr�l sz�l, hanem a fogyaszt�v�delem sz�nvonal�nak cs�kkent�s�r�l, amiben a multinacion�lis c�gek k�zt �rdekegyez�s van.”

 

Wagenknecht hangs�lyozta, hogy kiz�r�lag a n�met politikusok t�mogatj�k a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezm�nyt, mik�zben a n�met lakoss�g abszol�t t�bbs�ge ellenzi, emiatt a t�rgyal�si folyamatban �rintett felek abban �rdekeltek, hogy a nyilv�noss�g figyelm�t elterelj�k a TTIP kialak�t�s�r�l. A politikus szerint k�sz�ltek olyan felm�r�sek, melye egy�rtelm�en kimutatj�k, hogy azokban az orsz�gokban, ahol nem zajlik nyilv�nos vita a TTIP kapcs�n, a lakoss�g abszol�t t�bbs�ge ellenzi azt. Az emberek elutas�tj�k, nem csak amiatt, mert a politikusok a v�laszt�ik bevon�sa n�lk�l akarnak d�nteni r�la, hanem, mert egy�rtelm�, hogy egy ilyen meg�llapod�s az �j �vsz�zad Eur�p�j�nak egyik legmeghat�roz�bb d�nt�se lenne, ami v�gleg felsz�molhatja az elm�lt �vtizedek szoci�lis v�vm�nyait, �s rabszolgasorba tasz�thatja a kor�bbi j�l�ti t�rsadalmakat.

 

Wagenknecht bejelent�se szerint okt�ber 10-�n Berlinben p�rtok �s civil szervezetek k�z�s mozg�s�t�ssal �jabb t�megdemonstr�ci�t fognak tartani, hogy nyom�st gyakoroljanak a n�met korm�nyra, �s felh�vj�k a figyelmet arra, hogy a t�bbs�g ellenzi a meg�llapod�st

 

h�df�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.