Most m�g lerombolhatjuk a glob�lis t�kehatalom legy�zhetetlens�g�nek m�tosz�t

  2015.08.02. 16:30

Ami kijelenthet�, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezm�ny, hanem egy �j (gazdas�gi) vil�grend legfontosabb let�tem�nyese.

 

Sorozatunk hatodik r�sz�ben dr. Hoss� Andrea  k�zgazd�sz, befektet�si szak�rt� mutatja be a h�tt�rben megb�j� glob�lis gazdas�gi folyamatokat, besz�l az �szak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezm�nyr�l (North American Free Trade Agreement – NAFTA), ugyanakkor arra is r�vil�g�t, hogy �sszefog�ssal megakad�lyozhat� ez a katasztr�fa.

 

Mennyire t�rv�nyszer� ezeknek a szerz�d�seknek a megk�t�se? - k�rdezt�k dr. Hoss� Andre�t.

 

A transzatlanti kereskedelmi egyezm�nyre m�r r�gen megjelent az ig�ny a nemzetk�zi politik�ban, ez a  sz�nd�k pedig a multinacion�lis v�llalatok �rdekeit t�kr�zi; ebben a folyamatban �k ir�ny�tj�k a nemzeti korm�nyokat – v�laszolta a szakember.

 

Azonban a TTIP nem term�szeti t�rv�nyszer�s�g, �ppen ez�rt nem elker�lhetetlen, az elk�pzel�s m�g�tt emberek �llnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy megakad�lyozni is neh�z lesz, hiszen a multinacion�lis v�llalatok gazdas�gi �s politikai er�v� n�tt�k ki magukat. Val�ban neh�z vel�k szembesz�llni. S mivel a politik�t kisaj�t�tott�k �s a maguk c�ljai szerint mozgatj�k, az �llampolg�r szinte tehetetlennek �rzi mag�t. Ez�rt nagyon fontos besz�lni err�l, hogy a sz�les nyilv�noss�g sz�m�ra is egy�rtelm�v� v�ljon, kinek az �rdek�ben zajlanak ezek a t�rgyal�sok.

 

Tiszt�ban kell lenni, milyen k�vetkezm�nyekkel j�r, ha a nemzetekhez nem k�t�d� glob�lis t�kehatalom el�ri c�lj�t, �s beh�l�zza a vil�got ezekkel a t�rsadalom- �s emberellenes szerz�d�sekkel.

 

Ugyanakkor, a jelenlegi polg�ri, civil ellen�ll�snak k�sz�nhet� az is, hogy a TTIP-et m�g mindig nem tudt�k al��rattatni.

 

Azt is musz�j meg�rteni, hogy most nem nemzetek �lnek egym�ssal szemben, de m�g csak nem is f�ldr�szek, hanem egyfajta „oszt�lyharc” folyik ism�t. A II. vil�gh�bor�t k�vet�en hatalomra jut�, �s a 70-es, 80-as �vekt�l kezdve vil�guralomra t�rekv� nemzetekhez nem k�t�d� glob�lis nagyt�ke ezzel betonozn� be v�gk�pp a maga uralm�t.

 

Mit �rt a nemzetekhez nem tartoz� glob�lis t�kehatalom defin�ci�n?

 

Kialakult egy multinacion�lis tulajdonosi, vezet�i r�teg, amibe beletartoznak a nagy, orsz�gokon �t�vel� p�nzint�zetek, a k�l�nb�z�, az eg�sz vil�gon jelenlev� kereskedelmi c�gek, gy�rak.

 

De idetartoznak azok a politikusok is, akik bizonyos – v�lt vagy val�s –kedvezm�nyek�rt cser�be, kiszolg�lj�k ezt az uralkod�r�teget; csatlakozott a sajt� azon r�sze, amely csak a neoliber�lis �rt�keket hirdeti; valamint a legt�bb oktat�si int�zm�ny is, f�leg a k�zgazdas�gi �s jogi karokon tapasztalhat�, hogy ha valaki nem a f�sodrat� tanokat vallja, nem �ll be a sorba, azt ellehetetlen�tik, de legal�bbis megnehez�tik �rv�nyes�l�s�t .

 

Ha nincsenek nemzet�llami korl�tok, helyi szab�lyok, preferenci�k, akkor sokkal k�nnyebb, �s sokkal olcs�bb a kereskedelem, nagyobb a haszon. Azonban a gazdas�gi er� politikai hatalmat von maga ut�n, a politika pedig cser�ben seg�ti a zavartalan �zletmenetet, �gy f�ggnek �ssze a folyamatok. Nem v�letlen, hogy a legt�bb korm�ny szoros kapcsolatban �ll ezekkel a p�nz�gyi k�r�kkel. Ennyit a demokr�ci�r�l.

 

Naivnak t�nhet a k�rd�s, de nem l�tezik semmilyen visszatart�, erk�lcsi er�?

 

Ha v�gign�z�nk az emberis�g eddigi t�rt�net�n, akkor le kell vonnunk azt az elszomor�t� tanuls�got, hogy mindig, mindenhol megjelent agazdas�gi  gyarmatos�t�s, kizs�km�nyol�s sz�nd�ka. Mindig megjelent olyan �rdekcsoport, amely fel�lkerekedett embert�rsain, megszerezte azok er�forr�sait. Ennek �kes p�ld�j�t mutatt�k be a nyugat-eur�pai �llamok, illetve az Egyes�lt �llamok is, gondoljunk csak a gyarmatos�t�sra, a rabszolgas�gra.

 

A II. vil�gh�bor� ut�n bizonyos v�ltoz�sok mentek v�gbe a demokratikus orsz�gokban, egy t�rsadalmi szerz�d�s sz�letett, a t�k�sek ugyan tov�bbra is nagyobb bev�tellel sz�molhattak, de az alkalmazottak is r�szesedhettek a haszonb�l. Nem volt akkora anyagi egyenl�tlens�g. A Szovjetuni� buk�sa ut�n viszont m�r nem �rezt�k fontosnak fenntartani ezt az �llapotot, a kapitalizmus gy�zelme a glob�lis nagyt�ke sz�m�ra egyet jelentett a neoliber�lis diktat�r�val, amelyben jelenleg is �l�nk.

 

Val�ban elterjedt az a v�lem�ny, hogy nincs sz�ks�g nemzet�llamokra, �s ehhez az intellektu�lis al�fest�st is biztos�tja a 70-es �vekt�l er�s�d� akad�miai vonulat, amely ezzel – c�lzottan  - megteremtette a neoliber�lis gazdas�g filoz�fiai h�tter�t. Ez az�rt nagyon fontos, mert �gy a reformokat a d�nt�shoz�k tudom�nyos �rvekkel t�maszthatj�k al�, mik�zben a politikusok olyan kulcsszavakkal dob�l�zhatnak, mint a hat�konys�g �s piaci verseny.

 

A neoliber�lis gazdas�gi fejl�d�s eredm�nye a NAFTA. Bemutatn� nek�nk ezt a szerz�d�st?

 

A NAFTA vizsg�lata az�rt rendk�v�l hasznos, mert az 1994-es ratifik�l�s �ta eltelt t�bb mint 20 �v tapasztalata, adata, statisztik�ja t�bbet �r minden k�ts�ges �s gyakran nevets�ges EU-s, vagy �ppen magyar, TTIP-pel kapcsolatos hat�stanulm�nyn�l. Nem kell felt�telez�sekre, elm�letekre hallgatni, professzorok v�gy�lmaira hagyatkozni, csak konkr�tan meg kell vizsg�lni, hogy mit eredm�nyezett Kanad�nak, az USA-nak �s Mexik�nak a k�z�sen al��rt szerz�d�s.

 

S ha valaki abb�l indul ki, hogy az amerikai k�zpont�, de a termel�s�ket m�s orsz�gokba kihelyez� multinacion�lis c�gek �zleti eredm�nyei az Egyes�lt �llamok makro�kon�miai mutat�iban is pozit�v v�ltoz�st eredm�nyeztek, az nagyot t�ved. Val�j�ban, mindh�rom orsz�g rosszul j�rt a NAFTA al��r�s�val.

 

Az Egyes�lt �llamokban t�bb munkahelyet, magasabb b�reket, b�v�l� exportot �s �llamh�ztart�si egyens�lyt �g�rtek, s�t m�g azt is felcsillantott�k, hogy a p�rhuzamos mexik�i gazdas�gi fellend�l�snek k�sz�nhet�en az illeg�lis bev�ndorl�s is megsz�nik, ha al��rj�k a szabadkereskedelmi egyezm�nyt.

 

Ezzel szemben, k�zvetlen�l a NAFTA miatt, minimum egy, de ak�r k�tmilli� termel�i munkahely is megsz�nt az orsz�gban. Az aut�gy�rak az alacsony b�rek, �s a munkav�delmi t�rv�nyek hi�nya miatt �tk�lt�ztek Mexik�ba, �s az olyan kor�bbi ipari k�zpontb�l, mint Detroit, szellemv�ros lett.

 

A szabadkereskedelmi egyezm�nyeket t�pl�l� neoliber�lis ideol�gia szerint, ha munkahelyek sz�nnek meg, ak�r egy eg�sz szektorban is, az csak az�rt t�rt�nhet meg, mert az a gazdas�gi tev�keny�g nem volt el�g hat�kony, viszont ezt a felszabadul� munkaer�t, egy m�sik, hat�konyan m�k�d� �gazat felsz�vja majd. Ez legt�bbsz�r nem �gy t�rt�nik, itt sem t�rt�nt meg; az elbocs�jtott munk�sok vagy nem tal�ltak munk�t, vagy t�bbnyire csak alacsonyabb hozz�adott �rt�kkel rendelkez� �ll�shoz jutottak, alacsonyabb fizet�s mellett. Ez az elszeg�nyed�s, term�szetesen a helyi kiskereskedelemben is �reztette a negat�v hat�s�t.

 

Hi�ba �g�rt�k azt is, hogy t�bb lesz az export, ehelyett az amerikai kereskedelmi deficit meredek zuhan�sba kezdett. Hiszen, ha a Mexik�ba telep�lt gy�r �rt�kes�ti az amerikai fogyaszt�knak p�ld�ul az ott gy�rtott g�pkocsit, az az USA sz�m�ra importot jelent.

 

Nem siker�lt meg�ll�tani az illeg�lis bev�ndorl�st, m�r csak amiatt sem, mert b�r a Mexik�ban termel� glob�lis t�ke sok embert foglalkoztat, de esze �g�ban sincs az alacsony b�reken emelni. Ez egy�bk�nt eml�keztet a magyarorsz�gi helyzetre, az idetelep�lt �sszeszerel�-�zemek is els�sorban az alacsony b�rek, �s a nekik kedvez� munkat�rv�nyk�nyvi �s k�rnyezetv�delmi szab�lyoz�s miatt v�lasztott�k haz�nkat.

 

A NAFTA m�sik jelent�s eredm�nye, hogy gyakorlatilag felsz�molta a mexik�i mez�gazdas�got. A k�z�p-amerikai orsz�g sz�m�ra a kukorica alap�lelmiszer, addig csaknem teljesen �nell�t�ak voltak, �m most az Egyes�lt �llamokb�l k�nyszer�lnek import�lni. S mivel az aut�gy�rak nem k�pesek a mez�gazdas�gb�l �rkez� ember�radatot felsz�vni, a t�nkrement parasztokb�l is illeg�lis bev�ndorl� v�lt. A probl�m�t tov�bb s�lyosb�totta, hogy a negat�v gazdas�gi spir�l eredm�nyek�nt a mexik�i t�rsadalomra kor�bban is jellemz� feud�lis egyenl�tlens�gek csak tov�bb m�ly�ltek, a korrupci� beh�l�zta az eg�sz orsz�got, a b�n�z�s m�rt�ke pedig m�r minden k�pzeletet fel�lm�l.

 

Kanad�ban szint�n k�rosodott  a mez�gazdas�g, �s megsz�nt  sz�mos v�llalat. Az Egyes�lt �llamok most �ppen az �szaki szosz�d  tejipar�nak megszerz�s��rt k�zd, ugyanis Kanada v�di a maga tejipar�t, import kv�t�kat �s v�d�v�mokat tart fenn. Nem t�nik �gy, hogy Kanada ett�l szeg�nyebb lenne..

 

Ha m�r sz�ba ker�lt Kanada, k�sz�b�n az EU �s az �szak-amerikai orsz�g k�zti szabadkereskedelmi egyezm�ny (Comprehensive Economic and Trade Agreement – CETA) elfogad�sa, amely megnyitn� az eur�pai piacokat a g�nkezelt term�kek el�tt. Milyen k�vetkezm�nyekkel j�rna a CETA elfogad�sa?

 

Ha a CETA-t ratifik�lj�k, m�r-m�r teljesen mindegy, hogy mi t�rt�nik a TTIP-pel, hiszen Kanada a f�lvil�ggal k�t�tt k�toldal� kereskedelmi szerz�d�seket. Ez�rt kell ezt minden�ron megakad�lyozni.

Egyszer� �tver�s, hogy az Eur�pai Uni� a GMO-k tilt�s�t nemzet�llami hat�sk�rbe helyezte, hiszen �gy az �szak-amerikai lobbi az eur�pai orsz�gokra fog majd nyom�st gyakorolni. A K�rp�t-medence t�k�letesen alkalmas tiszta, magas hozz�adott �rt�k� mez�gazdas�gi term�kek el��ll�t�s�ra, nek�nk azzal kell kereskedn�nk.

 

Egy�bk�nt a k�vetkezetes, �lland� GMO-fogyaszt�s emberi szervezetre val� hat�sair�l nincsenek pontos kimutat�sok, ehhez t�bb nemzed�kre van sz�ks�g, de mi�rt rajtunk akarnak k�s�rletezni?!

 

Milyen m�s vesz�lyei vannak ezeknek a szabadkereskedelmi egyezm�nyeknek?

 

A TTIP eset�n ki kell emelni a szab�lyoz�si �sszehangol�st (jogharmoniz�ci�t), a befektet�sv�delmi mechanizmust, valamint az �llami v�llalatok (pl.: k�zm�szolg�ltat�k) rendszab�lyoz�s�t. Ez ut�bbit term�szetesen azzal magyar�zz�k, hogy v�deni kell a piaci versenyt. Elk�peszt�en hangzik, de egyes elk�pzel�sek szerint m�g az �nkorm�nyzatok szintj�n is megjelenhetne ez az �sszehangol�si k�nyszer.

 

Bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lesznek, ha a parlamentek a nagyv�llalatok �rdekei alapj�n hozz�k meg a t�rv�nyeket, szab�lyokat, szabv�nyokat �s rendeleteket. Ezen a sz�r�n csak akkor juthat �t egy korm�ny �ltal meghozott rendelkez�s, ha az versenyk�pes �s hat�kony, a nagyv�llalatok szempontj�b�l.

 

Ezzel az orsz�gok elvesz�tik a marad�k szuverenit�sukat is, pedig a n�p �ltal megv�lasztott korm�nyoknak els�sorban a k�zj�t kellene v�deni�k, de erre sokuknak es�ly�k sincs egy nemzetk�zi peres elj�r�sban. M�r csak az�rt sem, mert ezek a jogi proced�r�k borzaszt�an sokba ker�lnek, �tlagosan 6-8 milli� doll�r kiad�st jelent egy orsz�g sz�m�ra.

 

Megakad�lyozhat� ez a katasztr�fa?

 

A glob�lis nagyt�ke m�k�d�se, �rdek�r�v�nyes�t�se  szembet�n�, vil�gos, ennek ellen�re m�gis eg�sz orsz�gokat, parlamenteket k�b�tanak  azzal, hogy musz�j t�mogatniuk a TTIP-t. De ahogy fogalmaztam, ez nem egy term�szeti t�rv�nyszer�s�g, meg lehet �ll�tani, �s ha a k�zelj�v�ben siker�l g�tat vetni a CETA �s a TTIP el�, akkor azzal elind�thatunk egy lavin�t, �s lerombolhatjuk v�gre a glob�lis t�kehatalom legy�zhetetlens�g�nek a m�tosz�t.

 

Sok ember elcs�gged, hiszen a k�zdelmet rem�nytelennek l�tja. Az ellen�ll�s hi�baval�s�g�t sugallj�k a korm�nyok is. Feladni m�gsem szabad, ezek az egyezm�nyek megakad�lyozhat�ak, de a cselekv�st nem a politikusokt�l kell v�rni. A Stop TTIP! eur�pai polg�ri kezdem�nyez�s m�r 2.400.000 al��r�st gy�jt�tt �ssze az EU orsz�gaib�l a TTIP ellen.

 

�l�nk, kitart�, heves ellenkamp�nyt folytat civil szervezetek sokas�ga eg�sz Eur�p�ban, az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban is. Az�rt teszik, hogy politikai nyom�st gyakoroljanak korm�nyaikra �s az EU vezet�s�re. A politikusok sz�m�ra semmi sem olyan visszariaszt� �s zavarba ejt�, mint a nyilv�noss�g �s az �llampolg�rok t�meges fell�p�se.

 

Mi magyarok �gy tudunk magunkon seg�teni, hogy sokat besz�l�nk ezekr�l az egyezm�nyekr�l, t�j�koz�dunk �s t�j�koztatunk m�sokat is, �s tiltakoz� megmozdul�sokat, megsz�lal�sokat szervez�nk, minden lehets�ges f�rumon.

 

A legfontosabb, hogy a hazai politikusoknak, k�pvisel�knek a tudom�s�ra hozzuk a v�lem�ny�nket. N�h�nyan felh�v�st k�ldt�nk a korm�nynak �s a k�pvisel�knek, valamint az �llampolg�roknak, ezeket itt lehet elolvasni �s a felh�v�shoz csatlakozni.

 

Milyen k�vetkezm�nyekkel j�rna, ha megakad�lyozn�nk a TTIP-t?

 

Az egyezm�nyek megakad�lyoz�sa �ri�si jelent�s�g� lenne. Az azonnali gazdas�gi-politikai haszna, hogy megszabaduln�nk egy k�sz�b�n �ll� �jabb gazdas�gi katasztr�f�t�l. Term�szetesen az ezeket t�mogat� �rdekk�r�k nem hagyn�nak fel a nyom�ssal, hiszen elemi �rdek�k f�z�dik a nemzet�llamokat v�gleg ellehetetlen�t� szerz�d�sek megk�t�s�hez. �m ez a gy�zelem m�rf�ldk� lenne, hiszen azt a jelz�st k�lden�nk mi, �llampolg�rok, hogy v�gre felismert�k �s �rv�nyes�tj�k saj�t �rdekeinket. Ez az eg�sz neoliber�lis vil�grend fel�lvizsg�lat�t is meggyors�tan�.

 

Ez a folyamat am�gy is elindult a vil�gban, ett�l csak �jabb lend�letet kapna. Haz�nkban is rendk�v�l fontos lenne ez, m�r csak az�rt is, mert �gy politikusainknak is r� kellene v�gre �bredni�k, hogy nem lehet m�r a magyar �llampolg�rokat sem teljesen semmibe venni, �s �rdekeivel ellent�tes szerz�d�seket k�tni. Ez elm�lt 25 �v ut�n ennek legf�bb ideje, ha nem akarunk v�gk�pp megsz�nni, mint Magyarorsz�g.

 

alfah�r.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.