„Csak �lltunk �s s�rtunk” – az els� fejezet c�m�nek v�lasztott megjegyz�s j�l kifejezi, mik�nt fogadta a Felvid�k magyarok lakta, d�li s�vj�nak visszacsatol�s�t az ottani magyars�g. A szlov�ks�got term�szetesen ink�bb az elkesered�s jellemezte. Ugyanakkor az els� b�csi d�nt�s �ltal kijel�lt �t hat�r nagyj�b�l megfelelt az etnikai hat�rnak, m�g n�mi ut�lagos egyezked�s �s ter�letcsere pontos�totta fut�s�t.

A visszacsatol�s ut�n azonban id�vel �jra a h�tk�znapok hat�rozt�k meg az �letet, �gy �hatatlanul el�j�ttek a fesz�lts�gek a csehszlov�k demokr�ci�hoz hozz�szokott felvid�ki magyars�g �s az �ri Magyarorsz�g k�pvisel�i k�z�tt. Ind�t�sk�nt m�r a bevonul� magyar csapatok sem tettek j� benyom�st a lakosokra, minthogy a csehszlov�k hadseregn�l felt�n�en szeg�nyesebb volt a felszerel�s�k.

A visszat�rt magyars�g nem felt�tlen�l j�rt j�l gazdas�gilag: ugyan a Magyarorsz�gn�l iparosodottabb Csehszlov�kia agr�rvid�k�n �ltek, de dr�g�bban tudt�k eladni term�keiket ott, mint a r�gi-�j haz�ban; sok magyar term�k pedig dr�g�bb volt �s rosszabb min�s�g�, mint a csehszlov�k. A koron�t nem val�s �rfolyam�n, hanem rosszabbul v�ltott�k �t peng�re, ami a fizet�sekben is megl�tszott. A k�zell�t�s �jj�szervez�s�t a Hangya sz�vetkezetekre b�zt�k. Jelsz� lett, hogy „Minden dr�ga, vissza Pr�ga!”. A nagy csehszlov�k cip�gy�rb�l, a Bat'a-b�l Cip�gy�rt�si �s Keredelmi T�rsas�got (Cikta) csin�lt a tulajdonos, �s meg�llapodott a magyar korm�nnyal a marad�sr�l. A felvid�ki kisiparos cip�szek gy�l�lt�k a gy�rat, amely egy�bk�nt a Tisza cip� el�dje.

A Felvid�ken mindenki korm�nytisztvisel� akart lenni. Sokan j�ttek a k�zigazgat�sba a csonka orsz�gb�l, �ket „any�soknak”, n�ha „nyany�soknak” h�vt�k. A neobarokk bikkfanyelv, a Horthy-korszak hierarchikusabb �ri t�rsadalm�nak megnyilv�nul�sai, a rangok �s c�mek szigor� sz�montart�sa ellenszenvet v�ltott ki az �jonnan visszat�rt magyarokb�l, akik polg�ribb, seg�t�k�szebb �s rangk�rs�gt�l mentes k�zigazgat�shoz szoktak hozz� a csehszlov�k uralom alatt, amikor is sz�les k�r� �nkorm�nyzatis�got �lveztek, cseh nacionalizmus ide vagy oda. Ebb�l form�l�dott ki az, amit „felvid�ki szellemnek” neveztek, szemben a meg�jul�sra szorul� csonka orsz�g hangulat�val. Egyes v�teszek szerint ennek a felvid�ki szellemnek v�rfriss�t�st �s megv�lt�st kellett volna hoznia a magyar k�z�letbe, k�zgondolkod�sba.

A Felvid�ket tulajdonk�ppen saj�t miniszt�rium igazgatta, �l�n Jaross Andorral, aki kijelentette: „A Felvid�k nem vad�szmez�!”, azaz a felvid�ki magyar p�rt territ�rium�nak kell maradnia. A felvid�ki magyarok ragaszkodtak a csehszlov�k id�kben szerzett jogaikhoz, aminek neoralgikus pontja volt a v�laszt�s: az 1938-as magyar v�laszt�jogi t�rv�nyek sokkal kevesebb embernek adtak volna szavaz�jogot, �gy halasztgatt�k az eredetileg 1939 november�re tervezett felvid�ki v�laszt�sokat, v�g�l pedig az a megold�s sz�letett, hogy aki az el�z� csehszlov�k v�laszt�sokon voksolhatott, azok mind voksolhatnak majd ekkor is – csakhogy v�g�l a v�laszt�s elmaradt.

A k�tet besz�mol a felvid�ki magyar baloldali politika alakul�s�r�l �s a zsid�s�g �let�r�l, elt�n�s�r�l is, ahogy a szlov�k revizionista mozgalomra is kit�r. �rdekess�g, hogy az �jonnan l�trej�tt szlov�k �llam a reciprocit�s elv�t alkalmazta: azzal tartotta sakkban a magyar korm�nyt, hogy ha elvette a magyar etnikai ter�letre m�g a csehszlov�k id�kben betelep�tett szlov�kok („telepesek”, „kolonist�k”) vagyon�t, akkor keresztbe tett p�ld�ul a szlov�kiai magyar f�ldbirtokosoknak. A zsarol�si taktika m�k�d�tt, �rthet� is az alkalmaz�sa, ugyanakkor g�zsba is k�t�tte, korl�tozta a k�t �llam kapcsolat�t.

Simon Attila rimaszombati t�rt�n�sz k�tete sz�pen illeszkedik a hi�nyp�tl�, n�pszer�s�t� t�rt�neti k�tetek sor�ba, amelyek sor�t Ablonczy Bal�zs Visszat�rt Erd�ly c�m� m�ve nyitotta meg. A k�tet ar�nyos, r�vid, olvasm�nyos �sszefoglal�sa az �ltala bemutatni sz�nd�kozott korszaknak.

Simon Attila: Magyar id�k a Felvid�ken 1938-1945.

Jaffa kiad�, 2014.

Szilvay Gergely, mandiner.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.