Izland megregul�zn� a p�nzint�zeteket

  2015.07.20. 11:27

Izlandon szeretik a szokatlan megold�sokat. K�pesek nemzeti m�zeumuk vitrinj�ben mutogatni egy sajtburger men�t, amelyet 2009. okt�ber 30-�n z�r�ra el�tt v�s�roltak egy reykjav�ki McDonald'sban. De mi�rt �ll�tanak ki egy adag gyorskaj�t? Mert a burger �s a s�lt krumpli – amelyek hat �v alatt sem romlottak meg – t�rt�nelmi erekly�nek sz�m�t, miut�n a gyors�ttereml�nc hanyatt-homlok menek�lt az orsz�gb�l a 2008-as p�nz�gyi v�ls�got k�vet� �llamcs�d ut�n.

 

A McDonald's az�ta sem mer�szkedett vissza, pedig a 320 ezer lelket sz�ml�l� Izland ma m�r a sikeres v�ls�gkezel�s szimb�luma, �s gyors talpra �ll�sukkal Paul Krugman Nobel-d�jas k�zgazd�sz elismer�s�t is kiv�vt�k. A hitelez�k m�gsem az izlandi receptet aj�nlgatj�k a most bajban l�v� g�r�g�knek, m�ghozz� j� okkal. Az izlandiak ugyanis �gy jutottak t�l a modern gazdas�gt�rt�net egyik legnagyobb p�nz�gyi buk�s�n, hogy eg�szen mostan�ig t�keellen�rz�st tartottak fenn, �s a nemzetk�zi nyom�sgyakorl�s ellen�re sem v�llalt�k magukra n�h�ny felel�tlen bank�r hib�j�t, s nem voltak hajland�k helyett�k kifizetni mintegy �tmilli�rd doll�rnyi k�rt�r�t�st a k�lf�ldi befektet�knek. R�ad�sul a reykjav�ki korm�ny a k�zelm�ltban visszavonta az orsz�g eur�pai uni�s csatlakoz�si k�relm�t is – noha err�l 2009 �ta t�rgyalt –, mert v�lem�nye szerint Izland �rdekeit jobban lehet az EU-n k�v�l k�pviselni.

 

Szemben a bankokkal

 

Most m�g rendhagy�bb l�p�st fontolgat az izlandi vezet�s, �s a p�nzteremt�s forradalmas�t�s�val nyirb�ln� meg a bankok szabads�g�t, amelyek j�csk�n r�szolg�ltak a bizalmatlans�gra. Egy jobb p�nz�gyi rendszert Izlandnak c�mmel jelentette meg a minisztereln�k megb�z�s�b�l k�sz�lt tanulm�ny�t Frosti Sigurj�nsson, az izlandi parlament gazdas�gi bizotts�g�nak eln�ke. A politikus abb�l indult ki, hogy 1970 �ta 147 bankv�ls�g �t�tte fel a fej�t a vil�gon, �m az �ltaluk okozott k�r �s k�osz ellen�re l�nyeg�ben semmit sem tettek a korm�nyok a rendszer megreform�l�s�ra. Az Izlandon bek�vetkezett 2008-as �llamcs�dnek is az volt a kiv�lt� oka, hogy az orsz�g h�rom nagybankja az 1986 �s 2006 k�z�tti t�lf�t�tt n�veked�s ut�n cs�dbe ment. Ebben a h�sz�ves id�szakban a bankok �vi 18,6 sz�zal�kkal n�velt�k hitelkihelyez�seiket, mik�zben a gazdas�g �tlagosan csak 3,2 sz�zal�kkal b�v�lt. �gy n�tt t�l nagyra a hitelbubor�k, ami gerjesztette az infl�ci�t, le�rt�kelte a hazai valut�t, valamint t�lzott kock�zatv�llal�sra �s spekul�ci�ra �szt�n�zte a gazdas�g szerepl�it.

 

A mai p�nz�gyi rendszerben a k�zponti bankoknak a kamat vagy a k�telez� tartal�kr�ta v�ltoztat�s�n t�l nem sok monet�ris eszk�z�k van a tartal�kokkal nem fedezett, t�lzott hitelez�s megakad�lyoz�s�ra. Ez�rt Sigurj�nsson �jra �llami monop�liumm� tenn� a p�nzteremt�st. A modern piacgazdas�gokban a jegybank fel�gyeli az �rm�k �s a bankjegyek el��ll�t�s�t, de a bet�teket gy�jt� kereskedelmi bankok is majdnem korl�tlan mennyis�g� sz�mlap�nzt teremthetnek hitelny�jt�s �tj�n, teh�t a forr�sb�s�get �k is nagym�rt�kben befoly�solj�k. (A brit jegybank a folyamatot a k�vetkez�k�ppen �rja le: amikor egy p�nzint�zet k�lcs�nt ny�jt, egyben megn�veli a sz�ban forg� �sszeggel a hitelfelvev� sz�ml�j�t, s �gy keletkezik az �j p�nz.)

 

Csak a gazdas�gi n�veked�snek megfelel� m�rt�kben

 

Az izlandi tanulm�ny szerint a forgalomban l�v� fizet�eszk�z 91 sz�zal�k�t a kereskedelmi bankok bocs�tj�k ki, m�g a k�zponti bank felel a fennmarad� kilenc sz�zal�k�rt. Ha ut�bbi visszakapn� a p�nzteremt�s �llami monop�lium�t, akkor megsz�nhetne a bankok alig ellen�rizhet� p�nzszapor�t�si gyakorlata. A „szuver�n” p�nz elnevez�s� izlandi javaslat szerint csak a jegybank teremthetne fizikai �s elektronikus sz�mlap�nzt, �s a kereskedelmi bankok csak kezeln�k az �gyfelek �gynevezett tranzakci�s sz�ml�it, amelyeknek teljes fedezet�k van a jegybankn�l. Ezeket a p�nzeket nem lehetne hitelez�sre felhaszn�lni, �gy kamatot sem kapna ut�nuk az �gyf�l. A bank csak akkor forgathatja a n�la elhelyezett p�nzeket, ha az �gyf�l a tranzakci�s sz�ml�n l�v� p�nz egy r�sz�t vagy eg�sz�t �tutalja egy befektet�si sz�ml�ra, �s kamat�rt cser�be ott lek�ti egy bizonyos id�szakra - a futamid� 45 napt�l n�h�ny �vig terjedhet. A kereskedelmi bank teh�t csak k�zvet�t�k�nt szolg�lna a megtakar�t�k �s a hitelez�k k�z�tt, s �gy l�nyegesen kevesebb (f�l�sleges) �j p�nz ker�lne forgalomba.

 

Az �j rendszerben a p�nzteremt�s monop�lium�val felruh�zott jegybank csak a gazdas�gi b�v�l�snek megfelel� m�rt�kben n�veln� a p�nzk�n�latot, illetve a hitelez�st, �s err�l egy �ltala fel�ll�tott bizotts�g d�ntene. Sigurj�nsson ugyanakkor szigor�an k�l�nv�lasztan� a p�nz teremt�s�nek �s felhaszn�l�s�nak folyamat�t: ut�bbir�l a korm�ny hat�rozna, �s kiad�sai lebonyol�t�s�val helyezn� forgalomba a k�zponti bank �ltal adott p�nzt. Ezt a kiss� bonyolult mechanizmust tartja a javaslat gyenge pontj�nak a Financial Times brit napilap szak�r�ja. Matthew C. Klein azt nem vitatja, hogy a hitelez� bankok sokszor nem tudj�k j�l meg�t�lni, mennyi p�nz kell a gazdas�g fenntarthat� n�veked�s�hez, �s ez vezethet a vesz�lyes spekul�ci�s bubor�kok kialakul�s�hoz. �m er�sen k�tli, hogy a jegybank�rok vagy a politikusok jobban v�gezn�k ezt a feladatot.

 

Egyes szak�rt�k szerint az elk�pzel�s nagyon hasonl�t az egyszint� bankrendszerhez – ahol a k�zponti bank �ll k�zvetlen kapcsolatban a gazd�lkod� alanyokkal, vezeti a sz�ml�ikat �s ad nekik hitelt –, amelyet nem felt�tlen�l �rdemes felt�masztani. Ennek ellen�re sokan izgalmasnak �s tanulm�nyoz�sra m�lt�nak tal�lj�k az izlandi �tletet, hiszen t�nyleg nagyban n�veln� a p�nz�gyi rendszer biztons�g�t, ha a j�v�ben a jegybank rendelkezhetne minden �j p�nz kibocs�t�s�r�l. A szigetorsz�g �gy meg tudn� mag�t �vni a 2008-ashoz hasonl� v�ls�g kirobban�s�t�l.

 

Facsinay Kinga, MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.