A Kl�macs�cs azzal a c�llal �l �ssze, hogy megpr�b�lja k�t Celsius-fokra korl�tozni bolyg�nk felmeleged�s�t – de egy nemzetk�zi meg�llapod�s nem lehet sikeres, ha k�zben a korm�nyok tov�bbra is a felhalmoz�sra, a kifoszt�sra �s a pazarl�sra �p�l� termel�si rendszer fenntart�s�nak rendelik al� d�nt�seiket. Nem lesz�nk k�pesek a kl�mav�ltoz�s vesz�lyeire reag�lni, ha ebbe a gigantikus feladatba nem vonjuk be a lakoss�got. Ugyanakkor az egy�ni, illetve a lok�lis kezdem�nyez�sek tov�bbra is kudarcra lesznek �t�lve, ha nem sz�letik meg egy glob�lis politikai akarat, amely kev�sb� energiapazarl�, takar�kosabb t�rsadalmat vizion�l, �s amely az �let min�s�g�nek jav�t�sa �rdek�ben sz�lal fel, kik�nyszer�tve egy sor olyan megszok�s megv�ltoz�s�t, amelynek j�l ismerj�k puszt�t� k�vetkezm�nyeit. Nem lesz energetikai �tmenet gazdas�gi �s szoci�lis v�ltoz�sok n�lk�l, a j�vedelmek – nemzeti �s glob�lis szinten val� – radik�lis �jraeloszt�sa n�lk�l. A gazdagoknak fel kell hagyniuk kizs�km�nyol�s-politik�jukkal, ami pusztul�shoz vezet.[2].

Nyugaton a j�zans�g k�zvetlen�l szembe megy a megszor�t�sokkal, amelyek csak kib�v�nak l�tszanak arra, hogy a gazdags�got m�g egyenl�tlenebb�l ossz�k sz�t. A sz�ndioxid-kibocs�t�s cs�kkent�s�hez komoly beruh�z�sok kellen�nek az �p�letek korszer�s�t�s�t�l kezdve a t�megk�zleked�sen �t a meg�jul� energi�kig – legal�bb akkora m�rt�kben, mint amekkor�t 2008-ban a bankok megment�s�re ford�tottak. Az energetikai hat�konys�g, az �letmin�s�g, illetve a k�zeg�szs�g�gy jav�t�sa �nmag�ban is k�pes lenne munkahelyek sor�t l�trehozni, mik�zben cs�kkenne a k�rnyezetterhel�s �s minden egyes h�ztart�s komoly megtakar�t�sokat �rne el.

A m�rt�kletess�g a j�l�tnek egy �jfajta meghat�roz�s�hoz vezet: kevesebb anyagfelhaszn�l�s; t�bb �l�munka; kevesebb g�p; t�bb j�zan �sz... „Ez” megad�ztatn� a kerozint, hogy cs�kkents�k a rep�l�g�pek t�lz� haszn�lat�t, megdr�g�tan� a tengeri sz�ll�t�st, hogy szembesz�llhassunk a szabad kereskedelem kih�g�saival �s a r�vid sz�ll�t�si �tvonalak prefer�l�sa jegy�ben lemondan�nk bizonyos b�ny�szati term�kekr�l, hogy megv�dj�k a term�szetet. Indi�ban h�romsz�z milli� ember �l �ram n�lk�l, mik�zben �vente m�sf�l milli� ember a l�gszennyez�s k�vetkezt�ben hal meg.

Amikor a vil�g lakoss�ga negyed annyi volt, mint ma, az iparosodott orsz�gok nagyon s�lyos sz�ml�t hagytak maguk ut�n. A l�gszennyez�s�k 0,8 fokos felmeleged�st okozott �s hamarosan egy m�sik 0,8 fok�rt lesznek felel�sek[3]. Ennek ellen�re nem hajland�k olyan c�lokat meghat�rozni, amelyek figyelembe veszik a m�ltbeli szennyez�s�ket �s nem hajland�k �lland� fecseg�s helyett a sz�ks�ges egy�ttm�k�d�sre.

Pedig elj�tt az ideje, hogy a d�li orsz�goknak technikai �s p�nz�gyi seg�ts�get ny�jtsanak ahhoz, hogy azok k�zvetlen�l eljuthassanak egy m�rt�kletes energiafelhaszn�l�shoz a „Jobbat ink�bb, mint t�bbet!” jegy�ben.

Ford�totta: Morva Judit

Le Monde Diplomatique

[1] Perspectives �nerg�tiques mondiales [A vil�g energetikai kil�t�sai], Agence Internationale de l’�nergie (AIE) [Nemzetk�zi Energia �gyn�ks�g], P�rizs, 2014.

[2] Herv� Kempf : Comment les riches d�truisent la planète [Hogyan puszt�tj�k el a gazdagok a bolyg�nkat], Points Essais, P�rizs, 2007.

[3] Sunita Narain: Climat: l’injustice faite au Sud [Kl�ma: A D�l-ellenes igazs�gtalan �ll�spont], Politique �trangère, vol. 80, n� 2, P�rizs, 2015.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.