G�r�g v�ls�g: megsz�letett az eur�pai d�mosz

  2015.07.13. 11:10

A t�voz� Varufakisz g�r�g miniszter elmondta: a febru�rban kezd�d� t�rgyal�sokat abban a hitben v�llalt�k, hogy ott racion�lis vit�kban k�pesek lesznek bemutatni a m�sik f�lnek, hogy G�r�gorsz�gban politikai f�ldcsuszaml�s k�vetkezett be. Egy olyan korm�ny ker�lt hatalomra, amin�l tiszt�bbat Eur�pa soha nem fog kapni. Egy korm�ny, amely k�sz az oligarch�k �ltal foglyul ejtett demokr�cia megtiszt�t�s�ra, annak a korrupci�nak a megsz�ntet�s�re, amely a 2009 el�tti ad�ss�ghegyet okozta. Amely keynesi�nus, szoci�ldemokrata gazdas�gpolitik�t akar ahelyett a megszor�t�s helyett, amely az adatok alapj�n egy�rtelm�en gazdas�gi �s t�rsadalmi katasztr�f�ba sodorta G�r�gorsz�got 2009 �s 2014 k�z�tt. Hogy az �j korm�ny v�g�sok helyett befektetni szeretne a gazdas�g �rt�kteremt� k�pess�g�be. Hogy �rdemes lenne megt�mogatni egy igazi „g�r�g hitelcsomagot”, ha m�r 2009 ut�n megt�mogattak k�t olyat, amelynek �sszegei val�j�ban t�bb mint 90 sz�zal�kban a megel�z� id�szak ad�ss�g�llom�ny�t ostob�n megfinansz�roz� �s ez�rt �sszeoml�s �ltal fenyegetett nyugat-eur�pai bankok megseg�t�s�re k�lt�d�tt, nem pedig reformokra G�r�gorsz�gban. Joggal gondolhatt�k azt, hogy minderr�l meggy�zhetik az uni�s t�rgyal�partnereket, hiszen a k�zgazdas�g-tudom�ny glob�lis elitje t�mogatta meg az �ll�spontjukat. Ez�rt m�g azt is bev�llalt�k febru�rban, hogy f�l �ven �t nem korm�nyozhatnak �rdemben, minden l�p�s�ket csak a trojka (az Eur�pai Bizotts�g, az Eur�pai K�zponti Bank �s a Nemzetk�zi Valutaalap h�rmasa – a szerk.) ellenjegyz�s�vel teszik meg. Ezzel kitett�k magukat annak, hogy az �zleti sajt� majd mind�ssze p�r h�nap megk�t�tt k�zzel val� korm�nyz�s ut�n a nyakukba varrja az �vtizedek alatt felhalmoz�dott ad�ss�g�llom�ny miatt bek�vetkez� �llamcs�d�t.

 

Nem volt g�r�g B terv

 

Varufakisz szerint azonban egy id� ut�n vil�goss� v�lt sz�mukra, hogy az eur�pai p�nz�gyminisztereknek az a politikai c�lja, hogy a Sziriza �szaki modellre �p�l� �s keynesi�nus gazdas�gpolitik�ja ne teremthessen precedenst, ne hozhassa helyzetbe saj�t hazai megszor�t�sellenes p�rtjaikat. Az �zleti sajt� minden �rv n�lk�l sz�ls�balosnak �rta le azt a szocdem Sziriz�t, amir�l k�s�bb bebizonyosodott: annyira Eur�pa-p�rti volt, hogy semmif�le B tervet nem k�sz�tett az eur�z�na elhagy�s�ra. Sokan k�tkedve fogadt�k Varufakisz �ll�t�sait, m�gnem a napokban vil�goss�g v�lt: Sch�uble (n�met p�nz�gyminiszter – a szerk.) c�lja m�g enn�l is ambici�zusabb, hiszen ma m�r ny�ltan Ath�n kiszor�t�s�ra j�tszik a valuta�vezetb�l. A c�l mindv�gig az volt, hogy a korm�ny fogadja el a megszor�t�sokat, vagy vigye G�r�gorsz�got cs�dbe, illetve ki az eur�z�n�b�l. Ebben az esetben �vtizedekig lehet mutogatni majd: �gy j�r, aki megszor�t�sellenes politikusokra szavaz. Az IMF f�l �ven �t assziszt�lt Sch�ubl�nak, �s csak a Guardian kisziv�rogtat�sai ut�n k�nyszer�lt r�, hogy nyilv�noss�gra hozza: soha nem gondolta r�szleges ad�ss�gelt�rl�s n�lk�l fenntarthat�nak G�r�gorsz�g megseg�t�s�t. Becs�let�kre v�lj�k, hogy az�ta viszont ezt konzekvensen k�pviselik is.

 

Siker�lt-e Sch�uble terve? �gy n�z ki, igen. Ciprasz minisztereln�k annak ellen�re beh�dolt, hogy p�r nappal el�tte a g�r�g�k 61 sz�zal�ka, a fiataloknak pedig egyenesen 85 sz�zal�ka mondott nemet a megszor�t�sok folytat�s�ra. Ehhez k�pest Ciprasz napokon bel�l elfogadott egy olyan tervet, amely szemben �ll a Sziriza programj�val.

 

Politikai okokb�l szorongatt�k Ath�nt

 

Vegy�k �szre, hogy az Eur�csoport (az eur�z�na-tag�llamok p�nz�gyminisztereinek tan�csa – a szerk.) �ltal t�mogatott �s Ciprasz �ltal v�g�l elfogadott tervezet teljesen szembemegy az uni� saj�t elfogadott (�gynevezett „lisszaboni”) versenyk�pess�gi strat�gi�j�val. Annak �rtelm�ben ugyanis az Eur�csoportnak a minden m�s uni�s tag�llamn�l alacsonyabb g�r�g oktat�si �s kutat�s-fejleszt�si (k+f) b�dzs� emel�s�t kellett volna szorgalmaznia, a befektet�st a tud�salap� versenyk�pess�gbe. Emellett a k�lts�gvet�st ellehetetlen�t� massz�v offshore elsziv�rg�sok megsz�ntet�s�t. Ezek helyett mik voltak az Eur�csoport f� k�vetel�sei? A m�r fel�re v�gott nyugd�jak tov�bbi cs�kkent�se, a nyomorg� id�seket megseg�t� transzferek elt�rl�se, a turizmus brut�lisan magas ad�ztat�sa, az �szak- �s Nyugat-Eur�p�ban �ltal�nos ipar�gi b�rmeg�llapod�sok vissza nem �ll�t�sa. T�nyleg komolyan gondolhatja valaki, hogy �t �v kudarcos megszor�t�sai ut�n ezek a l�p�sek fogj�k vissza�ll�tani G�r�gorsz�g fizet�k�pess�g�t? Lehet azt mondani, hogy a p�nz�gyminiszterek megszor�t�sp�rtis�ga fel�l�rja az uni� saj�t hossz� t�v� versenyk�pess�gi strat�gi�j�t, de akkor ki kell mondani, hogy az halott: az eur�z�na tag�llamaiban tilos a keynesi�nus gazdas�gpolitika, az �szaki modell!

 

Mi�rt alkudott meg Ciprasz? Nem Sch�uble miatt, hanem mert az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) gyakorlatilag kisz�r�totta a g�r�g bankrendszert. Intellektu�lisan nem �szinte az, aki a g�r�g helyzet elemz�s�n�l figyelmen k�v�l hagyja Charles Wyplos, Pauld de Grauwe �s Barry Eichengreen �ll�sfoglal�sait, akik az eur�z�na vezet� akad�miai k�zgazd�szai. Sziriza-p�rtis�ggal nem v�dolhat�k, ellenben az � k�nyveikb�l tanulj�k az eur�pai monet�ris politik�t vil�gszerte. Ezek az urak feket�n-feh�ren le�rt�k, hogy az EKB a Sziriza korm�nyra ker�l�sekor politikai okokb�l ellehetetlen�tette azt a g�r�g p�nz�gyi rendszert, amelyiket a megel�z� �v v�g�nek stressztesztjein m�g rendben l�v�nek tal�lt. S�t, ezen p�rtatlan monet�ris politikai guruk szerint m�r az is szembement az EKB stat�tum�val, hogy kiz�rta a g�r�g korm�nyt a k�tv�nyv�s�rl�si programj�b�l, mellyel Ath�n olcs� forr�shoz jutott volna �rt�kteremt� programja megval�s�t�s�hoz. A g�r�g bankok nem a Sziriza miatt k�nyszer�ltek bez�rni, hanem az uni�s f�l politikai nyom�sgyakorl�sa miatt. Ezt vil�gosan l�tt�k azok a g�r�g�k is, akik nemmel szavaztak a n�pszavaz�son. A referendum ut�n a bankrendszerre nehezed� nyom�sgyakorl�s folytat�dott. Hirtelen vil�goss� v�lt, hogy az a Sziriza, melyet ellenfelei azzal v�doltak, hogy a drachma visszavezet�se a titkos c�lja, a val�s�gban olyannyira elk�telezett volt az eur� mellett, hogy semmilyen tervet nem k�sz�tett az �vezet elhagy�s�ra. Ciprasznak eg�szen egyszer�en elfogytak a lehet�s�gei a saj�t politik�ja �rv�nyes�t�s�re.

 

Tilos nem megszor�tani?

 

�sszess�g�ben teh�t az t�rt�nt, hogy a megszor�t� politika mellett elk�telezett eur�pai politikai elit az uni� technokrata int�zm�nyrendszer�t politikai nyom�sgyakorl�sra haszn�lta fel. Akik kem�nyebben fogalmaznak, azok szerint politikai puccsot hajtott v�gre Ath�nban. Tette mindezt nem egy sz�ls�s�ges p�rttal, amely �llamos�tott volna, tervutas�t�st vezetett volna be, el akarta volna hagyni az uni�t, vagy ak�r csak az eur�z�n�t. Egy olyan demokratikusan megv�lasztott �s n�pszavaz�son meger�s�tett korm�nyt buktattak meg, amely elk�telezett eur�pai �s eur�p�rti volt, m�rs�kelt szocdem �s keynesi�nus. Vil�gosan l�tni kell: a l�tez� EU l�tez� politikai establishmentje m�g ezeket a m�rs�kelt politikai alternat�v�kat sem t�ri meg, ha az vesz�lyeztetn� a be�gyaz�dott neoliberalizmus hegem�ni�j�t. Term�szetesen egy neoliber�lis meggy�z�d�s� szeml�l�nek ez a megk�zel�t�s nem meggy�z�. Sz�ve joga �gy gondolkodni. Arra azonban nincs joga, hogy megk�rd�jelezze ennek az alternat�v�nak a l�tez�s�t, vagy egy tag�llam jog�t, hogy kipr�b�lhassa azt. Egyetlen uni�s szerz�d�s sem tiltja a megszor�t�sokt�l elt�r� gazdas�gpolitik�t, vagy szolg�ltat jogalapot az orsz�g �jrafinansz�roz�s�nak, kereskedelmi bankrendszer�nek rosszhiszem� megfullaszt�s�ra. Az Eur�pai Uni� versenyk�pess�gi list�j�t �vek �ta az �szaki modell orsz�gai vezetik. A keresletn�vel� gazdas�gpolitika pedig tetten �rhet� szinte minden a v�ls�gb�l sikerrel kil�bal� gazdas�g eset�ben az USA-t�l �sztorsz�gon �t Lengyelorsz�gig, nem is besz�lve mag�nak az EKB-nak a mennyis�gi k�nny�t�si programj�r�l.

 

A technokrata, politikai eunuch uni� f�l �vsz�zados t�rt�nete ezzel lez�rult. A g�r�g v�ls�gban megsz�letett a r�g�ta v�rt eur�pai d�mosz. Zajosabb �s kellemetlenebb, mint amilyennek a br�sszeli elit akarta. De most m�r legal�bb a val�di k�rd�sekr�l besz�l�nk. Soha t�bb� nem �ll majd az uborka g�rb�let�nek szab�lyoz�sa az eur�pai integr�ci� f�kuszpontj�ban. A be�gyaz�dott neoliberalizmus azonban olyan m�rt�kben meger�s�tette az etnikai sztereotipiz�l�sra alapul� nemzetek k�z�tti ellent�teket, hogy nagyon neh�z lesz innen megmenteni az egys�ges Eur�pa �lm�t.

 

A szerz� k�zgazd�sz, G�r�gorsz�g-szak�rt�, a Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem docense

 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.