Duray a visegr�di n�gyekr�l �s a K�rp�t-haza j�v�k�pr�l

  2015.07.13. 08:08

– K�zel�ts�k meg a k�rd�st t�rt�nelmi szempontb�l! Az els� visegr�di tal�lkoz�, a h�rom kir�ly tal�lkoz�ja a k�z�pkorban arr�l sz�lt, hogyan teremthet� meg a cseh, a magyar �s a lengyel kir�lys�g ellens�lya a N�met-R�mai Birodalommal szemben. Amikor Antall J�zsef �letre h�vta a m�sodik visegr�di tal�lkoz�t, akkor tulajdonk�ppen ugyanerr�l volt sz�. Van egy t�rs�g, amely a kommunista hatalmi rendszer r�sze volt, de siker�lt felszabadulnia a kommunizmus b�kly�j�b�l. Viszont az elmaradotts�gunk – ak�r Nyugat-, ak�r K�z�p-Eur�pa nyugati r�sz�vel szemben – teljesen nyilv�nval� volt. Antall J�zsef kezdem�nyez�se arr�l sz�lt, hogyan lehet e t�rs�g gazdas�gi es�lyegyenl�s�g�t a nyugat-eur�pai nagy r�gi�kkal szemben valamik�pp megteremteni. 

 

Ha ebb�l indulunk ki, akkor teljesen egy�rtelm�, hogy a visegr�di n�gyek egy�ttm�k�d�se arr�l sz�l, hogy �llamaik ter�lete ne legyen kiszolg�ltatva – k�l�n�sen az uni�s csatlakoz�s ut�n – a nyugat-eur�pai piacnak. Ett�l l�nyegesen k�l�nb�z� t�rv�nyszer�s�gek szerint m�k�dik a szerves gazdas�gi fejl�d�s, amire a V4-ek az�rt nem alkalmasak, mivel a visegr�di egy�ttm�k�d�s n�gy �llam egy�ttm�k�d�se, ahol a gazdas�gi fejl�d�s r�gi�-specifikus. Egy p�lda: Csehorsz�gban m�s logika szerint zajlik a gazdas�gi fejl�d�s a valamikori Morva �rgr�fs�g �s megint m�s logika szerint az egykori Cseh Kir�lys�g ter�let�n. Egy m�sik: a mai Lengyelorsz�g ter�lete sem egy egys�ges gazdas�gi t�r, t�bb gazdas�gi egys�get tal�lunk rajta. Viszont a K�rp�t-medence – annak ellen�re, hogy t�bb �llam osztozik a ter�let�n – sokkal ink�bb egys�ges gazdas�gi t�r, mert geogr�fi�ja, v�zrajza �s a hagyom�nyos gazdas�gi vonz�sk�rzetei mind a mai napig ezt a term�szetess�get t�kr�zik.

 

J�, de ezt tett�k t�nkre, s nem is annyira a versailles-i b�kerendszerrel, hanem a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni p�rizsival, hiszen a trianoni b�k�t k�vet�en m�g �vekig Budapesten int�zt�k p�ld�ul az eg�sz r�gi� bank�gyeit.

 

– A gazdas�gi fejl�d�s a trianoni b�k�t k�vet�en az els� pillanatt�l kezdve sz�t�gazott. A bank�gyeket a k�l�nb�z� nemzetk�zi �sszef�gg�sek miatt, a nemzetk�zi p�nz�gyi politika tehetetlens�ge k�vetkezt�ben nem lehetett azonnal felr�gni, �m a megrendel�sek, a gazdas�gi fejleszt�sek �s a piacok azonnal �talakultak.

 

Akkor ez azt jelenti, hogy �n szerint a K�rp�t-medence kedvez�bb f�ldrajzi, geopolitikai adotts�gokkal rendelkezik a XXI. sz�zadi gazdas�gi versenyben, mint a visegr�di n�gyek orsz�gter�let�n l�v� valamennyi r�gi� �sszess�ge?

 

– M�sok a k�vetelm�nyek a visegr�di n�gyekkel kapcsolatban �s m�sok a K�rp�t-medenc�vel. A visegr�di n�gyeknek ellens�lyt kell teremteni�k a nagyt�rs�gben a nyugat-eur�pai gazdas�gi nyomul�ssal szemben, a K�rp�t-medenc�nek pedig a K�rp�t-medenc�n bel�l kell vissza�ll�tani a szerves gazdas�gi fejl�d�st – �t kell l�pni az �llamhat�rokat, m�gpedig az egy�ni t�k�vel �s az egy�ni gazdas�gfejleszt�ssel.

 

De a Sz�sz Jen�-f�le K�rp�t-haza koncepci� sem puszt�n az egykori Szent Istv�n-i Magyarorsz�g vagy az Osztr�k-Magyar Monarchia ter�let�re korl�toz�dik, hanem azon t�ll�p, �s �gy egy j�val nagyobb piacot �lel fel.

 

– A Nemzetstrat�giai Kutat�int�zet K�rp�t-haza koncepci�ja n�mileg m�s �gy, de nem mond ellent annak, amit �n �ll�tok. Az egyik a m�sikat kieg�sz�ti. Az NSKI gazdas�gfejleszt�si modellje azokra az eur�pai uni�s alapokra �p�l, amelyek ugyan sz�t vannak osztva �llamonk�nt, de amelyek egy r�sz�t, „�llamonk�nti csomagjait" fel lehet haszn�lni m�s �llamokban is. Nemcsak, de m�gis legink�bb az egym�ssal szomsz�dos �llamokban, ami logikus.

 

K�v�r L�szl�t�l azt hallhattuk, hogy az�rt ide�lisak a szlov�k-magyar �llamk�zi kapcsolatok, mert pont azokkal a k�rd�sekkel nem foglalkoznak �llami szinten a politikusok, amelyek biztos, hogy n�zetelt�r�sekhez vezetn�nek. �s ezek k�z�tt ott van az is, ami a K�rp�t-haza koncepci�ban benne van, p�ld�ul a hat�r�tkel�helyek megsokszoroz�sa, amit Magyarorsz�g szeretne, de a szlov�k �llami akarat – nem.

 

– Nyilv�nval�, hogy Duna-hidat csak �llam- vagy korm�nyk�zi szerz�d�ssel lehet l�trehozni. De �n k�t olyan k�z�tr�l is tudok, amely �tszeli a Szlov�kia �s Magyarorsz�g k�z�tti �llamhat�rt, �s mindkett� �gy �p�lt meg, hogy a helyiek eld�nt�tt�k, hogy meg�p�tik az utat, �s amikor volt r� lehet�s�g, odament a buld�zer, leaszfaltozt�k a ter�letet, hagytak egy centim�ternyi r�st a hat�rvonal ment�n, �s att�l kezdve k�zlekednek rajta. Az egyik N�gr�d–G�m�r t�rs�g�ben, a m�sik Zempl�n megy�ben tal�lhat�.

 

Ett�l f�ggetlen�l tov�bbra is meglehet�sen term�szetellenes a szlov�k-magyar hat�rmente �llapota, hiszen Kalm�r Ferenc mondta, hogy Nyugat-Eur�p�ban 2–4 kilom�terenk�nt van egy hat�r�tkel� k�t �llam k�z�tt, m�g az eml�tett k�t orsz�g k�z�tt ide�lis esetben minimum ennek a t�zszerese!

 

– K�ts�gtelen, hogy vannak �gyek, amelyeket korm�nyk�zi meg�llapod�ssal lehet megoldani, de van rengeteg olyan is, amelynek megold�s�hoz nincs sz�ks�g a k�t korm�nyra.

 

Azt akarja ezzel mondani, hogy mivel Szlov�kia d�li hat�rai ment�n t�lnyom�r�szt – v�gig magyar t�bbs�g�ek az �nkorm�nyzatok, ez�rt a – Duna vonal�t�l elt�r�en – alapvet�en „helyi �nkorm�nyzat-f�gg�" nemcsak a hat�r�tkel�k meg�p�t�se, hanem m�s probl�m�k megold�sa is?

 

– Amennyiben az �llam nem hajland� r�, az utakat a hat�rig a hat�r mindk�t oldal�n meg lehet �p�teni. A h�d m�s �gy, de hidakat az Ipolyon �s a Dun�n kell �p�teni. Ezen k�v�l van m�g egy 300 km-es hat�r, ahol nincs sz�ks�g hidakra.

 

Mekkor�nak l�tja ma a szlov�k-magyar kiegyez�s es�ly�t? K�v�r L�szl� �gy fogalmazott, hogy akkor�k a n�zetelt�r�sek, hogy ink�bb sz�ba sem hozz�k �ket.

 

– K�rd�s az, hogy mi a c�lunk, illetve vannak-e olyan c�lok, amelyeket mindenk�ppen el kell �rni? Vagyis vannak-e olyan c�ljaink, amelyek �rdek�ben a legink�bb vit�s k�rd�seket f�lre kell s�p�rni? Ha ilyenek vannak, akkor val�ban az ilyen c�lok el�r�se �rdek�ben f�lre kell tenni a legvit�sabb k�rd�seket. De ha m�r nincs ilyen, akkor el� kell venni �ket! Nem egyszerre, de fokozatosan, egyenk�nt. Ha Magyarorsz�g �s a szomsz�dos �llamhat�r mindk�t oldal�n magyarok �lnek, akkor nem biztos, hogy minden probl�m�t �llam- �s korm�nyk�zi szerz�d�ssel kell megoldani. 

 

Rengeteg eszk�z �ll mind a civil szervezetek, mind a termel�- �s �rt�kes�t� sz�vetkezetek, v�llalkoz�sok, �nkorm�nyzatok rendelkez�s�re, amelyekkel �t lehet l�pni az �llamhat�rt �gy, hogy egy�ttm�k�dhess�nk. P�ld�ul ki tudja azt megakad�lyozni, ha �n felvid�ki �llatteny�szt�k�nt egy magyarorsz�gi v�g�h�don szeretn�m lev�gatni az �llataimat �s egy magyarorsz�gi v�llalkoz�val k�v�nom �rt�kes�ttetni? Vagy egy mobil v�g�h�d seg�ts�g�vel v�gassam le az �llataimat �s legal�bb f�lk�sz, de ink�bb h�romnegyed-k�sz �ruk�nt adjam el a piacon? Ma a helyzet Szlov�ki�ban az, hogy l�bas j�sz�gk�nt tudom eladni, vagyis a legrosszabb �ron, mivel nincs egy�ttm�k�d�s!

 

Ha nem feldolgozott �rut teremtek, hanem l�bas j�sz�gk�nt adom el, akkor csak a fele �r�t kapom ugyanaz�rt az �ru�rt. K�zgazdas�gi fogalmakkal �lve: a „hozz�adott �rt�k" kevesebb, ha feldolgozatlanabb �llapotban tudom csak eladni. Vagyis azon kell gondolkodni, hogyan lehet a hozz�adott �rt�ket n�velni, mert az egyar�nt gazdag�tja a magyarorsz�gi �s a felvid�ki magyar v�llalkoz�t is!

 

Mekkora a szlov�k politikusok ezzel kapcsolatos racion�lis �tl�t� k�pess�ge?

 

– Nem tudom megmondani. Szerintem nem is foglalkoznak ezzel.

 

Mivel foglalkoznak?

 

– Azzal, hogyan tudnak a saj�t v�llalkoz�saiknak min�l nagyobb nyeres�get szerezni. Ugyanis a szlov�k, meg val�sz�n�leg a magyarorsz�gi politika is err�l sz�l!

 

Akkor a d�l-felvid�ki politika mi�rt nem err�l sz�l?

 

– A d�l-felvid�ki v�llalkoz�k k�z�l csak nagyon kev�snek van olyan kapcsolata, amib�l komoly hasznot tud h�zni. Ezen kellene seg�teni!

 

Gecse G�za, Felvid�k.ma 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.