Egy m�ltatlanul elfelejtett �llamf�rfire eml�kezve

  2015.06.12. 09:11

Andr�ssy a csal�d h�res t�keterebesi kast�ly�ban t�lt�tte gyermek�veit, majd miut�n apja karrierje a kiegyez�ssel felfel� �velt, B�csbe ker�lt, ahol mag�n�ton tan�ttatt�k. A k�z�s k�l�gyminiszteri poz�ci�ig emelked� id�sebb Andr�ssy gr�f fi�t diplom�ciai p�ly�ra sz�nta, ez�rt a konstantin�polyi, majd a berlini konzul�tusra is beaj�nlotta �t, mint seg�dfogalmaz�t. Andr�ssy Gyula 1884-ben a n�met f�v�rosban jogi diplom�t szerzett, �s k�vets�gi attas� lett, majd hazat�rt, �s a Szabadelv� P�rt tagjak�nt bekapcsol�dott a belpolitikai �let k�zdelmeibe. 1894–95 k�z�tt Wekerle S�ndor els� korm�ny�ban a kir�ly szem�lye k�r�li t�rc�t kapta meg.

 

Andr�ssy a parlamenti v�ls�gid�szakokban rendre kil�pett p�rtj�b�l, el�sz�r 1898-ban ideiglenesen, majd az 1904. novemberi – az obstrukci�t szab�lytalan eszk�z�kkel let�r� – �gynevezett „zsebkend�szavaz�s” ut�n v�gleg elhagyta a Szabadelv�eket. A politikus hamarosan csatlakozott a sz�vetkezett ellenz�khez, �lesen b�r�lta a Fej�rv�ry G�za �ltal vezetett „darabont-korm�nyt”, �s a Szabadelv� P�rtb�l t�vozott disszidensek �l�n 1905 november�ben megalak�totta az Alkotm�nyp�rtot. Andr�ssy p�rtja adta azt�n az 1906–10 k�z�tt korm�nyz� koal�ci� gerinc�t, hiszen sz�mos miniszter – p�ld�ul Dar�nyi Ign�c, a f�ldm�vel�s�gyi t�rca vezet�je – de maga a korm�nyf�nek v�lasztott Wekerle is az Alkotm�nyp�rt tagja lett.

 

Andr�ssy a koal�ci�s korm�nyban a bel�gyminiszteri sz�ket kapta meg, �s nagyszab�s� v�laszt�jogi �s szoci�lis reformtervekkel �llt el�. Egyfel�l a paraszts�g k�r�ben elterjed� szocialista mozgalmakat akarta visszaszor�tani, m�sfel�l ellenezte a mind sz�lesebb t�bor �ltal k�vetelt �ltal�nos v�laszt�jogot. Andr�ssy is t�mogatta az 1877-es t�rv�nyben meghat�rozott – cenzusos – v�laszt�jog reformj�t, � azonban a plur�lis v�laszt�jogot t�mogatta, melynek bevezet�s�vel a mindenkori korm�ny – saj�t t�bor�nak t�bbletszavazata �ltal – biztos�thatta poz�ci�it. A vit�k �s minden v�ltoztat� sz�nd�k ellen�re a K�rolyi-korm�ny 1918-as n�pt�rv�ny�ig a r�gi t�rv�nyt alkalmazt�k. Ifjabb Andr�ssy Gyula bel�gyminiszters�ge alatt t�rt�nt az 1907-es, 15 �ldozatot k�vetel� csernovai trag�dia, mely sor�n a csend�r�k az Andrej Hlinka �ltal vezetett nacionalista szlov�k t�ntet�k k�z� l�ttek.

 

A koal�ci�s korm�ny azt�n 1910-ben cs�fosan megbukott. Andr�ssy p�rtja ekkor a Nemzeti T�rsask�rrel �sszefogva megszervezte a Nemzeti Munkap�rtot, mely az egykori Szabadelv� P�rt tagjainak nagy r�sz�t – k�zt�k Tisza Istv�nt – is soraiba fogadta. A Munkap�rt lett az �j korm�nyp�rt, Andr�ssy azonban a bels� vit�k k�vetkezt�ben 1913-ban ism�t kil�pett, �s �jraalap�totta az Alkotm�nyp�rtot, mely 1918. okt�ber v�g�ig Hadik J�nos gr�f vezet�s�vel m�k�d�tt. Andr�ssy az els� vil�gh�bor� alatt visszat�rt a diplom�ci�ba, 1918 sor�n Sv�jcban folytatott t�rgyal�sokat, majd IV. K�roly (ur. 1916-1918) �t nevezte ki a Monarchia utols� k�z�s k�l�gyminiszter�nek. Poz�ci�j�t 1918. okt�ber 24-e ut�n hat napig t�lthetett be. A birodalom sz�thull�sa ut�n Andr�ssy hazat�rt Magyarorsz�gra, majd a tan�csk�zt�rsas�g el�l B�csbe emigr�lt, �s az Antibolsevista Comit� egyik vezet�je lett. A Horthy-korszak kezdet�n mint f�ggetlen k�pvisel� t�rt vissza a politik�ba, azt�n 1921 febru�rj�ban csatlakozott a Bethlen Istv�n vezette Kereszt�ny Nemzeti Egyes�l�s P�rtj�hoz. Andr�ssy az 1921. okt�beri m�sodik kir�lypuccs idej�n IV. K�roly mell� �llt, a kudarcot k�vet�en pedig hal�l�ig a bethleni konszolid�ci� legitimista ellenz�k�nek vezet�jek�nt politiz�lt.

 

Ifjabb Andr�ssy Gyula – vagy ahogy rokonai nevezt�k, „Duci b�csi” – nem csak politikai, hanem tudom�nyos t�ren is nagy�v� karriert tud felmutatni, f�leg a jog- �s a t�rsadalomtudom�nyok ter�n. Andr�ssy 1904-t�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja volt, melynek k�s�bb igazgat�s�g�ba is beker�lt, emellett Magyarorsz�g egyik legjelent�sebb mec�n�s�nak sz�m�tott. A politikus seg�tette t�bbek k�z�tt Szinyei Merse P�l �s Rippl-R�nai J�zsef fest�ket, a Nemzeti Szalon �s a K�pz�m�v�szeti T�rsulat vezet�jek�nt pedig harminc �vig gondoskodott a magyar kult�ra finansz�roz�s�r�l. Kev�ss� ismert, de a Horthy-korszak h�res k�zm�vel�d�si ideol�gi�j�t, a klebelsbergi kult�rf�l�nyt el�sz�r – 1912-ben – ifjabb Andr�ssy Gyula vetette pap�rra. A gr�f budai lak�s�n �s t�keterebesi kast�ly�ban Magyarorsz�g egyik legnagyobb mag�ngy�jtem�nyeivel rendelkezett, melyek azt�n a t�rt�nelem viharaiban nagyr�szt megsemmis�ltek. Andr�ssyt apj�val �sszehasonl�tva az ut�kor gyakran kev�ss� tehets�ges politikusk�nt �rt�keli, de kult�rat�mogat� tev�kenys�g�vel egy�rtelm�en ki�rdemelte az ut�kor megbecs�l�s�t.

 

rubicon.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.