V�gre valami: elhalasztott�k a TTIP megszavaz�s�t

  2015.06.12. 08:37

Nick Dearden, a “Glob�lis Igazs�g Most” – brit k�zpont� szervezet – igazgat�ja szerint a szavaz�s elhalaszt�sa mutatja, mennyire k�ros �s m�r kialak�t�sa el�tt is ellentmond�sos a TTIP, annak mostani form�j�t ugyanis a p�rtok nagy r�sze nem fogadja el, emiatt �rkezett nagysz�m� m�dos�t� beadv�ny.

 

“Az EP-k�pvisel�k tiszt�ban vannak azzal, hogy az eur�pai n�pek nem akarj�k a titkos b�r�s�gok fel�ll�t�s�t, nem akarnak b�r�i hatalmat adni a multinacion�lis v�llalatok kez�be, ehelyett a k�zint�zm�nyek oldal�ra �llnak a TTIP-el szemben, �s a munkak�r�lm�nyek javul�s�t akarj�k.”

 

Dearden szerint a p�rtokra nagy nyom�s nehezedik a TTIP let�rgyal�sa ir�ny�ba, de ugyanakkor azt is tudj�k, hogy annak megszavaz�sa radik�lis n�pszer�s�gveszt�shez vezet. Emiatt ink�bb id�h�z�sra t�rekszenek, �s m�dos�t� beadv�nyokat �ll�tanak �ssze, csak hogy elny�jts�k ezt a k�nyszer hat�s�ra zajl� folyamatot. Ek�zben m�r t�bb mint k�tmilli� szavazat gy�lt �ssze a TTIP t�rgyal�si folyamat�nak le�ll�t�s�ra, �s az eur�pai civil szervezetek k�l�n�sen akt�vak lettek, valamennyi nyugat-eur�pai orsz�gban t�megdemonstr�ci�k zajlanak a TTIP ellen.

 

A transzatlanti szabadkereskedelmi z�na l�trehoz�s�r�l sz�l� t�rgyal�sok teljes titokban zajlanak, az EP-k�pvisel�ket m�r k�sz t�nyek el� �ll�tj�k a TTIP-et er�ltet� lobbicsoportok, akik az EP bevon�s�val csak demokratikus l�tszatot akarnak adni az egyezm�nynek, de annak let�rgyal�s�ba nem vonj�k be az �rintetteket.

 

A TTIP lehet�v� tenn�, hogy a v�llalatok pert ind�tsanak a tag�llamok ellen, �s doll�rmilli�rdokat pereljenek ki azok k�lts�gvet�s�b�l, ha �gy �rzik, hogy piaci �rdekeik s�r�lnek. A TTIP ugyanakkor nem v�ltoztatna a jelenlegi status quo-n, melynek saj�toss�ga, hogy az Eur�pai Uni� eg�sze Washington befoly�si �vezet�hez tartozik, �s a nagyobb multinacion�lis c�gek nagyobb gazdas�gi er�t k�peznek egy-egy tag�llamn�l, �gy valamennyi eur�pai orsz�g politikai p�rtjai r�k�nyszer�lnek arra, hogy el�rejut�suk �rdek�ben gazdas�gi �rdekk�z�ss�gek fel� lek�telez�djenek. �pp ellenkez�leg; a TTIP l�nyege, hogy jogi fel�p�tm�nyt adjon a jelenlegi status quo-nak. A TTIP let�rgyal�sa els�sorban Washingtonnak s�rg�s – az eur�pai orsz�gokban ugyanis egyre fokoz�dnak az Egyes�lt �llamokkal szembeni ellen�rz�sek, els�sorban annak hib�s k�lpolitik�ja miatt. N�metorsz�gban �prilis k�zepe �ta zajlik az amerikai k�mbotr�ny, amir�l a kelet-eur�pai orsz�gokban az�ta teljes a sajt�csend.

 

Jelenleg olyan folyamatok zajlanak Eur�p�ban, ami abba az ir�nyba mutat, hogy az Eur�pai Uni� f�ggetlen�theti mag�t az amerikai befoly�st�l. Egy ilyen helyzetben a TTIP jogi eszk�zt jelentene az amerikai c�gek sz�m�ra, hogy azok meg�rizhess�k befoly�sukat Eur�pa felett. Az amerikai v�llalatok ugyanis doll�rmilli�rdokat perelhetn�nek ki egy-egy orsz�gb�l, ha az Eur�pai Uni� egy tag�llam�ban vesz�lybe ker�l a piaci monopolhelyzet�k. Emiatt a TTIP a jelenlegi status quo jogi konzerv�l�s�t jelenten�; az orsz�gok �rdekeltt� v�ln�nak abban, hogy ne pr�b�lkozzanak hazai v�llalkoz�sokat el�nybe juttatni az amerikai c�gekkel szemben, mert az ilyen pr�b�lkoz�sok miatt a TTIP olyan csap�st m�rne az adott orsz�g k�lts�gvet�s�re, hogy az amerikai c�gek piaci monop�lium�nak megk�rd�jelez�se a v�rhat� nyeres�g/vesztes�g ar�ny miatt nem �rn� meg egyetlen orsz�gnak sem.

 

h�df�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.