A TTIP konzerv�ln� az amerikai uralmat

  2015.05.29. 21:19

Andrej Hunko, a Die Linke p�rt k�pvisel�je kijelentette, hogy a sz�lesk�r� elutas�totts�g miatt le kell �ll�tani a transzatlanti szabadkereskedelmi z�na l�trehoz�s�r�l folytatott t�rgyal�sokat. A politikus szerint a nyilv�noss�g ellen�ll�sa egyre nagyobb nyom�st helyez az Egyes�lt �llamok �s Eur�pai Uni� k�zt zajl� t�rgyal�sokra, ami v�g�l meg fogja akad�lyozni, hogy az egyezm�ny l�trej�jj�n. “N�metorsz�gban a k�zv�lem�ny egyre kritikusabb az egyezm�ny �s annak vesz�lyei kapcs�n, az emberek komolyan agg�dnak emiatt. �gy gondolom, elegend� indokunk van az egyezm�ny megakad�lyoz�s�ra” - emelte ki. 

 

Andrej Hunko elmond�sa szerint a civil szervezetek egyre akt�vabbak, �s fokozott nyom�st helyeznek a TTIP-re. A politikus kifejtette, hogy a nyilv�noss�g eleve kev�s inform�ci�val rendelkezik a t�rgyal�si folyamatr�l, mert az z�rt ajt�k m�g�tt, az emberek megk�rdez�se �s a sajt� bevon�sa n�lk�l zajlik. Ugyanakkor a TTIP v�gleg felsz�molhatja az orsz�gok f�ggetlens�g�t, a lakoss�g m�g a mostani �llapotokhoz k�pest is kiszolg�ltatottabb� v�lik a multinacion�lis c�gek �nk�ny�nek.

 

“Gyakorlatilag semmit nem tudni err�l a kezdem�nyez�sr�l, azt lesz�m�tva, hogy a c�gek pereket kezdem�nyezhetn�nek orsz�gok ellen, �s doll�rmilli�rdokat perelhetnek ki az �llamok k�lts�gvet�s�b�l” - figyelmeztetett. 

 

A politikus szerint az egyezm�ny fennhat�s�got adna a multinacion�lis v�llalatoknak a nemzet�llamok felett. Andrej Hunko ugyanakkor nincs egyed�l a v�lem�ny�vel; Eur�pa-szerte fokoz�d� civil ellen�ll�s mutatkozik. Mik�zben igyekeznek titokban tartani a TTIP t�rgyal�si folyamat�nak alakul�s�t, n�h�ny dolgot m�gis tudni lehet. A TTIP t�rgyal�sa �vek �ta zajlik, �s a befektet�knek sem lehet oka meglep�dni, hogy a doll�r �s az eur� k�zt parit�s alakul ki. A t�rgyal�si folyamat el�rehalad�s�nak egyik fontos krit�riuma a k�t p�nznem egyenl� �rt�k�v� t�tele, hogy a k�t gazdas�gi t�mb�t egybenyithass�k.

 

Persze, err�l nincsenek nyilv�nosan el�rhet� inform�ci�k, mind�ssze a gazdas�gi folyamatokb�l lehet kik�vetkeztetni. A TTIP ugyanakkor egy megel�z� gazdas�gi csap�snak tekinthet�, amit az Egyes�lt �llamok akar kier�ltetni, m�g az Eur�zsiai Uni� felemelked�se el�tt. Az eddig kisziv�rgott inform�ci�k alapj�n – annak ellen�re, hogy a v�llalatok perelhetn�k az orsz�gokat – a TTIP semmit nem v�ltoztatna a most fenn�ll� er�viszonyokon. �ppen ez lenne a TTIP l�nyege; hogy semmi ne v�ltozzon. Az eur�pai korm�nyok most is amerikai ir�ny�t�s� multinacion�lis c�gek nyom�sa alatt �llnak. Ez a mai status quo – az egyes orsz�gok �ves k�lts�gvet�se elt�rp�l a nagyobb multinacion�lis v�llalatok gazdas�gi erej�hez k�pest. A TTIP l�nyege, hogy jogi keretet adjon a most fenn�ll� er�viszonyoknak. Ezek az er�viszonyok ugyanis nemsok�ra megv�ltoznak.

 

Szergej Nariskin, az orosz �llami Duma eln�ke szerint el�rkezett az id� arra, hogy megkezd�djenek a t�rgyal�sok az Eur�pai Uni� �s az Eur�zsiai Gazdas�gi Uni� egyes�t�s�r�l. Els� l�p�sk�nt ez egy Lisszabont�l Vlagyivosztokig terjed� szabadkereskedelmi z�na l�trehoz�s�t jelenten�. Az Eur�zsiai Uni� mint gazdas�gi �s politikai sz�vets�g emelkedne fel, �t�erej�t egy egyes�tett eur�pai hadsereg �s az orosz hader� adn�. Gazdas�gi vonatkoz�saiban az Eur�zsiai Uni� l�trehoz�sa azzal fenyegeti az amerikai v�llalatokat, hogy elvesztik befoly�sukat az eur�pai korm�nyok felett. Emiatt er�ltetett �temben zajlik a TTIP megval�s�t�sa, hogy m�g az amerikai hegem�nia felborul�sa el�tt “k�be v�shess�k” az amerikai fennhat�s�got. (Szint�n emiatt akarj�k id� el�tt l�trehozni az egyes�tett eur�pai hadsereget; amennyiben az amerikai hegem�nia felboml�sa el�tt j�n l�tre egy eur�pai hadsereg, az amerikai ir�ny�t�s alatt �llna.)

 

Itt j�n k�pbe a TTIP, ami konzerv�ln� a mai �llapotokat, �s jogi �rtelemben k�be v�sn�, hogy b�rmely amerikai multinacion�lis c�g b�rmikor beperelhessen egy eur�pai orsz�got, ha �gy �rzi, hogy kezdi elvesz�teni a piaci monop�liumot. A tag�llamok jogi �ton r� lenn�nek k�nyszer�tve, hogy meg�rizz�k az amerikai gazdas�gi monop�liumot, m�g az Eur�zsiai Uni� fel�ll�sa ut�n is. Ellenkez� esetben doll�rmilli�rdokat fizethetnek az �ket perel� amerikai c�geknek. Teh�t a TTIP alapvet�en egy amerikai kezdem�nyez�s, amerikai �rdeket szolg�l, �s egyetlen c�lja, hogy h�tr�ltassa az Eur�zsiai Uni� fel�p�l�s�t. Ugyanakkor fenn�ll annak lehet�s�ge, hogy az�rt nem tudni sok inform�ci�t a t�rgyal�si folyamatr�l, mert nincs is t�rgyal�si folyamat; el�re kidolgozott, k�sz tervek vannak, megval�s�t�suknak pedig egyetlen akad�lya, hogy a doll�r �s eur� k�zt m�g nincs stabil parit�s. �gy a TTIP kapcs�n folytatott egyeztet�s is sokkal ink�bb sz�lhat a k�t gazdas�gi t�rs�g “�sszecsiszol�s�nak” l�p�seir�l, mint a TTIP felt�teleir�l. Err�l azonban �pp az inform�ci�hoz hozz�f�r�s korl�tozotts�ga, a nyilv�noss�g teljes kiz�r�sa miatt nem sokat tudni.

 

h�df�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.