„Egy ideig �gy t�nt, hogy a nyugati politikai �s gazdas�gi modell gy�zedelmeskedett. Az euf�ria azonban m�r a m�lt�” – olvassuk Jeremy Adelman princetoni gazdas�gt�rt�n�sz recenzi�-essz�j�t a Foreign Affairsben.

Mint arr�l a Metazin is t�bbsz�r besz�molt, a gazdas�gi v�ls�g kirobban�sa �ta egyre t�bben bor�l�t�k a kapitalizmus j�v�j�vel kapcsolatban. Nemcsak a piacellenes nacionalist�k �s baloldaliak, de �jabban m�r Francis Fukuyama is elbizonytalanodott a liber�lis demokr�cia modellj�t illet�en. A kapitalizmus fenntarthat�s�g�val kapcsolatos agg�lyok megjelentek a kapitalizmus t�rt�net�nek magyar�zataiban is.

A kapitalista optimista magyar�zatai arra az alapvet�sre �p�lnek, hogy a kapitalizmus a tudom�nyos-technol�giai fejl�d�s �s a stabil, demokratikus t�rsadalmi rend k�vetkezm�nye. Az internalista magyar�zatok szerint a nyugati vil�gban a termel�s a 16. sz�zadt�l a tudom�nyos forradalomnak, a protest�ns munkamor�l terjed�s�nek �s a kisz�m�that�bb, demokratiz�l�d� �s polg�rosod� politikai rendnek k�sz�nhet�en tudott jelent�sen n�vekedni. A n�veked�s nem �llt meg az orsz�g hat�rain�l, a t�ke �j ter�leteket h�d�tott meg �s vont be a termel�sbe. A termel�s �s kereskedelem globaliz�ci�ja j�l�tet teremt – foglalja �ssze Adelman a kapitalizmus internalista szabv�nymagyar�zatait.

Ez a megk�zel�t�s azonban figyelmen k�v�l hagyja, hogy a kapitalizmus terjed�se kor�ntsem volt z�kken�mentes. A perif�rikus t�rsadalmak t�bbnyire csak k�nyszer hat�sa alatt voltak hajland�k a szabadpiaci modell bevezet�s�re. Mint azt Sven Beckert harvardi gazdas�gt�rt�n�sz A gyapot birodalma c�m� monogr�fi�j�ban bemutatja, a kapitalizmus elterjed�s�nek el�felt�tele a birodalom�p�t�s. Nagy-Britannia felemelked�s�t, s�t mag�t az ipari forradalmat a katonai h�d�t�s alapozta meg. A gyarmatos�t�s ut�n Nagy-Britannia hozz�jutott a megh�d�tott ter�letek term�szeti �s emberi er�forr�saihoz, ami megalapozta a gazdas�gi n�veked�st �s tov�bb er�s�tette a birodalom geopolitikai erej�t. �m a kapitalizmus nem j�tt volna l�tre a katonai h�d�t�s, a gyarmati n�pess�g majd a rabszolg�k kizs�km�nyol�sa n�lk�l. A kapitalizmust nem kiz�r�lag a polg�rosod�s �s a technol�giai fejl�d�s alapozta meg, hanem „a munkaer� �s a f�ld kisaj�t�t�sa is sz�ks�ges volt hozz�, vagyis a kapitalizmus l�nyegileg illiber�lis gy�ker�” – id�zi Beckert Adelman. A kapitalista hegem�nia fenntart�s�t szint�n a katonai f�l�ny biztos�totta: Nagy-Britannia ak�r er�szakkal is megv�dte piacait.

A t�rt�n�sz Adelman nem t�r ki r�, hogy a kapitalizmus kialakul�sa k�l�nb�z� magyar�zatainak milyen jelenbeli k�vetkezm�nyei lehetnek. �m aligha k�rd�ses, hogy az imperializmus �s kapitalizmus viszony�nak, illetve az egyenl�tlen fejl�d�s elm�let�nek marxi, s�t lenini gondolatait id�z� t�rt�nelmi magyar�zatok n�pszer�s�ge a kapitalizmus jelenbeli kritikusait er�s�ti.

metazin

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.