P�cset, Baj�t �s Szegedet is elvette volna haz�nkt�l a csetnikvez�r

  2015.05.21. 19:30

�lesen megosztotta a szerb t�rsadalmat Dragoljub (Dra�a) Mihailovic rehabilit�l�sa. Vojislav �e�elj, a radik�lisok vez�re �s Vuk Dra�kovi�, a Szerb Meg�jhod�si Mozgalom eln�ke kit�r� �r�mmel fogadta a d�nt�st, ugyanakkor tizenn�gy civil szervezet lev�lben k�vetelte az �t�let visszavon�s�t. A csetnikvez�r k�r�li legenda ma is �l, de arr�l m�r kevesen tudnak, mif�le �llam kialak�t�s�n dolgozott.

 

Homog�n Szerbia

 

Mihailovi� �lete m�r a felemelked�se el�tt sem volt egyhang�: az els� vil�gh�bor�t megel�z�en a Ferenc Ferdin�nd �s Chotek Zs�fia meggyilkol�s�ban szerepet v�llal� Fekete K�z nev� titkos szervezet tagja volt. Ezut�n a jugoszl�v kir�lyi hadsereg vez�rkari ezredesek�nt szolg�lt, majd a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n egys�ge marad�k�val visszavonult Szerbi�ba, ahol 1941 j�lius�ban Ravna Gora hegy�n megalap�totta a Ravna Gora-i csetnikmozgalmat.

 

A csetnikek Stevan Moljevi� Homog�n Szerbia c�m� m�v�b�l mer�tett�k az ideol�gi�jukat, amely azut�n, hogy Mihailovi� megismerte a tervezetet, a mozgalom ir�nyt�j�nek sz�m�tott.

 

„Ezt a hib�t ki kell jav�tani”

 

Moljevi� m�r programja elej�n lesz�gezte: a szerbeknek alapvet� k�teless�g�k, hogy megszervezz�k a homog�n Szerbi�t, amely fel�leli a szerbs�g �ltal lakott ter�leteket, �s azokat is, melyekkel �r�k id�kre biztos�that� az orsz�g gazdas�gi, politikai �s kultur�lis fejl�d�se. �gy l�tta, hogy a kir�lyi Jugoszl�via sz�trobban�s�nak oka abban keresend�, hogy 1918-ban nem rajzolt�k meg Szerbia hat�rait az �llamon bel�l, ez�rt „ezt a hib�t ki kell jav�tani, most vagy soha”. Tervei szerint e c�l �rdek�ben m�g olyan ter�letek is ig�nybe vehet�k lettek volna, melyen a szerbs�g (m�g) nincs t�bbs�gben.

 

 

A szerb politikus m�g egy heveny�szett t�rk�pet is k�sz�tett a m�v�hez, melyen meg�llap�totta Nagy-Jugoszl�via, ezen bel�l Nagy-Szerbia hat�rait. Az �j Jugoszl�vi�ban Szerbia m�r mag�ban foglalta volna a k�t h�bor� k�z�tti Jugoszl�via ter�let�nek mintegy hetven sz�zal�k�t, emellett tov�bbi ter�letekre is ig�nyt tartottak volna a szomsz�dos orsz�gokt�l. Magyarorsz�g sem �szhatta volna meg: benn�nket a P�cs–Baja–Szeged-vonalban r�vid�tett volna tov�bb a tervezet.

 

A totalit�rius �llam

 

De nem csak a megszerezni k�v�nt ter�letekr�l sz�lt a program: egy olyan �llam- �s t�rsadalomszervez�si modellt �ll�tott fel, melyben a fasizmus �s a fajelm�let elemeit elegy�tette. Moljevi� szerint a szerbs�g nem tagoz�dhat oszt�lyokra, �gy az elj�vend� Szerbi�ban mindenkinek a munk�ban kell majd meglelnie �let�nek alapj�t, c�lj�t, �rtelm�t is. A meg�lmodott orsz�gban a t�ke arra szolg�lt volna, hogy a szerbs�g bet�lthesse t�rt�nelmi k�ldet�s�t a v�delem, a gazdas�g �s a kult�ra ter�let�n. A koncepci� szerint a mag�nt�k�nek is a szerb n�p �rdek�t kellett volna szolg�lnia, amelyet �llami ellen�rz�s al� helyezn�nek. Moljevi� teh�t k�zpontos�tott monarchi�t ir�nyozott el�, politikai pluralizmus n�lk�li t�rsadalmat, egy ember vezet�s�vel – ez lett volna Mihailovi�. A tervek szerint az �j, homog�n Szerbi�ban csak a szerb pravoszl�v egyh�z t�nykedhetett volna szabadon.

 

Nem lett volna f�rfi-n�i egyenjog�s�g

 

Mihailovi�t�l sosem voltak idegenek az eff�le gondolatok, �gy m�r az el�tt, hogy megismerte volna Moljevi� m�v�t, 1941 v�g�n meg�rta a montenegr�i csetnikek vezet�j�nek, hogy „az �llam ter�let�t meg kell tiszt�tani a nemzeti kisebbs�gekt�l �s a nemzetellenes elemekt�l”.

 

A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a Ravna Gora-i csetnik ideol�gia tov�bb form�l�dott. A montenegr�i �s szandzs�ki csetnik ifjak 1942-es konferenci�j�n el�ir�nyozt�k, hogy a megnagyobb�tott Jugoszl�via k�zpontos�tott kir�lys�g lesz, ahol a horv�tok �s a szlov�nek saj�t ter�leteket kapnak, Szerbi�ban pedig nem lesznek nemzeti kisebbs�gek. Az �gy l�trej�v� �llamban m�r a csetnik szervezet lett volna minden hatalom hordoz�ja. Az �llami szerveket csetnik ir�ny�t�s al� akart�k helyezni, de a mag�ntulajdonnal sem k�v�ntak keszty�s k�zzel b�nni: „k�z�rdekb�l” korl�tozni akart�k oly m�don, hogy az eg�sz gazdas�got �llami sz�vetkezetekkel tartott�k volna fenn.

 

Kiz�r�lag �llami iskol�kban l�tt�k a j�v�t, ahol a nemzeti meg�jul�s c�lj�b�l nemzeti �s erk�lcsi oktat�st terveztek bevezetni. Kijelentett�k azt is, hogy a hadsereg a szerbs�g nemzeti �s erk�lcsi szil�rds�got ny�jt� iskol�jak�nt m�k�dik majd, a n�k pedig nem lesznek egyenjog�ak a f�rfiakkal.

 

Nagy bar�tb�l nagy ellens�g

 

Mihailovi� n�zetei kezdetben nem zavart�k k�l�n�sebben a londoni jugoszl�v emigr�ns korm�nyt, �gy 1942-ben kinevezt�k vez�rkari f�n�knek, amivel minden szerb fegyveres alakulatot a parancsnoks�ga al� rendeltek. Azonban a lelkesed�s fokozatosan cs�kkent, miut�n azt tapasztalt�k, hogy a csetnikek nem sz�vesen bonyol�dnak katonai �sszet�z�sekbe – ink�bb a civilek elleni atrocit�sokban jeleskedtek –, pedig a korm�nynak �ppen az lett volna a c�lja, hogy Mihailovi��k a n�metek �s a partiz�nok ellen harcoljanak.

 

A sz�vets�gesek sem n�zt�k m�r j� szemmel Mihailovi� t�nyked�s�t. M�g 1943-ban az amerikaiak – egy �vvel a fo�ai v�rengz�s ut�n, ahol 2000 muzulm�nt gyilkoltak meg a csetnikek – filmet k�sz�tettek Mihailovi��k h�siess�g�r�l, hamarosan fordult a kocka. Ugyanis konstat�lt�k, hogy Mihailovi��k ink�bb arra j�tszanak, hogy a sz�vets�gesek szabad�ts�k fel az orsz�got, ami ut�n majd �k lesznek az egyetlen talpon maradt er�. Ezek ut�n, 1944-ben Mihailovi�ot az emigr�ns korm�nyb�l is elt�vol�tott�k. Ezt csak tet�zte Tito amneszti�ja, amit�l kezdve a csetnik egys�gek tagjai folyamatosan �lltak �t a partiz�n er�kh�z.

 

A b�r�s�g el�tt

 

A vil�gh�bor� ut�n a Tito �ltal vezetett orsz�g hat�s�gai mindent megtettek az�rt, hogy lehet�s�g szerint �lve ker�ts�k k�zre Mihailovi�ot. Az akkori �js�gok szerint a csetnikvez�rt egy harcost�rsa �rulta el, azonban ma m�r azt a verzi�t val�sz�n�s�tik, hogy a kommunista titkosszolg�lat csalta t�rbe a politikust.

 

Mihailovi� b�r�s�gi t�rgyal�s�t �ri�si �rdekl�d�s �vezte, a r�di�k �l�ben k�zvet�tett�k a besz�deket. A perben – sok m�s v�dlott mellett – Stevan Moljevi�et is b�r�s�g el� �ll�tott�k, de � meg�szta b�rt�nb�ntet�ssel. Mihailovi� ugyan mindent megtett a maga v�delm�ben, de ez m�r nem sokat seg�tett a helyzet�n: az �t�let szerint haza�rul�st �s n�pirt�st k�vetett el, ami�rt hal�lb�ntet�st szabtak ki r�.

 

Ugyan a mostani b�r�s�gi d�nt�ssel tulajdonk�ppen ezt az �t�letet helyezt�k hat�lyon k�v�l – �gy a rehabilit�l�s sz� nem pontos –, annyi bizonyos: Mihailovi� tettei �s gondolatai aligha lenn�nek ma szalonk�pesek Eur�p�ban.

 

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.