A neoliberalizmus meghalt, ideje eltemetni

  2015.05.19. 22:24

A neoliberalizmus, Harvey alapj�n, az az ut�pisztikus elm�let, mely szerint az emberek j�l�t�t a legbiztosabban az egy�ni tehets�gek felszabad�t�s�val, a mag�ntulajdon mindenhat�s�g�val, a korl�tlanul szabad piaccal �s kereskedelemmel �rhetj�k el. A nyolcvanas �vek �ta ez a felfog�s hat�rozta meg sz�kebb �s t�gabb haz�nk politikai k�zbesz�d�t is. Ennek hat�s�ra ism�telgetik sz�nni nem akar� gyakoris�ggal n�lunk is „a nagy ell�t�rendszerek struktur�lis reformjai” �s „az �llam rossz gazda” toposzokat, szinte vall�sos hittel. Ezek �s az ehhez hasonl� kijelent�sek, hitt�telek a „Nyugathoz” tartoz�s szimb�lumaiv�, a rendszerv�ltoztat�s �g�ret�nek beteljes�t�s�hez vezet� �t jelz�t�bl�iv� v�ltak. M�ra szinte feled�sbe mer�lni l�tszik, hogy ez a meggy�z�d�s „Nyugaton” bizonyos orsz�gok, meghat�rozott politikai p�rtjaihoz tartoz� ideol�gi�k voltak, amelyek egykor egy margin�lisnak sz�m�t� csoportosul�s gondolatk�s�rleteik�nt fogalmaz�dtak meg. Tagadhatatlan, hogy m�ra a neoliber�lisok elm�let�t szinte lehetetlen figyelmen k�v�l hagyni, mint ahogy az is, hogy a 80-as �vekt�l a neoliber�lis ut�pia ellen�ben kev�s orsz�g tudott korm�nyozni. M�g Skandin�vi�ban is voltak a gazdas�guk „neoliberaliz�l�s�ra” tett k�s�rletek. Egy ideje k�ts�gtelen�l ez a felfog�s v�lt a „Nyugat” f� ideol�gi�j�v�, ezt folytatta az EU, N�metorsz�g, �s a blairi „�rul�st” k�vet�en a nyugat-�s k�z�p eur�pai szoci�ldemokrata p�rtok is. Nem is csoda, hogy a rendszerv�ltoztat�s �ta ennek az ut�pisztikus projektnek az ellen�ben, Medgyessy P�ter 100 napos programj�t kiv�ve, nem folyt korm�nyz�s, a neoliberalizmus alternat�v�j�t nem pr�b�lt�k ki Magyarorsz�gon.

 

 

2008-ban egy r�vid id�re �gy t�nt, a neoliberalizmus megbukott. Akkor, amikor az Amerikai Egyes�lt �llamok bejelentette, hogy a sz�vets�gi �llam ad�doll�rjaib�l kell megmentenie a Goldman-Sachsot, az az ideol�gia, ami szerint az �llamnak nincs keresnival�ja a bankszektorban, �gy t�nt: megbukott. Ez volt az a pillanat, amikor m�g George W. Bushnak is defenz�v�b�l kellett a mindent �tsz�v� piacos�t�s mellett �rvelnie, �s amikor a szocialista oldalnak t�rt�nelmi lehet�s�ge k�n�lkozott egy m�sik v�zi�, egy m�sik narrat�va kifejt�s�re. Ez azonban �tlet- �s gondolathi�ny miatt elmaradt. A szocialista oldalnak semmif�le ideol�giai �j�t�sra nem futotta. R�szben emiatt, r�szben az elitek hat�kony �sszez�r�sa miatt elkezd�d�tt a „v�ls�g” �rtelmez�s�nek �tv�tele a m�di�ban, ami egy�tt j�rt a kritikai hangok elhallgattat�s�val.

 

Tov�bbra is fizessenek a szeg�nyek!

 

Judith Butler szerint az, ahogy a v�ls�got mag�t le�rod, azzal, hogy megjel�l�d mindannak a kiv�lt� okait, ami 2008-ban bek�vetkezett, egyben meg is hat�rozod, mi sz�m�t a v�ls�gb�l val� kil�bal�s elfogadott �tj�nak. Eur�p�ban k�l�n�sen j�l l�tszik, hogyan v�ltozott a v�ls�g le�r�s�val kapcsolatos nyelvpolitika. A p�nz�gyi rendszer v�ls�g�b�l 2009 v�g�re ad�ss�gv�ls�g lett, ezzel a piaci v�ls�gb�l az �llam v�ls�ga lett, ami egy�tt j�rt a felel�ss�g �th�r�t�s�val. Mindez azt jelentette, hogy a megold�s a m�r megszokott receptnek megfelel�en �jra csak a j�l ismert „nagy ell�t�rendszerek struktur�lis reformja” lehetett, m�s sz�val: a szoci�lis kiad�sok cs�kkent�se. Ami term�szetesen azt jelentette, hogy az �llamad�ss�got a szeg�nyeknek kell megfizetni�k, amit a szint�n unalomig ismert, az „�llam rossz gazda”-magyar�zat igazolt. Ez�rt teh�t a megold�s: a privatiz�ci� felp�rget�se, �s az �llam feladatainak cs�kkent�se. Ennek a felfog�snak sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sa vezetett a n�met liber�lisoknak ahhoz az arroganci�j�hoz, hogy a g�r�gnek ad�ss�gaik fej�ben el kellene adniuk a szigeteiket. A k�zgazd�szok ugyanis ugyan�gy meneteltek tov�bb, mintha nem t�rt�nt volna meg 2008. Semmilyen korrekci�ra nem k�sztette �ket az, hogy a teljes euroatlanti p�nz�gyi rendszer �sszeomlott, �k kitartottak a t�k�letes inform�ci� birtok�ban meghozott racion�lis d�nt�sek alapj�n m�k�dtetett �nszab�lyoz� piac ut�pi�ja mellett. Mi az�rt mondjuk ki az igazs�got: nem az �llami ell�t�rendszerek cs�d�ltek be, nem az �llami tulajdonban l�v� vas�th�l�zatok vagy eg�szs�g�gyi szolg�ltat�k okozt�k a p�nz�gyi v�ls�got, hanem le�p�tett p�nz�gyi szab�lyoz�k �ltal szabadj�ra engedett p�nzpiaci megac�gek cs�d�ltek be, �s az �llam volt az, amelynek a seg�ts�g�kre kellett sietnie. Megadva, ami j�r, sz�gezz�k le: az Obama-korm�ny a p�nz�gyi v�ls�g tanuls�gaib�l okulva szigor�tott a p�nz�gyi rendszer szab�lyoz�s�n, csak valahogy a „fejlett nyugatnak” pont ez az int�zked�scsomagja nem ker�lt be az „eur�pai �rtelemben vett demokrat�k” fogalomt�r�ba.

 

V�lem�nymonop�lium

 

A neoliber�lis �rtelmez�si keret hegem�ni�ja �s a lezajlott p�nz�gyi v�ls�g k�z�tti ellentmond�s feloldhatatlans�ga miatt nem tud koherens politikai narrat�v�val el��llni sem a tradicion�lis konzervat�v, sem a blairi „szoci�ldemokrata” oldal a v�laszt�sra k�sz�l� Nagy Britanni�ban, �llap�tja meg a New Statesmen sz�m�ban Marr. Marr szerint „Nagy-Britanni�ban a h�bor� ut�n k�t nagy politikai narrat�v�nk volt, �s mostanra mindkett�nek v�ge. A szocialista t�rt�net, mely szerint az �llami szektor �s az �llamigazgat�s k�pes igazs�gosabb t�rsadalmat l�trehozni, nem �lte t�l a baloldal sz�vets�g�t a turb�kapitalizmussal. A szabadpiaci t�rt�net, amely folyamatos fejl�d�st �g�rt, sz�trobbant a 2008-as esem�nyek �ltal.” Ezekkel szemben Marr szerint a sk�t �s walesi szocialista-nacionalista illetve a z�ld p�rti „populista” politikai alternat�v�k nem adnak koherens j�v�k�pet. Mar ugyan�gy j�r el, mint a liber�lis magyar �rtelmis�giek. Vagyis, ha olyan politikai ideol�gia kezd el form�l�dni, amely nem illik bele a struktur�lis reformokat alappill�rr� tev� k�nonjukba, azt azzal s�prik le, hogy populista. J� lenne tudni, hogy egy popul�ris demokr�ci�ban mi�rt f�ben j�r� b�n populist�nak lenni? Ki kellene merni v�gre mondani, hogy egy politik�nak az ad l�tjogosults�got, ha az �ltala adott le�r�s, vagyis �rtelmez�s, egyezik azzal, amit az adott orsz�gban �l�k jelent�s r�sze val�snak �s �rv�nyesnek tud elfogadni. Olyan politik�ra van sz�ks�g, amely koherens v�laszokat tud adni az �llam szerep�vel, az orsz�g glob�lis munkamegoszt�sban bet�lt�tt hely�vel �s a j�l�t megteremt�s�vel �sszef�gg� k�rd�sekre. Lehet populist�zni a Plaid Cymru narrat�v�j�t, mely szerint a westminsteri palota angol t�rv�nyhoz�it nem �rdekli, mi folyik Walesben. De az ottani k�zv�leked�s szerint a v�ls�got a londoni bank�rok okozt�k �s nem �k. Az �ltaluk meg�lt realit�s az, hogy a v�lgyekbeli als�k�z�poszt�lynak kell kifizetnie a cehhet. Sz�mukra ez a koherens narrat�va, amit a walesiek egyre nagyobb r�sze fogad el igaznak.

 

A kir�ly meztelen

 

Ez a k�t nagy r�gi narrat�va Eur�pa egyre t�bb orsz�g�ban mond cs�d�t. Spanyolorsz�gban k�t �j p�rt (a Podemos �s a Ciudadanos) r�zta meg a politikai rendszert, Franciaorsz�gban a Nemzeti Front n�pszer�s�ge a Jobbik�val vetekszik, �s �rorsz�gban a Sinn F�in a korm�nyz�s kapuj�ba ker�lt. Az �j politikai alternat�v�k egyt�l egyig „populist�k”, ami azt jelenti, hogy szembemennek az eddig egyeduralkod�nak sz�m�t� magyar�zattal, �s azt �ll�tj�k, hogy a 2008-2009-es p�nz�gyi v�ls�got a szab�lyozatlan p�nz�gyi piac �s az azt k�vet� megszor�t�sm�nia okozta. Mi sem mondtuk m�g ki, hogy a nagy neoliber�lis narrat�v�nak v�ge van, de legkev�sb� az EU d�nt�shoz�i ismert�k fel a neoliberalizmus �rv�nytelens�g�t.

 

Susan Watkins a New Left Reviewban le�rta, hogy az EU perif�ri�j�ra mindenf�le demokratikus felhatalmaz�s n�lk�l, kartellkorm�nyz�s �ltal er�ltett�k r� a megszor�t�sok politik�j�t, aminek eredm�nyek�nt azoknak kell a p�nz�gyi v�ls�g �r�t megfizetni�k, akik a legkev�sb� tehetnek annak el�id�z�s�r�l. R�szben ez okozta a tradicion�lis v�lt�p�rtok �sszeoml�s�t p�ld�ul G�r�gorsz�gban vagy �rorsz�gban. R�ad�sul ez a demokratikus deficit, a f�kek �s ellens�lyok teljes hi�nya a szerz� szerint egy�ltal�n nem �j jelens�g az EU vezet�in�l, m�r a maastrichti rendszer ki�p�t�s�n�l kipr�b�lt�k. Annak a rendszernek a peremfelt�teleit ugyanis �gy alak�totta ki az EU, hogy abba egy „szoci�lisabb” Eur�pa semmilyen demokratikus felhatalmaz�s �ltal nem illeszthet� be. Ez is magyar�zza, hogy a perif�ria �s a magorsz�gok k�z�tti k�l�nbs�g cs�kkenni nem, csak n�vekedni tudott. Ez az Uni� �ltal t�mogatott neoliberalizmus m�g a 2004-es EU-alkotm�nyba is bef�rk�z�tt, nem kis r�szben magyar�zva azt a kudarcsorozatot, amit a n�pszavaz�sokon elszenvedett. Amikor pedig a v�ls�g nem �llt meg az atlanti �ce�n t�lpartj�n, Eur�p�ban is nyilv�nval�v� v�lt, hogy a maastrichti rendszer olyan egyenl�tlens�geket eredm�nyezett, amelyeknek politikai k�vetkezm�nyei lesznek. Adva volt egy demokratikus kontroll n�lk�l tev�kenyked� k�zponti bank, amely a f�lig ki�p�tett p�nz�gyi rendszert mag�ra hagyta a „viharban”.

 

„a j�l�ti �llam �letben tart�sa �rdek�ben mindent meg kell tenni, m�g a j�l�ti �llam lebont�sa sem nagy �r, ha ez�ltal elker�lhet� az �llamcs�d”

 

Ezek a kr�zispontok ugyanakkor az EU vezet�inek megsz�lal�saiban nem lettek neves�tve. A neoliberalizmus elleni �rveket az els� k�rben azzal a technik�val cselezt�k ki, hogy a j�l�ti �llam megmarad�s�t a nagyobb n�veked�st�l tett�k f�gg�v�. Ahhoz pedig egy�rtelm�en t�bb export, szabadabb kereskedelem �s er�sebb versenyk�pess�g kell. Ezt az �rvel�st Soraya Saenz de Santamaria spanyol minisztereln�k-helyettes vitte a cs�csra, amikor a munkajog liberaliz�l�s�nak vit�j�ban azt mondta, hogy „a j�l�ti �llam �letben tart�sa �rdek�ben mindent meg kell tenni, m�g a j�l�ti �llam lebont�sa sem nagy �r, ha ez�ltal elker�lhet� az �llamcs�d”. Az EU vezet�se 2008 ut�n semmit nem v�ltoztatott kor�bbi politik�j�n, vagyis tov�bbra is agressz�v szabadkereskedelmet folytatott. Az amerikaiak �ltal sokszor k�rhoztatott „Eur�pa-er�db�l”, 1990-re m�r semmi sem maradt, m�gis tov�bb folytat�dott a f�leg bilater�lis egyezm�nyekkel t�rt�n� er�szakos liberaliz�l�s, ami mostanra a TTIP/CETA/TiSA h�rmasba torkollott.

 

A neoliberalizmus meghalt, ideje eltemetni

 

Vagyis az EU-val kapcsolatban h�rom dolgot �rdemes megfontolnunk. El�sz�r, hogy nem lehet k�z�s valuta �s k�z�s p�nz�gypolitika k�z�s demokratikus kontroll n�lk�l. Ha az ut�bbit nem akarjuk, ne akarjuk az el�bbit sem. M�sodszor, a kapitalizmust nem lehet csak a piac �ltal ir�ny�tani, igenis sz�ks�g van jelent�s, nagy �s er�s �llamra. Harmadszor pedig: ne b�zzunk abban, hogy a megszor�t�sok kihozz�k az EU-t a v�ls�gb�l. Csak ha a fenti �ll�t�sok igazs�gtartalm�t bel�tjuk, vagyis, ha lesz�molunk az eddigi dogm�kkal, mind t�gabb, mind sz�kebb haz�nkban, csak akkor fogunk v�gre a nyolcvanas �vek helyett a huszonegyedik sz�zad kih�v�sainak megfelelni. A neoliberalizmus meghalt, ideje eltemetni.

 

Ung�r P�ter, Fent �s lent blog

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.