Stiglitz is kikelt a TTIP ellen

  2015.05.15. 22:22

A Nobel-d�jas k�zgazd�sz t�bb befoly�sos koll�g�j�val egy�tt azt k�ri Barack Obama eln�kt�l, hogy ne t�mogassa az amerikai jogrendszer szempontj�b�l is k�ros, titokban t�rgyalt nemzetk�zi egyezm�nyt. Stiglitz szerint Eur�pa polg�rainak is hat�rozottan nemet kell r� mondaniuk.

 

A multinacion�lis mamutv�llalatok �rdekei szerint �r�dnak az amerikai szabad kereskedelmi partners�gi egyezm�nyek, amelyeket nem szabad elfogadni, mert a jogrendszer alapvet� elveit s�rtik – �rja tegnap megjelent elemz�s�ben Joseph Stiglitz amerikai k�zgazd�szprofesszor, aki s�lyos kritik�kkal illette az Egyes�lt �llamok �s az Eur�pai Uni� k�z�tti, valamint a csendes-�ce�ni t�rs�gre vonatkoz�, titokban form�l�d� meg�llapod�sok elveit.

 

A Nobel-d�jas k�zgazd�sz szerint az �j glob�lis egyezm�nyek a nemzeti hat�sk�rt fel�l�r� jogokat adn�nak a multinacion�lis v�llalatoknak, amelyek elv�rt �s elmaradt haszon c�m�n is beperelhetn�nek szuver�n �llamokat a j�v�ben. Az egyezm�nyekbe az amerikai f�l szeretn� belefoglalni a befektet�k �s az �llam k�z�tti k�l�nleges vitarendez�si elvet (ISDS), amelynek alapj�n a k�lf�ldi nagyv�llalatok m�g akkor is perbe foghatn�nak egyes orsz�gokat, ha szerint�k az adott �llam olyan t�rv�nyeket hoz, amelyek a multik mag�n�rdekeit s�rtik, profitjukat cs�kkentik.

 

Ez a jog m�g akkor is megilletn� a nagyv�llalatokat, ha az adott t�rv�ny egy-egy �llam lakoss�g�nak eg�szs�g-, k�rnyezet-, illetve fogyaszt�v�delm�re vonatkozik. Az elj�r�st egy olyan f�ggetlen test�let folytathatn� le, amely a nemzetk�zi jogrendszern�l er�sebbnek �rt�keli az ISDS adta speci�lis jogokat, vagyis j� es�llyel a multinak adhat igazat, doll�rmilli�s k�rt�r�t�sre k�telezve egy-egy mamutv�llalat el��r�sainak nem engedelmesked� orsz�got. Stiglitz szerint ez a vitarendez�si mechanizmus alapjogokat s�rt, ez�rt a Harvard, a Yale �s a Berkeley Egyetem neves jog�szaival �s k�zgazd�szaival k�z�sen tiltakoz� levelet fogalmaztak meg Barack Obam�nak. K�rik az eln�k�t, hogy az amerikai igazs�g�gyi rendszer elvei alapj�n ne egyezzen bele a multik k�l�nleges jogainak egyezm�nyekbe foglal�s�ba.

 

Joseph Stiglitz szerint ha val�ban jobb tulajdonv�delemre lenne sz�ks�g, �s ez a mag�nvita-rendez�si elj�r�s a hat�lyos t�rv�nyek f�l�tt �ll, akkor �gy kellene m�dos�tani a t�rv�nyeket, hogy ne csak a j� h�tszel� k�lf�ldi v�llalatok, hanem az �llampolg�rok �s a kisv�llalatok �rdekeit is ugyan�gy k�pviselj�k. P�ldak�nt eml�tette, hogy a Philip Morris doh�nyipari �ri�s beperelte Uruguayt �s Ausztr�li�t, ami�rt el��rt�k, hogy a cigarett�sdobozokon a doh�nyz�s vesz�lyeire figyelmeztet� k�peket is elhelyezzenek, ami t�ll�pett az amerikai szab�lyoz�son, mik�zben sikeresen cs�kkentette a doh�nyz�k sz�m�t. – Most a doh�nygy�r k�rt�r�t�st k�vetel elmaradt haszon c�m�n – �rja Stiglitz, aki szerint hasonl� esetekre j� es�llyel ker�lhet sor, ha a transzatlanti �s csendes-�ce�ni partners�g paragrafusaiba becsemp�szik a speci�lis vitarendez�si elveket.

 

A Columbia Egyetem profeszszora egyenesen �gy fogalmazott, hogy a multik m�g az�rt is pert ind�thatnak, ha az adott korm�ny olyan int�zked�st hoz, amellyel a saj�t lakosai �let�t v�delmezi. 

Ugyanez a helyzet a k�rnyezetv�delem ter�let�n is m�k�dhet, ha egy �llam a jelenlegin�l szigor�bb int�zked�seket fogad el p�ld�ul az �vegh�zhat�s cs�kkent�se �rdek�ben. Stiglitz hangs�lyozta, hogy amikor Bill Clinton gazdas�gi tan�csad�i test�let�t vezette, bizonyos csoportok a fentihez hasonl�, a k�rnyezetv�delmet gyeng�t� szab�lyoz�sokat pr�b�ltak kereszt�lvinni, ezeket azonban akkor siker�lt visszaverni.

 

Most ugyanezek a csoportok a nemzetk�zi kereskedelmi paragrafusokba pr�b�lj�k beilleszteni ezeket a szab�lyoz�sokat. Stiglitz szerint ez�rt folynak titokban a szabad kereskedelmi t�rgyal�sok, amelyek az �j szab�lyoz�st s�rget� multik el�tt azonban nagyon is vil�gosak. – Csak azoknak a korm�nyzati tisztvisel�knek k�sz�nhet�en tudunk valamit a t�rgyal�sokr�l, akik a demokratikus folyamatok ir�nt elk�telezettek – �rja a k�zgazd�szprofesszor.

 

Az Eur�p�ban �ri�si felh�borod�st kiv�lt� transzatlanti kereskedelmi �s befektet�si partners�g (TTIP) ellen t�bb nagyv�rosban t�ntettek, �s jelenleg is tart a megegyez�st ellenz� al��r�sgy�jt�s. Stiglitz lesz�gezte: Eur�pa, Amerika �s a Csendes-�ce�n t�rs�g�nek �llampolg�rai rem�lhet�leg „harsog� nemmel” v�laszolnak majd arra a megegyez�sre, amely „szeretn� megszabni, hogyan �lj�nk a j�v�ben”. Mint �rja, „a k�rd�s az, megengedj�k-e a gazdag nagyv�llalatoknak, hogy �gynevezett kereskedelmi meg�llapod�sokba rejtsenek olyan szab�lyokat, amelyek megparancsolj�k, hogyan �lj�nk a XXI. sz�zadban”.

 

Magyarorsz�gon febru�r v�g�n tartott a parlament vitanapot a TTIP �gy�ben az LMP kezdem�nyez�s�re. Az egyezm�nyt a korm�nyp�rtok �s a szocialist�k csak bizonyos felt�telekkel t�mogatn�k, a Jobbik �s az LMP pedig teljes m�rt�kben elutas�tja.

 

MNO

S�g� 2 hozz�sz�l�s

2015.05.16. 20:38 nemnemsoha Rem�lj�k, b�r az "unortodox" k�zgazd�szok (Stiglitz, Rodrik, Krugman) p�ld�ul az ad�ss�gelenged�s, legal�bbis az �t�temez�s mellett is lobbiznak, mint l�tjuk, egyel�re nem t�l sok eredm�nnyel. Persze ami k�sik, az nem m�lik. :)

2015.05.16. 16:02 Babi Ezek szerint van rem�ny, ha ilyen nagy a tiltakoz�s. :)