Centrum poz�ci� ide vagy oda, a g�r�g�k kifoghatnak a n�meteken

  2015.05.03. 21:02

Ez jelent�s fordulatnak tekinthet�, mivel a nyugati politikai elemz�k k�z�tt mindeddig konszenzus volt abban a tekintetben, hogy a Sziriza p�rt mind�ssze belpolitikai stabiliz�l�s c�lj�b�l k�vetel j�v�t�telt, de a gyakorlatban ez semmi k�zzelfoghat� bev�telt nem jelent majd a g�r�g k�lts�gvet�s sz�m�ra. A t�nyek azonban r�c�foltak minderre, �s m�ra n�metorsz�gi vezet�k is hangoztatj�k a j�v�t�tel fizet�s�nek sz�ks�gess�g�t. Mik�zben m�rciusban a n�met p�nz�gyminiszter m�g azt nyilatkozta, hogy N�metorsz�g m�r megfizette a vil�gh�bor�s j�v�t�telt, m�ra ez a t�ma a n�met belpolitik�ban is vitatott k�rd�ss� v�lt.

 

A g�r�g korm�ny Moszkva ir�ny�ba t�rt�n� fordul�sa lehet�s�get teremtett arra, hogy Ath�n er�sebb poz�ci�ba ker�lj�n N�metorsz�ggal �s az Eur�pai Uni�val szemben. Oroszorsz�g p�nz�gyi seg�ts�get adhat G�r�gorsz�gnak, �s az Eur�pai Uni�t�l val� f�gg�s cs�kkent�s�nek lehet�s�ge miatt a nyugati orsz�gok is k�nytelenek figyelembe venni a leszakad�ban l�v� perif�riaorsz�g k�vetel�seit.

 

Gauck szerint ugyan a hivatalos kommunik�ci� szintj�n N�metorsz�g elutas�tja a g�r�g�k kifizet�s�nek lehet�s�g�t, �m ez csak az er�poz�ci� l�tszat�nak fenntart�s�t szolg�lja, �s a gyakorlatban m�r t�rt�ntek l�p�sek a k�rd�s rendez�s�re. Szerinte ennek el�k�sz�t�s�t jelenti a k�z�s n�met-g�r�g p�nz�gyi alap l�trehoz�sa, ami megkezdte a k�t orsz�g k�z�s t�rt�nelm�nek �jravizsg�l�s�t, vagyis gyakorlatilag megtett�k az els� l�p�st annak ir�ny�ba, hogy az okozott k�rokat mai �rt�k�kben sz�mszer�s�ts�k. Dimitrisz Mardasz g�r�g p�nz�gyminiszter-helyettes �prilisi k�zlem�nye szerint Ath�n �sszesen 278,7 milli�rd eur� j�v�t�telt k�vetel, amit az Igazs�g�gyi Miniszt�rium rendel�s�re k�sz�tett r�szletes �sszes�t�sre alapoznak. Mivel G�r�gorsz�g eddig �sszesen 115 milli� eur�t kapott az 55 �vvel ezel�tt al��rt egyezm�ny alapj�n, a fennmarad� �sszeget a k�zelj�v�ben ki kellene fizetni.

 

A t�nyek azt mutatj�k, hogy a kifizet�s h�tt�rmunk�latai m�r zajlanak, �s a n�met politikusok mind�ssze az�rt hallgatnak, mert el akarj�k ker�lni, hogy minden olyan orsz�g j�v�t�telt k�veteljen, amely a m�sodik vil�gh�bor� sor�n n�met megsz�ll�s al� ker�lt, vagy amelyben a n�meteket kiszolg�l� helyi kollabor�ns korm�ny j�tt l�tre. G�r�gorsz�g p�ld�ja pedig k�nnyen precedenst teremthet.

 

N�metorsz�g nem mer hat�rozottan fell�pni a perif�riaorsz�gokkal szemben, mert tartanak att�l, hogy a gazdas�gilag neh�z helyzetben l�v�, a Nyugattal szemben fokozottan szkeptikuss� v�l� orsz�gok kil�phetnek az Eur�pai Uni�b�l. Ha G�r�gorsz�g j�v�t�telt kap, abban az esetben ak�r Magyarorsz�g is ny�jthatna be hasonl� k�vetel�st N�metorsz�g ir�ny�ba. Ennek kommunik�l�sa fel� egy�bk�nt a korm�nyzat megtette az els� l�p�seket, amikor Budapesten, a Szabads�g t�ren a k�zelm�ltban fel�ll�tott eml�km�re a k�vetkez� feliratot helyeztett�k el: “A n�met megsz�ll�s �ldozatainak eml�k�re”. A korm�ny teh�t megtette az els�, bizonytalan �s szimbolikus l�p�seket a m�sodik vil�gh�bor� sor�n t�rt�ntek �jra�rt�kel�s�re. Amennyiben a g�r�g�k r�sz�re megkezdik kifizetni a j�v�t�telt, a magyar k�l�gynek is l�pnie kellene. Ennek elmarad�sa eset�n ugyanis felmer�lhet annak gyan�ja, hogy a magyarorsz�gi korm�ny indirekt m�don kiszolg�lja a n�met k�lpolitika t�rekv�seit. Ha m�s perif�riaorsz�gok is beny�jtj�k a sz�ml�t a 7 �vtizeddel ezel�tt t�rt�ntek�rt, tal�n haz�nk korm�ny�t�l is elv�rhat�, hogy ne N�metorsz�g gazdas�gi j�l�t�t, hanem a magyar �llami k�lts�gvet�s bev�teleinek n�vel�s�t tartsa szem el�tt. 

 

h�df�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.