Erd�ly m�v�szete a n�pballad�kt�l a neoavantg�rdig

  2015.04.28. 20:44

Sors �s jelk�p, avagy egy erd�lyi utaz�s reg�nye ezerkilencsz�znegyvenh�romban tizenk�t fejezetben elbesz�lve – M�liusz J�zsef k�tet�nek a c�m�t v�lasztotta a Magyar Nemzeti Gal�ri�ban p�nteken megny�lt ki�ll�t�s kur�tora, Sz�cs Gy�rgy m�v�szett�rt�n�sz a t�rlat c�m��l. M�r csak az�rt is helyesen, mert az erd�lyi magyar m�v�szet t�rt�net�t alapj�ban meghat�rozz�k a XX. sz�zad k�z�p-eur�pai t�rt�nelmi sorsfordul�i; s az �lni akar�s, az �rt�kteremt�s, a trad�ci�k megment�s�nek, gazdag�t�s�nak sz�nd�ka is. �gy alakult ki az a magyar nemzeti, region�lis �rt�ktudat, amelyet transzilvanizmusnak neveznek, s amely n�lk�l ma aligha szembes�lhetn�nk a m�alkot�soknak azzal a b�s�g�vel, amely a Magyar Nemzeti Gal�ria t�rlat�t jellemzi.

 

A korszak kezdet�nek szimbolikus esem�nyei k�z�tt eml�thetn�nk Thorma J�nos visszat�r�s�t a nagyb�nyai szabadiskola �l�re 1919-ben, vagy �ppen K�s K�roly hazat�r�s�t Szt�n�ra, ahol kis h�zi nyomd�j�ban 1922–23-ban l�trehozta az Erd�ly k�vei c�m� k�tetet, harmincegy remek lin�metszettel. Azt�n 1926-ban megindult a Korunk; 1929-ben alakult a Barab�s Mikl�s C�h; 1937-ben feloszlott a Nagyb�nyai Fest�k T�rsas�ga; 1948-ban l�trej�tt, majd alig k�t �v m�lva megsz�nt a kolozsv�ri Magyar M�v�szeti Int�zet; 1986-ban betiltott�k a Korunk Gal�ria m�k�d�s�t – csak n�h�ny az id�szak fontos esem�nyei k�z�l, amelyeket �ppen a korszak z�r��v�ben, 1990-ben foglalt �ssze Banner Zolt�n m�v�szett�rt�n�sz Erd�ly magyar m�v�szete a XX. sz�zadban c�m� k�nyv�ben. Erd�ly fogalm�t nyilv�nval�an � is olyan t�gan �rtelmezte, mint ahogyan �ltal�ban tessz�k, idesorolva az egy�bk�nt nem Erd�lyhez tartoz� M�ramarost, Partiumot, B�ns�got, �s olyan v�rosokat, mint Nagyb�nya, Nagyv�rad �s Temesv�r.

 

�ppen a nagyb�nyai fest�szet a f�szerepl�je a t�rlat nyit�fejezet�nek, hiszen a nagyb�nyai �r�ks�g, a t�jfest�szeti hagyom�ny tov�bbvitele nem egyszer�en az erd�lyi m�v�szet �vtizedei szempontj�b�l volt meghat�roz� jelent�s�g�, de a h�szas �vekben j� n�h�ny m�v�sz visszaj�rt ide az anyaorsz�gb�l is. Mikola Andr�s, Szolnay S�ndor, Papp Aur�l, Ziffer S�ndor, J�ndi D�vid, Pittner Oliv�r �s m�sok m�vei �rz�keltetik, hogy a harmadik nagyb�nyai gener�ci� hogyan gazdag�totta egy�ni �zekkel a hagyom�nyokat. Sok az ismer�s n�v, de p�ld�ul M�gori Varga B�la m�v�szet�t sokak alighanem most fedezik fel – r�la is kiv�l� portr�t k�sz�tett Nagy Imre, akinek festm�nyeit a m�zeum f�ldszinti termeiben is l�thatjuk, m�v�szkoll�g�i portr�j�t megform�l� grafikai sorozatait viszont az emeleten, a harmadik fejezetben.

 

A m�sodik fejezet m�vei szint�n a f�ldszinten l�that�k, A k�ben, a f�ban… c�m� szekci� azt mutatja be, hogy milyen szorosan k�t�d�tt a h�szas-harmincas �vek szobr�szata az erd�lyi n�pi farag�m�v�szethez, m�g az 1945 ut�ni id�szakban az akad�miai k�pz�s, a hetvenes �vekben pedig a m�v�sztelepi k�z�s munka v�lt meghat�roz�v�. Alighanem a ki�ll�t�s egyik f� m�ve is ebben a szekci�ban tal�lhat�: Szerv�tiusz Jen� id�skori remek�r�l, az 1969-es Ballad�k c�m� reliefr�l van sz�.

 

Az erd�lyi m�v�szet nemzetk�zi k�t�d�s�t �rz�kelteti az Avantgarde sug�rz�s c�m� fejezet, a t�bbi k�z�tt Mattis Teutsch J�nos �s Gallasz N�ndor m�veivel; de az I. vil�gh�bor� ut�n Eur�pa-szerte terjed� �j t�rgyiass�ghoz k�t�d� Klasszikus �rt�kek nyom�ban c�m� szekci� is Nagy Imre �narck�p�vel; az erd�lyi m�v�szetr�l k�nyvet is �r� V�s�rhelyi Z. Emil feles�g�t �br�zol� arck�p�vel; F�l�p Antal Andor, Nagy Albert, Szolnay S�ndor m�veivel. Itt kapott helyet J�ndi D�vid Lev�tel a keresztr�l c�m�, frissen restaur�lt kompoz�ci�ja, amelynek egyik figur�j�t Aba-Nov�k Vilmosr�l mint�zta a fest�. M�v�szet �s t�rsadalom, A realizmuson innen �s t�l – a XX. sz�zadi Erd�ly t�rsadalmi fesz�lts�gei, emberi dr�m�i, m�v�szi zs�kutc�i jelennek meg a k�vetkez� k�t fejezetben.

 

A ki�ll�t�s utols� fejezete az erd�lyi neoavantg�rd m�v�szet k�l�nb�z� t�rekv�seit �sszegzi, a konstrukt�v, geometrikus tendenci�kt�l (Nagy P�l, Bertalan Istv�n) az anyagk�s�rleteken (Jakobovits Mikl�s, Jakobovits M�rta, Antik S�ndor) �t a nagyv�radi, marosv�s�rhelyi k�z�s m�helyek eredm�nyeiig. Jovi�n Gy�rgy Hommage a Vincent c�m� festm�nye m�g Nagyv�radon sz�letett, Krizbai S�ndor nagym�ret� v�szna a Ceausescu-diktat�ra alatti k�nyszer� emigr�ci� ut�n pedig m�r Szentendr�n. Ezzel a m�vel z�rul a t�rlat – mik�zben elkezd�dik egy �j korszak az erd�lyi, s a hat�rokon �t�vel� magyar m�v�szet t�rt�net�ben.

 

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.