„Az amerikai alkotm�nyos demokr�cia �ssze fog d�lni” – olvassuk Matthew Yglesias liber�lis publicista j�slat�t a Vox magazinban.

A balj�s el�rejelz�s alapja Juan Linz politol�gus 1990-es tanulm�nya, amely a prezidenci�lis demokr�ci�t ingatag int�zm�nyrendszerk�nt azonos�totta. Linz szerint a prezidenci�lis rendszer kett�s hatalmat hoz l�tre, amelyben a n�pakaratot egyszerre k�pviseli az eln�k �s a t�rv�nyhoz�s. Mivel mindkett� legitim, a v�grehajt� �s a t�rv�nyhoz� hatalom konfliktusa a rendszer struktur�lis saj�toss�ga. Linz ezzel magyar�zza, hogy az Egyes�lt �llamokat �s Chil�t lesz�m�tva sehol sem maradt fent sz�z�tven �vn�l hosszabb ideig prezidenci�lis korm�nyz�s. L�v�n, hogy a k�t hatalmi k�zpont antagonizmusa elker�lhetetlen, a prezidenci�lis k�zt�rsas�g t�bbnyire forradalom vagy polg�rh�bor� sor�n bukik meg. Linz a parlament�ris demokr�ci�t sokkal stabilabbnak tartja, mondv�n, ott mindig vil�gos, hogy ki korm�nyoz, �s amennyiben patthelyzet alakul ki, a minisztereln�k lev�lt�s�val vagy �j v�laszt�s ki�r�s�val gyorsan feloldhat� a v�ls�g.

Yglesias szerint Amerik�ban s�r�s�dnek a jelek, amelyek Linz t�zis�t igazolj�k. Bush eln�k idej�n a demokrata p�rt h�vei m�r fasiz�l�d�sr�l besz�ltek, most Obam�t hasonl�tj�k republik�nus ellenfelei a latin-amerikai dikt�torokhoz. A politikai megosztotts�g egyre er�sebb, mindk�t p�rt egyre radik�lisabb �s ideol�giai �rtelemben homog�nebb. Am�g a p�rtok �rdekeket �s nem vil�gn�zetet k�pviseltek, k�nnyebb volt kompromisszumot k�tni. A v�laszt�k is egyre radik�lisabbak, aminek k�vetkezt�ben p�rtjukt�l is elv�rj�k, hogy ne keressen konszenzust a m�sik f�llel. A m�rs�keltek ink�bb elhallgatnak �s kivonulnak a k�z�letb�l. Ha az eln�k p�rtja kisebbs�gbe ker�l a t�rv�nyhoz�sban, ki�lez�dik a konfliktus. A t�rv�nyhoz�s radik�lis eszk�z�kh�z ny�l – utal Yglesias az ad�ss�gplafon k�r�li 2011-es huzavon�ra. �s az eln�k is hasonl�an cselekszik: rendeleti �ton ker�li meg a t�rv�nyhoz�st, mint p�ld�ul Obama a bev�ndorl�si t�rv�ny eset�ben. Vagyis mindk�t f�l elmegy az alkotm�nyos keretek hat�r�ig, felr�gva ezzel a politikai konszenzus �ratlan norm�it.

Mint arra �jabban m�r Francis Fukuyama is felh�vta a figyelmet, a hatalmi �gak verseng�se, a f�kek �s ellens�lyok t�l gyakori bevet�se (�s az ellen�kben alkalmazott rendeleti turb�korm�nyz�s) tov�bb gyeng�ti a politikai int�zm�nyrendszerbe vetett, m�r most is alacsony bizalmat. Yglesias k�zv�lem�ny-kutat�sokat id�z, amelyek szerint a Kongresszus meg�t�l�se minden egy�b int�zm�ny�t alulm�lja, s�t, a t�rv�nyhoz�s m�g a cs�t�nyokn�l, a k�zleked�si dug�kn�l �s Dzsingisz K�nn�l is n�pszer�tlenebb.

Yglesias mindazon�ltal nem pesszimista. �gy v�li, a polg�rh�bor� m�g elker�lhet�, ha a prezidenci�lis k�zt�rsas�got parlament�ris demokr�ci�ra cser�lik. Vagy – mint ahogyan azt Yglesias cikk�re reag�lvaDylan Matthews megjegyzi – el�bb-ut�bb az eln�ki hatalom a t�rv�nyhoz�s f�l�be kerekedik, �s kiiktatja a f�keket: „Ha tippelnem kellene, azt mondan�m, hogy 2050-re a Kongresszus feladata az eln�ki d�nt�sek ratifik�l�s�ra korl�toz�dik.”

Daniel Drezner k�zgazd�sz szerint Yglesias okfejt�se teljesen megalapozatlan. A megosztotts�g mindig jelen volt az amerikai politik�ban, a XX. sz�zad elej�n m�g a main�l is er�sebben, �m a korm�nyz�sban nem voltak nagy ideol�giai kileng�sek. V�ls�ghelyzetben (az 1930-as �vek gazdas�gi �sszeoml�sakor csak�gy, mint a 2001 szeptemberi terrort�mad�sok ut�n) az eln�k a t�rv�nyhoz�sban is t�bbs�ggel b�r, �gy k�nnyen korm�nyozhat. Drezner szerint ill�zi� azt hinni, hogy a parlament�ris demokr�cia hat�konyabb. El�g csak az eur�pai v�ls�gkezel�s kudarc�t eml�teni. 

metazin.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.