Eur�pa j�v�je a m�ltj�ban van

  2015.04.10. 23:09

A szekulariz�ci� miatt az eur�paiak meg lettek fosztva k�z�s identit�sukt�l, �gy most a hitet a nacionalizmussal helyettes�tik. Ahogy az Eur�pai Sz�n �s Ac�l K�z�ss�g Eur�pai Uni�v� fejl�d�tt, sokan azt mondt�k, hogy egy az USA-hoz hasonl� Eur�pai Egyes�lt �llamok m�r nincs messze, amely �szak- Amerika �s Latin Amerika sz�m�ra is p�lda lehet. A t�rt�nelem azonban azt mondja, hogy az egys�ges Eur�pa �lma halott − id�zi Buchanan Bruce Thortonnak a Hoover Int�zet honlapj�n megjelent �r�s�t.

 

Els�sorban gazdas�gilag hanyatlik az �reg kontinens. Eur�pa az Egyes�lt �llamokhoz k�pest lassan �p�l fel a v�ls�gb�l. 2013-ban a gazdas�g csup�n 1 sz�zal�kkal n�tt, m�g az USA-ban 2,2 sz�zal�kkal. Decemberben a munkan�lk�lis�g 11,4 sz�zal�k volt Eur�p�ban, m�g Amerik�ban ez csak 5,6 sz�zal�k. A legalacsonyabb foglalkoztat�si r�ta, amely Reagan �ta az amerikaiakat s�jtotta, 62,6 sz�zal�k volt, Eur�p�ban ez a sz�m 2013-ban 57,5 volt.

 

Tov�bb� az eur�pai n�pess�g �regedik, zsugorodik, elt�n�ben van, �ll�tja Buchanan. Egy n�p eg�szs�ges fennmarad�s�hoz �tlagosan 2,1 gyereknek kell sz�letnie csal�donk�nt. A sz�let�si r�ta negyven �ve enn�l alacsonyabb Eur�p�ban, jelenleg 1,6 az �tlag.

 

Buchanan szerint a meg nem sz�letett eur�paiak hely�t az asszimil�latlan muszlim bev�ndorl�k veszik �t, akik az eur�pai nagyv�rosok szegreg�lt negyedeiben, P�rizs „banlieau-iben” vagy Amszterdam k�lv�rosaiban zs�fol�dnak �ssze.

 

A bev�ndorl�k, mik�zben nagyvonal� szoci�lis juttat�sokat kapnak, elutas�tj�k �j haz�jukat �s a demokr�ci�val ellent�tes radik�lis iszl�m fel� fordulnak − id�zi Thorntont Buchanan. Az, hogy n�h�nyuk a terrorizmus fel� fordult, mint a francia-alg�riai testv�rek, akik a Charlie Hebdo m�sz�rl�st elk�vett�k; valamint az, hogy a becs�letgyilkoss�gok, a k�nyszerh�zass�gok �s a polig�mia m�g mindig �l k�reikben, csak n�velik az ellen�rz�st az eur�pai muszlimokkal szemben.

 

Egyre n�pszer�bbek Eur�pa-szerte a populista p�rtok, mint a UKIP Angli�ban, a Nemzeti Front Franciaorsz�gban, vagy a nemr�g megjelent PEGIDA mozgalom N�metorsz�gban. Ezek a p�rtok nemsok�ra hatalomba ker�lnek, v�li Buchanan, �s akkor lehet�s�g�k lesz a bev�ndorl�st korl�tozni �s az asszimil�ci�t k�vetelni, �gy a mostani kultur�lis konfliktus ak�r er�szakk� is fajulhat.

 

Az 1957-es R�mai Szerz�d�s �ta k�rd�s, hogy mi az, amire egy k�z�s eur�pai identit�st lehet alapozni, mi az, amiben minden eur�pai hisz? − id�zi Buchanan Thornton k�rd�s�t.

 

Eur�pa �s nemzet�llamai a kereszt�ny eszm�k m�trix�ban alakultak ki, amelyek az egy�n szents�g�t, a politikai szabads�got �s az egyenl�s�get k�pviselt�k. Napjainkban, ahogy egyre kevesebben j�rnak templomba, a kereszt�nys�g csak �rny�ka �nmag�nak Eur�p�ban. A szekulariz�ci� folyamata, amely m�ra majdnem beteljes�lt, megfosztotta Eur�p�t a t�rt�nelmi egys�g�t�l, v�li Thornton.

 

Az istenp�tl�k politikai vall�sok, mint a kommunizmus, fasizmus vagy n�cizmus mind cs�d�t mondtak. A szekul�ris szoci�ldemokr�cia szint�n nem tudja kiel�g�teni az ember transzcendens v�gyait. K�z�s az elk�telez�d�s a szabadid�, a r�vid munkah�t vagy a nagyvonal� szoci�lis h�l� fel�, de egyik sem olyan eszme, ami�rt �rdemes lenne meghalni vagy harcolni. �s akkor ki fog meghalni Donyeckben, Luhanszkban vagy a Kr�mben? − k�rdezi Buchanan. Egy olyan k�z�s identit�st, mint amit a nemzetek kult�r�ja, nyelve, t�rt�nelme hoz l�tre, nem lehet helyettes�teni egy k�z�s valut�val − id�zi Thorntont.

 

Buchanan szerint a kereszt�nys�g hitet, identit�st, c�lt adott Eur�p�nak. A kereszt�nys�g hozta l�tre Eur�p�t, �s annak hal�la egyes�t� eszme n�lk�l hagyja a kontinenst. A r�gi hit hi�nya az, ami�rt a n�pek Le Pen Franciaorsz�g�t�l Putyin Oroszorsz�g�ig a nacionalizmus �s a patriotizmus fel� fordulnak. Kell egy �j hit, amely�rt �rdemes �lni, harcolni, meghalni. Muszlimok milli�i tal�lt�k meg �j hit�ket a r�gi hitben. Az kereszt�nys�gt�l elt�volodott eur�paiak lesz�rmazottai �j hit�ket a r�gi t�rzsi �s nemzeti identit�sban tal�lj�k meg.

 

P�l Benedek

Danube Institute

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.