A siker kulcsa a sz�nvonalas szakmai munk�n k�v�l az, hogy a m�zeum vezet�i megtal�lt�k az utat a technikai k�ty�kr�l imm�r lev�laszthatatlan fiatals�ghoz. Elv�gre az int�zm�ny saj�t mobiltelefonos alkalmaz�st haszn�l a gy�jtem�nyek alaposabb megismer�s�re, a m�zeumpedag�giai foglalkoz�sokon m�r a h�tk�znapok r�sz�t k�pezik a QR k�dok, valamint a t�rl�k mellett, a falakra er�s�tett tabletek, amelyeket mindenki szabadon haszn�lhat.

Baloghn� Sz�cs Zsuzsanna, a m�zeum vezet�je ottj�rtunkkor azt mondta: minden �j, modern eszk�zt be kell vetni a l�togat�k megnyer�s�re, f�leg egy olyan m�zeumban, amely finoman sz�lva viharos �vtizedeket tudhat maga m�g�tt. Az 1963-ban alap�tott int�zm�ny a hatvanas �vek �ta h�romszor k�lt�z�tt, ennek k�vetkezt�ben a m�k�d�s�ben voltak olyan „�resj�ratok”, amikor m�g maguk a helyb�liek sem nagyon tudt�k, pontosan hol is tal�lhat� a m�zeumuk. �m ennek az �llapotnak v�ge: a gy�jtem�ny egy r�sze 1991 �ta a volt reform�tus par�kia XVIII. sz�zadban emelt, gy�ny�r� �p�let�ben l�that�, az �j t�rlatokat pedig a volt reform�tus iskola m�eml�k �p�let�ben rendezt�k be, amelynek f�ldszinti r�sze tavaly �ta �ll a m�zeum rendelkez�s�re. Itt tekinthet� meg a ny�ri Mez�s�g r�g�szeti leleteit bemutat� �lland� ki�ll�t�s 5000 �v titkai c�mmel, �m enn�l is �rdekesebb az Alkaloida Anno c�m� ipar- �s technikat�rt�neti t�rlat, amely az ideval�si Kabay J�nos vil�gh�r� feltal�l� szabadalmi m�dszer�t mutatja be, illetve a 88 �ve m�k�d� Alkaloida Vegy�szeti Gy�r t�rt�net�n vezet v�gig.

Baloghn� Sz�cs Zsuzsanna szerint a magyarorsz�gi morfingy�rt�st megalapoz� Kabay J�nos alakja m�r-m�r meseszer�, hiszen egyszer� parasztfi� l�t�re a maga szakm�j�ban vil�gszerte ismert tud�ss� v�lt, aki tud�s�t nem k�lf�ld�n, hanem a sz�l�f�ldj�n akarta kamatoztatni. Ez�rt nem k�lf�ld�n, hanem odahaza, Tiszavasv�riban hozott l�tre egy olyan laborat�riumot �s gy�rat, amely a maga idej�ben vil�gsz�nvonal� volt. Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy Tiszavasv�rit l�nyeg�ben Kabay J�nos „alap�totta”, s helyezte el a t�rk�pen. Az Alkaloida t�rt�net�t a m�zeum 1927-t�l 1996-ig mutatja be. A ki�ll�t�s interakt�v eszk�z�ket haszn�l, �gy j� es�llyel f�lkelti a k�s�rletez� kedv� di�kok �rdekl�d�s�t a tudom�ny, k�zelebbr�l a vegy�szet ir�nt. A gyerekek sz�m�ra tartanak foglalkoz�sokat a m�zeum n�prajzi gy�jtem�ny�ben �pp�gy, mint az orvos- �s gy�gyszer�szet-t�rt�neti t�rl�k k�z�tt.

Az igazgat�t�l megtudtuk, hogy kisv�rosi m�zeumhoz k�pest hatalmas �sszegeket ford�tottak fejleszt�sre: a beruh�z�sok �ssz�rt�ke meghaladja a 130 milli� forintot. A volt par�kia emeleti r�sz�n oktat�teret alak�tottak ki, s olyan virtu�lis pontokat, ahol sz�m�t�g�pek, projektorok, infotermin�lok, komplett m�diarendszerek seg�tik a t�j�koz�d�st �s az oktat�st. Nem csoda, hogy a m�zeum szakmai st�bja abban rem�nykedik: a technikai k�ty�ket b�v�l� gyerekek k�z�tt tal�n ott van a j�v� �j Kabay J�nosa, az az ideval�si parasztfi�, aki egyszer majd a „gy�r- �s v�rosalap�t�” �r�k�be l�p.

K�csor Zsolt, nol.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.