A riporter kapva kapott az alkalmon �s megk�n�lta vend�g�t egy poh�rk�val, aki el�sz�r politikailag korrekt m�don, k�telez�en „meg�r�lt” a lehet�s�gnek, majd a r�kkelt� folyad�kot tartalmaz� kancs�t megl�tva p�nikszer�en kimenek�lt a szerkeszt�s�gb�l, mondv�n, � „nem idi�ta”. Az eg�sz GMO-ipart k�t perc alatt hitelesen bemutat� videofilm bej�rta a vil�got, felfedve, mennyire b�zhatunk a lakoss�got nyugtatgat� „szak�rt�k” p�rtatlans�g�ban �s a multik hat�stanulm�nyaiban. (A k�nos eset ut�n a Monsanto kiadott egy nyilatkozatot, amelyben dr. Moore f�ggetlens�g�t bizonygatt�k…)

Nagy titokban most t�rgyalj�k az Eur�pai Uni� �s az Egyes�lt �llamok k�z�tti szabad kereskedelmi �vezet felt�teleit, �s ha minden halad a rendes ker�kv�g�sban (ugyan mi�rt ne haladna?), akkor j�v�re m�r mi is megk�stolhatjuk a hormonkezelt marhah�st, a kl�rozott csirk�t vagy a GM-rovarirt� szerekkel permetezett kukoric�t. Az ember vagy profit k�rd�s�t most d�ntik el helyett�nk, term�szetesen az ut�bbi jav�ra. A m�g megmaradt szuverenit�sunk �jabb r�sz�t adjuk fel az�rt, hogy tagjai lehess�nk a vil�g legfejlettebb �s legnagyobb k�z�s piac�nak, amely �ll�t�lag �ri�si lehet�s�get ny�jt sz�munkra is (l�sd: b�csi cukr�szda).

Ha az illet�kesek megegyeznek az utols� r�szletekr�l is, akkor j�v� �vt�l 822 milli� ember akad�lyok n�lk�l, egyforma el��r�sok alapj�n fogyaszthatja annak az orsz�gnak a term�keit, amely a vil�g egyetlen fontos k�rnyezetv�delmi egyezm�ny�t sem �rta al�. Pedig van bel�l�k legal�bb h�rom: a b�zeli, a kiot�i �s a stockholmi egyezm�nyek, amelyekre az elm�lt 15-20 �vben az Egyes�lt �llamoknak csak nem siker�lt id�t szak�tania.

Tiszteletben tartva a napi politika els�dlegess�g�t, megjegyezn�nk, hogy a j�v�nket meghat�roz� egyezm�ny kiss� fontosabb ann�l, hogy ma �ppen ki kit mondatna le �s mi�rt. Jellemz�, hogy az eur�pain�l sokkal laz�bb eg�szs�g�gyi el��r�sokat k�vet� amerikai term�keket Eur�p�ba akad�lytalanul �mleszt� Transzatlanti Kereskedelmi �s Befektet�si Partners�g (ezt az eufemizmust!) alig �rdekel valakit a n�p felkent k�pvisel�i k�z�l. A vitanapon n�h�nyan l�zengtek a parlamenti patk�ban, holott a szerz�d�s az uni� k�rnyezet-, eg�szs�g- �s fogyaszt�v�delmi terep�t megv�ltoztathatja, �s a multinacion�lis nagyv�llalatokon k�v�l szinte senki nem j�rhat j�l vele.

Nem v�letlen a lakoss�g kiz�r�sa: senkit nem k�rdeztek meg, szeretne-e hormonkezelt marhah�sb�l vas�rnapi levest f�zni, kl�rozott csirk�b�l paprik�st k�sz�teni, �s k�rne-e a sok helyen r�kkelt� hat�s�nak bizonyult n�v�nyv�d� szerekkel permetezett kukoric�b�l. Itt m�r r�g nem egy k�sza z�ldgondolatr�l van sz�: nem egy zuzm�fajt kellene megv�deni a kipusztul�st�l vagy m�dial�tv�nyosan, k�rnyezetk�m�l�en biciklivel bej�rni a Parlamentbe a belv�rosb�l (s ut�na lifttel felmenni az els� emeletre).

A szerz�d�sbe r�ad�sul j� es�llyel az is beleker�lhet, hogy p�ld�ul a fent eml�tett Monsanto bepereli a magyar vagy b�rmelyik m�s uni�s tag�llamot elmaradt haszon c�m�n, �s ha nyer egy nemzetk�zi b�r�s�g el�tt (eddig ott �ltal�ban a multik nyertek), k�telez� lesz beengedni az eddig tiltott �rukat. �gy a multik v�gleg a nemzetek f�l� ker�lhetnek, �t�rhatnak olyan norm�kat is, amelyekr�l eddig a helyi k�z�ss�gek d�nthettek. Ezt szeretn�nk?

Ha valahol, h�t ezen a mez�n derekasan k�zdeni kellene – mell�besz�l�s helyett.

Szab� Anna, MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.