A bukaresti professzor, Lucian Boia Vesztesek �s gy�ztesek. Az els� vil�gh�bor� �jra�rtelmez�se c�m� essz�je abba a sorozatba tartozik, amelyben a 71 �ves t�rt�n�sz haz�ja t�rt�nelmi m�toszaival birk�zik. Boia nem ismeretlen n�lunk sem: Mi�rt m�s Rom�nia? �s A Nyugat hanyatl�sa c�m� k�tetei magyarul is olvashat�k. Mostani, a Cser Kiad�n�l megjelent m�v�b�l nek�nk, magyaroknak t�bb gondolat is rendk�v�l fontos:

1. Kifejezetten Trianonr�l nem �ll�tja, hogy igazs�gtalan lenne – legfeljebb, hogy a magyarok igazs�gtalans�gnak tartj�k. A versailles-i b�kerendszer szerinte „r�szleges igazs�got szolg�ltatott Eur�pa nemzeteinek”, de ehhez „gyakran igazs�gtalans�g kapcsol�dott”.

2. Elismeri, hogy Erd�lyre Rom�ni�nak nem volt t�rt�nelmi joga, Besszar�bi�val �s Bukovin�val ellent�tben – rom�n t�rt�n�sz ezt ritk�n fogalmazza meg ennyire �lesen.

3. Az erd�lyi rom�nok jobban �r�ltek volna az auton�mi�nak: Rom�ni�n bel�l is (1918 ut�n), de kor�bban ak�r egy f�derat�v Habsburg-monarchi�ban is. Az els� vil�gh�bor� el�tt ezt ak�r jobban is szerethett�k volna, mint a K�rp�tokon t�li Rom�ni�val, a Reg�ttal val� egyes�l�st – ezt a gondolatot a magyar szak�rt�, Zahor�n Csaba a k�tet el�szav�ban emeli ki, mint rom�n t�rt�n�sz r�sz�r�l ritk�n megfogalmazott �ll�t�st.

4. A du�lis monarchi�n bel�li erd�lyi auton�mi�t azonban ellehetetlen�tette Magyarorsz�g kiv�l�sa az Osztr�k-Magyar Monarchi�b�l 1918 �sz�n. Az erd�lyi rom�nok B�cs �s Bukarest k�z�tt m�g hezit�ltak volna, de Budapest �s Bukarest k�z�l csak az ut�bbit v�laszthatt�k.

5. Erd�ly 1918 ut�ni hovatartoz�s�t nem k�rd�jelezi meg. Etnikailag rom�n t�bbs�gr�l �r, legfeljebb a v�rosokban eml�t magyar �s sz�sz er�s befoly�st, magas r�szar�nyt. Szerinte az elm�lt majdnem sz�z �v alatt etnikailag egys�gesebb� v�ltak a t�rs�g nemzet�llamai, �gy Rom�nia is. (K�zben a soknemzetis�g� �llamok – Jugoszl�via �s Csehszlov�kia – sz�testek.)

6. A gyulafeh�rv�ri rom�n n�pgy�l�s (az 1918. december elsejei „egyes�t�s”: Erd�ly egyes�t�se a K�rp�tokon t�li rom�n fejedelems�gekkel) nem p�tolhatta a n�pszavaz�st. Boia szerint a n�pgy�l�sen nem vettek r�szt a magyarok �s a sz�szok, s a gy�l�st a rom�n hadsereg bevonul�sakor tartott�k. Ezzel a legf�bb rom�n nemzeti �nnephez viszonyult kritikusan.

7. A szerencs�s Rom�nia: Bukarest az antant mell� �llva az els� vil�gh�bor�ban Erd�ly megszerz�s�re t�rt. De ezzel lemondott az antanthoz (Oroszorsz�ghoz) tartoz� Besszar�bi�r�l. V�g�l az antant �gy nyert a h�bor�ban, hogy a c�ri Oroszorsz�g �sszeomlott, �gy Erd�ly �s Besszar�bia, s�t Bukovina is Nagy-Rom�nia r�sz�v� v�lt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt.

Mi�rt volt szerencs�s Rom�nia?

Boia azt a k�rd�st veti fel, amit t�rt�n�szek ritk�n: Mi lett volna, ha…? Val�j�ban nem l�pi �t a tudom�nyoss�g hat�r�t e t�rt�nelmietlen k�rd�ssel. Ink�bb az els� vil�gh�bor� kor�ba invit�l minket. Az akkori rom�n politikusok el�tt �ll� alternat�v�kat v�zolja fel. Nem ut�lag visszavet�tve n�zi a t�rt�nelmet, hanem folyamat�ban vizsg�lja az esem�nyek alakul�s�t.

A kor egy�ttal az az id�szak, amikor „oly sok szerencse” �rte az orsz�got (a kifejez�s Petre P. Carp konzervat�v, n�metbar�t rom�n politikust�l sz�rmazik), hogy kialakulhatott Nagy-Rom�nia. E „szerencsekorszak” m�r az els� vil�g�g�s el�tt elkezd�d�tt, �s a balk�ni h�bor�kban r�szt vev� �llamok folyamatos p�lfordul�sai, valamint az els� vil�gh�bor�s rom�n szerep k�vetkezt�ben folytat�dott.

 

Boia szerint az els� vil�gh�bor�ban vagy az antant, vagy a k�zponti hatalmak mell� kellett �llnia Rom�ni�nak. A d�nt�s csak ut�lag t�nik egyszer�nek, miut�n t�nyleg hatalmas ter�leteket szerzett d�lnyugati szomsz�dunk.

A rom�n elit ugyanis val�j�ban megosztott volt. Az egyik legnagyobb politikai t�m�r�l�s, a konzervat�vok egy r�sze ugyanis n�metp�rti volt (de a liber�lisok k�z�tt is akad n�h�ny ilyen politikus). �k teh�t Besszar�bi�t akart�k Oroszorsz�gt�l. E c�l el�r�se �rdek�ben a h�bor� el�tt a n�metek �ltal ir�ny�tott sz�vets�ghez kellett volna csatlakoznia a rom�noknak.

Besszar�bi�val szemben a m�sik verzi� Erd�ly megszerz�se volt. A kett� egy�tt azonban 1914-ben nem volt re�lis. Ha valakinek Erd�ly volt fontos, akkor az antant mell� kellett �llnia. Ezt tette v�g�l a rom�n politikai elit.

Dupla �rul�s

A kor�bban a k�zponti hatalmaknak tett �g�reteikkel szemben 1916-ban ugyanis a rom�nok megt�madt�k Ausztria-Magyarorsz�got: Erd�lybe t�rtek be. �m gyors veres�get szenvedtek, �s Bukarest a k�zponti hatalmak uralma al� jutott. Csak Moldv�ban tudt�k tartani a franci�k �ltal �jj�szervezett rom�nok az antant keleti frontj�nak d�li szakasz�t. Ott az oroszokkal egy�tt k�zd�ttek, m�g 1918-ban �sszeomlott a c�r uralma. Ekkor a rom�nok k�l�nb�k�re k�nyszer�ltek Berlinnel �s B�ccsel. 1918-ban �gy voltak�ppen az antantot is el�rult�k.

�m a t�rt�net tov�bb bonyol�dott: miut�n Oroszorsz�g �sszeomlott, hamarosan ugyanilyen sorsra jutott a N�met Birodalom is. Az Osztr�k-Magyar Monarchia pedig szinte pillanatok alatt sz�tesett. Ez a rom�nok sosem l�tott szerencs�j�t hozta meg: nemcsak Erd�ly, hanem Besszar�bia, D�l-Dobrudzsa �s Bukovina is az �v�k lett. Ez azonban nehezen igazolhat� t�rt�nelmi �rvekkel.

 

Boia itt teszi a bevezet�ben ismertetett fontos megjegyz�s�t: Rom�ni�nak nem volt t�rt�nelmi joga Erd�lyre, hiszen Besszar�bia val�ban 1812-ig rom�n fennhat�s�g alatt �llt, Erd�ly viszont sosem k�pezte a rom�n fejedelems�gek r�sz�t. Meg kell az�rt jegyezn�nk, hogy Besszar�bi�t a c�ri Oroszorsz�g �sszeoml�sa miatt Rom�nia m�r 1918 elej�n megszerezte a N�met Birodalommal �s Ausztria-Magyarorsz�ggal k�t�tt k�l�nb�k�ben – err�l Sz�sz Zolt�n �r az Erd�ly t�rt�nete c�m� sorozatban.

Trianonr�l

Ami pedig a b�kerendszert illeti, Boia az Igazs�g �s igazs�gtalans�g Versailles-ban c�met visel� fejezetben t�rgyalja a k�r�st: „A legy�z�ttek szemsz�g�b�l egy-egy b�ke egyszer�en dikt�tum volt, �s k�vetkezm�nyeit tekintve elfogadhatatlan. A n�metek nem tudtak belet�r�dni a versailles-i b�keszerz�d�sbe, felh�borod�suk egyenesen vezetett a m�sodik vil�gh�bor�hoz. A n�cik okozta katasztr�fa ut�n viszont N�metorsz�g felel�ss�get v�llalt m�g az els� vil�gh�bor��rt is, lemondva minden tov�bbi k�vetel�sr�l. Egyed�li tiltakoz�nak Magyarorsz�g maradt, amely Trianont m�ig �gbeki�lt� igazs�gtalans�gnak tekinti.”

L�that�, hogy Boia nem a saj�t v�lem�ny�t �rja, amikor igazs�gtalans�gr�l besz�l, hanem eg�szen m�s a sz�nd�ka: t�l akar l�pni a nemzeti narrat�v�n. �gy jutunk el m�ve l�nyeg�hez: „Lehet-e nemzeti el��t�letek n�lk�l besz�lni a ’versailles-i rendszerr�l’? V�laszt is ad saj�t k�rd�s�re: „Nem k�nny�, de �rdemes megpr�b�lni, ha Eur�pa t�rt�nelm�t m�sk�nt akarjuk elmondani, mint a saj�t ’igazs�gunkat’ a t�bbiek ’igazs�g�val’ (illetve ’igazs�gtalans�g�val’) szemben megfogalmaz� nemzeti t�rt�nelmek egyszer� csokrak�nt.”

 

Vagyis Boia nem az igazs�goss�g–igazs�gtalans�g tengely�n elemzi a t�rt�nteket: „legyen ez a szerz�d�ssorozat ak�r j�, ak�r rossz (vagy j� is meg rossz is) az elt�r� n�z�pontok f�ggv�ny�ben, m�gis ez a mai Eur�pa keresztlevele. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n, majd j�val k�s�bb, a kommunista t�mb �sszeoml�s�t k�vet�en v�gbement ter�leti v�ltoz�sok nem m�dos�tott�k �rdemlegesen a kontinens t�rk�p�t az els� vil�gh�bor�t lez�r� rendez�shez k�pest. S�t, t�bb az els� vil�gh�bor� nyom�n kialakult nemzet�llam vagy ut�daik az�ta sokkal homog�nebbek lettek, l�tez�s�k indokolts�ga ma kev�sb� vitathat�, mint 1918-ban. Az akkor megsz�letett rend visszaford�thatatlan.”

Boia kiesik a szerep�b�l

Vagyis Boia itt m�r n�z�pontot v�lt, m�giscsak a jelenkorb�l tekint a versailles-i rendszerre, �s kiesik a Mi lett volna ha… k�rd�sfeltev� szerep�b�l. Vagyis szinte ut�lag igazolja ezeknek az �llamoknak a l�trej�tt�t. Az�rt elismeri: a t�rs�gben a kisebbs�gek sehol sem �lveztek kollekt�v jogokat (a balti �llamokat lesz�m�tva), �s „a kisebbs�geket magukba foglal� nemzet�llamok ezut�n ink�bb a francia t�pus� politikai nemzet modellj�t adapt�lt�k”.

V�g�l is szerinte a „versailles-i rendszer” ha kezdetben nem is hozott l�tre „kifog�stalan” nemzet�llamokat, kiindul�pontot jelentett azok „nemzeti jelleg�nek id�ben elh�z�d� konszolid�ci�j�hoz, a t�bbs�gi nemzet jav�ra �s a kisebbs�gek k�r�ra”. Szerinte a nemzet�llam ugyanis „a maga m�dj�n eleve asszimil�l”, �m ez az asszimil�ci� szerinte „a m�sodik vil�gh�bor�ban, majd a kommunista korszakban kieg�sz�lt az etnikai �s kultur�lis homogeniz�ci� er�szakos programj�val” (holokauszt, n�metek kitelep�t�se-kiv�ndorl�sa). Boia v�g�l lesz�gezi: „a legdr�maibb d�nt�s, Ausztria-Magyarorsz�g feldarabol�sa, m�r csak a t�nyek szentes�t�se volt. A birodalom mag�t�l omlott �ssze, �s a b�kekonferencia nem tett m�st, mint hivataloss� tette az �j helyzetet”.

Fejt� Ferenc monarchi�t sirat�, Magyarorsz�gon j�l ismert m�ve, a Requiem egy hajdanvolt birodalom�rt nyom�n, nem is meglep�, hogy Boia elismeri: az Osztr�k-Magyar Monarchia felboml�sa megbontotta a t�rs�g geopolitikai egyens�ly�t. Ugyanis a versailles-i rendszer figyelmen k�v�l hagyta a f�ldr�sz biztons�g�t – v�li. Az els� vil�gh�bor� el�tt j�l m�k�d� hatalmi egyens�ly bomlott fel. B�r a nemzet�llamok l�te szerinte igazs�gosabb volt, mint a soknemzetis�g� birodalmak�, de ezek az �llamok nem tudt�k sem magukat megv�deni, sem Eur�pa biztons�g�t garant�lni. R�ad�sul hozz�tehetj�k ehhez: az egyens�lyhi�ny m�ig s�jtja t�rs�g�nket, hiszen a l�trej�tt kis�llamok (ezeknek a „nyomor�s�g�r�l” Bib� Istv�n �rt sokat) kiszolg�ltatott� v�ltak a nagyhatalmi j�tszm�knak a XX., s�t – �gy t�nik – a XXI. sz�zadban is.

A szerz� az OSZK 1956-os Int�zet munkat�rsa.

Hvg.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.