Vlagyimir Putyin foly� �v febru�r 17-�n tett budapesti l�togat�sa el�tt t�bb h�rport�l is k�zreadta: az eln�k egy olyan s�reml�ket fog megkoszor�zni, amely 1956-ot ellenforradalomk�nt �ll�tja be. A cikkekhez mell�kelt fot�n t�lalt eml�koszlopon ez volt olvashat�: „�r�k h�la �s dics�s�g a szovjet h�s�knek, akik az 1956 okt�beri ellenforradalomban �let�ket �ldozt�k a magyar n�p szabads�g��rt” (�ll�ttatt�k: Min�s�gi N�iruha �zem, Min�s�gi Feh�rnem� �zem, Min�s�gi Gyermekruha �zem dolgoz�i).

Amint az sejthet� volt, Putyin persze nem enn�l a civil l�pt�k� obeliszkn�l r�tta le kegyelet�t, hanem a teresed�s k�zep�n �ll�, j�val nagyobb, II. vil�gh�bor�s eml�km�n�l.

A k�zv�lem�ny m�gis joggal tette fel a k�rd�st: hogyan eshetett meg, hogy a parcella 2012-ben indult fel�j�t�sakor �rintetlen�l hagyt�k a t�rsadalmat, annak legal�bbis nagy r�sz�t okkal irrit�l� feliratot. A k�zponti v�lasz nagyj�b�l az volt, hogy a vonatkoz� �llamk�zi egyezm�ny nem engedi meg, hogy a szovjet parcell�ban ak�rcsak egy von�st is megv�ltoztassanak a k�veken.

Hende Csab��k felvetett�k ugyan, hogy mi volna, ha az ellenforradalom kifejez�st az „esem�nyek” sz�ra cser�ln�k, az orosz illet�kesek azonban nem reag�ltak a javaslatra – tudatt�k. �gy j�rtunk.

Egykor� helysz�ni szeml�nken mindj�rt kider�lt, hogy nem csup�n egy v�llalati laud�ci� �ll a parcell�ban, hanem kap�sb�l n�gy. A m�r hivatkozott mellett hasonl�k�pp k�sz�nte meg a szovjetek k�zbenj�r�s�t a maga eml�km�v�n a M�jus 1. Ruhagy�r, a V�r�s Okt�ber F�rfiruhagy�r, �s van egy olyan oszlop is, amelyen egyszerre tizenn�gy (!) budapesti �l�zem dolgoz�g�rd�ja �zeni meg az �r�kk�val�s�gnak, mennyire h�l�s a szocializmus v�delm�ben elesett h�s�knek.

N�h�ny c�m a list�r�l: Budapesti Csokol�d�gy�r, Budapesti Szal�migy�r, Budapesti Sert�sv�g�h�d �s H�sfeldolgoz� V�llalat, Budapesti Szesz, �leszt� �s Lik�rgy�r, Mez�gazdas�gi Szeszipari V�llalat, IX. ker�leti Vend�gl�t�-ipari V�llalat.

A t�rt�net a sz�haszn�latt�l f�ggetlen�l is el�g s�t�t. A korszak �rt�i a feliratok sz�let�s�nek pontos k�r�lm�nyeit ugyan nem ismerik, de nyilv�nval�nak tartj�k, hogy az eml�km�vek egy meglehet�sen sunyi politikai manipul�ci� nyom�n ker�ltek oda, ahova – amiben persze nincs t�l sok meglepet�s. Az orsz�g temet�ir�l t�bb k�nyvet is publik�l� t�rt�n�sz, T�th Vilmos szerint az �gyet a temet�gazda, a f�v�rosi p�rtbizotts�g int�zte, egyszer�en megparancsolta a kiv�lasztott v�llalatoknak, hogy tegy�k meg, amit megk�vetel a szocialista haza, bizony�tand� (a nyil�nval� hazugs�got), hogy az ’56 �sz�n l�tottakkal-hallottakkal ellent�tben nem igaz, hogy a budapesti munk�ss�gnak ellen�re lett volna a szovjet rendrak�s, s�t.

M�s szak�rt�k felh�vt�k a figyelmet, hogy kiz�r�lag k�nny�ipari c�gek nev�t l�thatjuk az oszlopokon (ahol z�mmel n�k dolgoztak), val�sz�n�leg azt m�r az MSZMP se merte megkock�ztatni, hogy olyan s�lyos gy�rak is gr�nitra ker�ljenek, ahol emberek haltak meg.

Hab a tort�n, hogy az eml�km�vek eredetileg nem is a szovjet harcosok dics�s�g�re k�sz�ltek. 1952-ben �gy d�nt�tt a f�v�ros vezet�s�ge, hogy a Fiumei �ti s�rkertet (akkor Kerepesinek h�vott temet�t) felsz�molj�k, csak a legprominensebb szem�lyis�gek s�rhelyeit tartj�k meg, �s aff�le d�szs�rkertet csin�lnak az objektumb�l. Felsz�l�tott�k a hozz�tartoz�kat, hogy a f�ldi maradv�nyokat �s a s�rk�veket helyezz�k �t m�s temet�kbe, ez az uk�z azonban csak kevesekhez jutott el, avagy ha eljutott is, nem tudott mindenki eleget tenni neki.

A temet�i menedzsment a hat�rid� lej�rta ut�n megsz�ntette a s�rok nagy r�sz�t, a s�rk�veket megsemmis�tette. A jobb darabokat persze megtartotta mag�nak, lecsiszoltatta �s ig�ny szerint �jrav�sette, r�videbben: ellopta �s �jrahasznos�totta. T�th Vilmos szerint k�ts�g sem f�r hozz�, hogy a v�llalati eml�koszlopok is ezen az �ton-m�don keletkeztek. Mint ismeretes, a Kerepesi �ti temet� jellemz�en a pesti nagypolg�rs�g nyughelyek�nt szolg�lt.

B�rkay Tam�s, nol.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.