A ki�ll�t�s a k�zgy�jtem�ny plak�tjainak m�solataib�l �ll, amelyek Magyarorsz�got mint �ti c�lt mutatj�k be – tud�s�t az oldal. Nem csak m�v�szeti vonzata van �gy a v�llalkoz�snak, hiszen a k�nai k�z�ns�g �gy nemcsak a magyar plak�tm�v�szet t�rt�net�b�l kap �zel�t�t, hanem haz�nk legszebb t�jaival �s nevezetess�geivel is ismerkedhet. A ki�ll�t�s 36 utaz�si plak�tot mutat be az 1920 �s 1990 k�z�tti korszakb�l.

Az idegenforgalom a k�t vil�gh�bor� k�z�tti korszakban v�lt fontos ipar�gg� az eg�sz vil�gon, �gy haz�nkban is. Az utaz�s ekkorra m�r nem kevesek sz�m�ra el�rhet� �ri mulats�g, hanem az egyre terjed� modern �letm�d szerves r�sz�v� v�lt – �rj�k.

„A h�szas �vekben a pihenni v�gy�k k�z�l t�bben utaztak k�lf�ldre (p�ld�ul a trianoni b�k�vel elcsatolt ter�letekre), mint maradtak itthon, s �gy jelent�s p�nz �ramlott ki az orsz�gb�l. Ezt a helyzetet orvosoland�, a vezet�s nagyszab�s� idegenforgalmi kamp�nysorozatba kezdett, amely a k�lf�ldi turist�k Magyarorsz�gra cs�b�t�s�t c�lozta. A kamp�ny turisztikai irod�k nyit�sa, sz�r�lapok �s �js�ghirdet�sek mellett plak�tok megrendel�s�t is jelentette, �s erre a feladatra a legjobb tervez�ket h�vt�k meg. A legszebb utaz�si plak�tokat a sikeres fest�, Moln�r C. P�l, a magasra �vel� karrierj�t ekkor kezd� Konecsni Gy�rgy, a Mall�sz Gitta–Dallos Hanna p�ros, illetve ifj. Richter Alad�r alkott�k” – olvashat� a blogon. A harmincas �vekben egyre er�teljesebb� v�lik a n�pi mot�vumok jelenl�te a kereskedelmi c�l� plak�tokon is. A negyvenes �vekben, a b�csi d�nt�sek nyom�n visszaker�lt orsz�gr�szeket is azonnal utaz�si plak�tokon aj�nlott�k a magyar k�z�ns�gnek.

B�r k�ts�gk�v�l a k�t vil�gh�bor� id�pontja k�z� tehet� a magyar plak�tm�v�szet aranykora, az �tvenes �vek szocialista realista k�t�tts�gei ut�n a hatvanas �vekben a m�faj ism�t kisz�nesedett �s vir�gz�snak indult.

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.