Pedig a ter�leti alap� auton�mia kiv�v�sa lenne  a "t�mbmagyars�g"/sz�kelys�g hosszabb t�v� megmarad�s�nak z�loga, emellett ez a nemzetk�zi jog �ltal is biztos�tott, legitim �s jogszer� megold�s is.

Hogy is fogalmatott De�k? "Amit er� �s hatalom elvesz, azt id� �s kedvez� szerencse ism�t visszahozhatj�k. De mir�l a nemzet, f�lve a szenved�sekt�l, �nmaga lemondott, annak visszaszerz�se mindig neh�z, s mindig k�ts�ges." Megfontoland� intelmek.

Sajnos, az �vek m�l�s�val egyre kisebb az es�lye a sz�kelyf�ldi auton�mia lehet�s�g�nek, mert nem csak a rom�n korm�ny, hanem maguk a sz�kelyek sem igaz�n akarj�k, legal�bb is a nagyobb r�sz�k �rdemben nem tesz semmit �rte.

Ehhez a t�m�hoz kapcsol�dik a sz�kely sz�rmaz�s� publicista, Krist�ly Lehel al�bb olvashat� �r�sa: 

" Bujk�l� v�r

Aligha foglalkozik Strasbourg a sz�kely auton�mia k�rd�s�vel. Ez rossz h�r. M�g rosszabb h�r, hogy a sz�kelyek sem. A Sz�kelyhon.ro h�rport�l szerint s�ket f�lekre tal�lt Cs�kszereda polg�rmestere, R�duly R�bert koll�g�i - a t�rs�g polg�rmesterei - fel� tett minapi felh�v�sa, hogy fogadjanak el egy, a Sz�kelyf�ld jog�ll�s�ra vonatkoz� tan�csi hat�rozattervezetet. "H�vjanak �ssze rendk�v�li test�leti �l�st, �s fogadjanak el Sz�kelyf�ld jog�ll�s�ra vonatkoz� tan�csi hat�rozattervezetet. Akiknek nincs b�tors�guk erre, azok �lljanak f�lre. Mutass�k meg, hogy m�g van sz�kely v�r" - sz�l�totta fel a cs�ki polg�rmestereket R�duly R�bert m�g a h�nap elej�n. A huszon�t cs�ksz�ki �nkorm�nyzat k�z�l addig ugyanis mind�ssze nyolc fogadott el auton�miahat�rozatot. El�rel�p�s az�ta sem t�rt�nt, egyetlen kiv�tel Cs�kszentm�rton, ahol a m�lt h�ten fogadt�k el az auton�miastat�tumot. K�zben pedig k�t sikertelen nekifut�s ut�n tegnap napirendre ker�lhetett a sz�kelyf�ldi �nkorm�nyzatok auton�miahat�rozatainak �gye az Eur�pa Tan�cs keret�ben m�k�d� Helyi �s Region�lis �nkorm�nyzatok Kongresszusa strasbourgi �l�s�n. R�duly R�bert nem v�letlen�l pengetett �rzelmi h�rokat, de a jelek szerint ez sem haszn�l m�r. Ink�bb a tunyas�g �l diadalt a Sz�kelyf�ld felett, �s ez a jelens�g m�r j� n�h�ny esztendeje megfigyelhet�. �tokr�l - pl�ne ezer�vesr�l - nem besz�ln�k, az ma m�r ink�bb az �nfelment�k eszk�ze. Holott a sz�kelys�g auton�miaes�lyei az esztend�k m�l�s�val exponenci�lisan cs�kkennek. Azokb�l az �vekb�l pedig ak�rhogyan is n�zz�k, m�r huszon�t van, s n�h�ny l�tv�nyos megmozdul�son t�l a c�l �rdek�ben aligha t�rt�nt valami. Annyi tal�n, hogy siker�lt valamivel k�zelebb vinni e forr� t�m�t a t�bbs�gi lakoss�ghoz, de t�l nagy �rdekl�d�st �s enged�kenys�get a rom�nok tov�bbra sem tan�s�tanak. Mint ahogyan a strasbourgi s�hivatal sem. M�r meg sem lepett, amikor tegnap �rkezett a h�r, hogy az �nkorm�nyzati kongresszus szinte valamennyi felsz�lal�ja azzal h�r�totta el a sz�kelyf�ldi k�rd�st, hogy az nem tartozik a saj�t hat�sk�r�be. Nem jogi, hanem politikai �gy - v�lekedtek a hozz�sz�l�k. A vit�t a sv�jci Philippe Receveur bizotts�gi eln�k azzal z�rta le, hogy Sz�kelyf�ld �gye val�ban k�nyes, amivel nem a monitoring bizotts�gnak, hanem a kongresszus vezet�test�let�nek kell foglalkoznia. F�lsiker. Ami teljesebb lett volna, ha a vil�g azt �rezn�, hogy a Sz�kelyf�ldet valami rendk�v�li m�don fesz�ti, �pp�gy, mint p�ld�ul Katal�ni�t.  (Magyar H�rlap )