„Ha csak egyetlen orsz�g is elutas�tja, nincs meg�llapod�s. C’est la vie” – mondta a sv�d biztos. R�mutatott ugyanakkor, hogy a br�sszeli test�let biztosan nem tudja meggy�zni a k�tked� osztr�kokat vagy n�meteket, ez a tag�llamok feladata volna.

A Transzatlanti Kereskedelmi �s Befektet�si Partners�ggel (TTIP) �sszef�gg�sben a kereskedelmi biztos arra is kit�rt, hogy �rezhet�, mekkora az aggodalom, amellyel a bizotts�g igyekszik megk�zdeni, minden dokumentum el�rhet� az interneten, �s a bizotts�g pr�b�l, amennyire csak lehet, transzparensen t�rgyalni Washingtonnal, noha bizonyos egyeztet�sek "elker�lhetetlen�l" csak a nyilv�noss�g kiz�r�s�val folytathat�k le.

A sv�d politikus szerint a lapokat olvasva az embernek az a k�pzete t�madhat, hogy az eur�paiak t�bbs�ge ellenzi a szabad kereskedelmi meg�llapod�st.

A leggyakrabban t�madott az �llamok �s a befektet�k jogvit�it rendezni hivatott mechanizmus, amelynek keret�ben a befektet�k v�lasztott b�r�s�g el� cit�lhatj�k a meg�llapod�s r�szes �llamait. Ez a mechanizmus sok kereskedelmi meg�llapod�snak r�sz�t k�pezi, Malmstr�m szerint pedig a bizotts�g arra t�rekszik, hogy moderniz�lni lehessen annak �rdek�ben, hogy a befektet�k ne �lhessenek vissza vele.

A kereskedelmi biztos elmondta: a c�l az, hogy a k�lf�ldi befektet�k ne k�rd�jelezhess�k meg az �llamok szuver�n jog�t, hogy szab�lyoz�k�nt l�pjenek fel a piacon, mindenk�ppen azt az elvet kellene �rv�nyes�teni, hogy a vit�ban alulmaradt f�l �llja az elj�r�s k�lts�geit, valamint a nemzetk�zi fellebbvitel lehet�s�g�t is meg kellene teremteni, miut�n a v�lasztott b�r�s�gok d�nt�sei ellen �ltal�ban nem lehet fellebbezni.

Malmstr�m ism�t meger�s�tette, hogy az uni�s adatv�delmi szab�lyok nem k�pezik alku t�rgy�t, f�ggetlenek a TTIP-t�l. Az uni�s szab�lyokt�l elk�l�n�lten folyik egyeztet�s Washingtonnal egy adatv�delmi keretegyezm�nyr�l.

Az uni�s kereskedelempolitika c�ljak�nt Cecilia Malmstr�m a fenntarthat� j�l�t el�mozd�t�s�t nevezte meg, valamint a szeg�nyebb orsz�gok fejl�d�s�nek el�mozd�t�s�t, �sszhangban az eur�pai �rt�kekkel, mint a demokr�cia, a jog�llamis�g �s az emberi jogok tiszteletben tart�sa.

MNO nyom�n

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.