Az �nnepnap el�zm�nyei 2006. m�rcius 24-re ny�lnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel �s S�lyom L�szl� magyar �llamf� Gy�rben felavatta a magyar-lengyel bar�ts�g els� k�zt�ri eml�km�v�t, amely k�t, gy�kereivel egym�sba kapaszkod� t�lgyf�t �br�zol. A k�t k�zt�rsas�gi eln�k al��rta a Gy�ri nyilatkozat elnevez�s� dokumentumot, s ugyanekkor tartott�k meg a magyarorsz�gi �s lengyelorsz�gi testv�rv�rosok, telep�l�sek tal�lkoz�j�t is.

A tal�lkoz� ut�n t�bb szervezet �s egy�ttm�k�d� �nkorm�nyzat javasolta a bar�ts�g napj�nak megrendez�s�t. Az Eur�p�ban p�lda n�lk�l �ll� kezdem�nyez�sre az Orsz�ggy�l�s 2007. m�rcius 12-�n a sok �vsz�zados k�z�s t�rt�nelemre, a k�t n�p bar�ts�g�ra �s egy�ttm�k�d�s�re tekintettel m�rcius 23-�t a magyar-lengyel bar�ts�g napj�v� nyilv�n�totta. A lengyel szejm ugyanebb�l a megfontol�sb�l n�h�ny nappal k�s�bb, 2007. m�rcius 16-i hat�rozat�ban nyilv�n�totta m�rcius 23-�t a lengyel-magyar bar�ts�g napj�v�.

2007 �ta ezt a napot �vente felv�ltva �nneplik a k�t orsz�gban az �llamf�k, valamint a testv�rv�rosok �s a bar�ti t�rsas�gok k�pvisel�inek jelenl�t�ben. Els� alkalommal, 2007-ben a lengyel k�rp�taljai vajdas�gban fekv� Przemysl, a r�k�vetkez� �vben Debrecen, 2009-ben a d�l-lengyelorsz�gi Krosn�, 2010-ben �buda-B�k�smegyer, 2011-ben a nagy-lengyelorsz�gi (Wielkopolska) vajdas�g sz�kv�rosa, Poznan, 2012-ben �pusztaszer, 2013-ban Tarn�w, 2014-ben pedig Eger volt a bar�ts�gi nap h�zigazd�ja.

A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a k�z�pkorra ny�lnak vissza, a k�t uralkod�h�zat m�r az �rp�d-korban dinasztikus kapcsolatok f�zt�k �ssze. A 14. sz�zadban az Anjou-h�zi Nagy Lajos kir�ly idej�n perszon�luni� fogta �ssze a k�t orsz�got, Nagy Lajos kir�ly kisebbik l�nya, Szent Hedvig pedig Lengyelorsz�g v�d�szentje lett. A lengyelek ma is legnagyobb uralkod�ik k�z�tt tartj�k sz�mon B�thory Istv�n erd�lyi fejedelmet, aki 1575 �s 1586 k�z�tt �lt a lengyel tr�non. II. R�k�czi Ferenc fejedelem lengyel f�ldr�l hazat�rve ind�totta meg szabads�gharc�t, az 1848-1849-es magyar szabads�gharc kiemelked� t�bornoka volt a lengyel szabads�gh�s, Bem J�zsef.

1920-ban Magyarorsz�g a csepeli Weiss Manfr�d M�vekben gy�rtott, 22 milli� l�ved�ket tartalmaz� sz�ll�tm�nnyal seg�tette a lengyeleket a t�mad� szovjet-orosz V�r�s Hadsereggel szemben, �s amikor 1939-ben a hitleri N�metorsz�g megt�madta Lengyelorsz�got, Magyarorsz�g lengyel menek�ltek ezreinek adott otthont. Az 1956-os lengyelorsz�gi poznani felkel�s, a lengyelek szabads�gk�zdelme ir�nti szolidarit�s hangs�lyos szerepet j�tszott a magyar forradalom �rlel�d�s�ben, 1956. okt�ber 23-�n Budapesten a Bem-szoborn�l rendeztek nagygy�l�st. A rendszerv�ltoz�s idej�n a lengyel Szolidarit�s mozgalom szolg�lt p�ldak�p�l a magyar ellenz�ki er�knek. A k�t k�z�p-eur�pai orsz�g egyszerre lett a NATO �s az Eur�pai Uni� tagja, �s 2011-ben Magyarorsz�g ut�n az �v m�sodik fel�ben Vars� vette �t az EU soros eln�ks�g�t.

m�lt-kor.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.