Demk� Attila �r�sa a Mandiner hetilap cs�t�rt�k�n megjelent �j lapsz�m�b�l

�szak: Korvin hadnagy �s a kis Hubert K�roly

„A Duna d�li partj�ra g�ppuska �s fegyvert�z zaja hangzott �t Pozsonyb�l. K�zben jajki�lt�sokat is hallottak a magyar katon�k” – �rta 1919 febru�rj�nak k�zep�n a Pesti H�rlap. A katon�k nekirohantak a h�dnak, hogy ments�k a cseh goly�kt�l a pozsonyi polg�rokat, de nem lehetett, parancs tartotta vissza �ket. Akkor m�g hitt a budapesti politika az igazs�gos b�k�ben. Hogyan is lehetne a t�lnyom�an n�met–magyar Pozsony Wilsonovo m�sto vagy Bratislava n�ven szlov�k f�v�ros? Ilyen igazs�gtalans�got a m�velt Nyugat nem engedhet! Hogy k�t t�rt�nelmietlen v�rosn�ven vitatkoznak csehek, szlov�kok? Nevets�ges! Amikor n�gy nappal k�s�bb csak egy l�v�s csattant, senki nem rohant a h�dhoz. Akkor halt meg a kis Hubert K�roly.

Korvin hadnagy az els� �ldozatok k�z�tt volt m�g decemberben R�zsahegyen. Kisv�ros ez 1918-ban, tizenk�tezer, j�r�szt szlov�k lakossal. Ma sem nagy, de fontos v�ros. Szlov�k nemzeti eml�khely, mert a R�zsahegy melletti Csernov�n volt pl�b�nos Andrej Hlinka, akit ma a szlov�k �llamis�g atyjak�nt �nnepelnek. Ott d�rd�lt 1907-ben az a csend�rsort�z, amely tizen�t �ldozatot k�vetelt, �s m�ig a magyar elnyom�s jelk�pe.

Igen, voltak olyan szlov�kok, akik a magyar �llam keze �ltal haltak meg. De azon a decemberi napon a magyarokon volt a sor, hogy meghaljanak. A Korvin csal�d ugyanis nem v�rta t�tlen�l a cseh bevonul�st. Az egyik Korvin fi� egy csapat �l�n felszedte a s�neket a v�rost�l nem messze, hogy a bet�rni k�sz�l� cseheknek m�gse legyen k�nny� dolguk. A szlov�k sz�ls�s�gesek ez�rt bossz�t esk�dtek, �s megt�madtak k�t Korvin l�nyt a katolikus templom el�tt mis�r�l kifele j�vet. Magyar kok�rd�t viseltek, a szlov�k nemzet�r�k r�juk sz�ltak: vegy�k le. Ezt a l�nyok megtagadt�k azzal, hogy �k magyarok, 
�s joguk van nemzeti sz�neket viselni. Megvert�k �ket, mire j�tt Korvin P�l hadnagy, aki revolverrel f�lfegyverkezve sietett n�v�rei seg�ts�g�re. Jobb lett volna tal�n, ha nem j�n: a dulakod�sban a hadnagy k�t szlov�k t�mad�t agyonl�tt. De j�ttek m�g t�bben, v�g�l a hadnagy �s egyik n�v�re holtan maradt a templom el�tt.

Korvin P�llal ellent�tben Hubert K�roly tizenn�gy �ves volt, fegyvertelen, �s csup�n lehajolt megk�tni a cip�pertlij�t. Egy cseh katona h�tulr�l egyszer�en f�be l�tte, mert �gy v�lte, hogy a di�k a fenek�t akarja mutatni neki. Ki tudja persze, lehet, hogy a fenek�t mutatta, mert ekkor a csehek megsz�ll�k voltak, m�ghozz� a pozsonyiak t�bbs�ge szem�ben v�reskez� megsz�ll�k. Tal�n az�rt tette a cseh, mert l�pten-nyomon abba �tk�z�tt, hogy nem felszabad�t�k�nt fogadj�k.

Ahogy �ubom�r Lipt�k szlov�k t�rt�n�sz fogalmaz, a k�s�bbi Szlov�ki�t a gyakorlatban meg kellett h�d�tani. De ezt kirad�rozt�k a t�rt�nelemk�nyvekb�l, mert be�rny�kolta a „csehszlovakista, nemzetiszocialista, majd kommunista narrat�v�kat. Azonban a kort�rsak sz�m�ra nyilv�nval� volt.” A szlov�ks�g politikailag akt�v r�tegei nem �rtettek egyet abban, milyen j�v�t k�pzelnek nemzet�knek. Voltak, akik elfogadt�k a csehszlov�k nemzet koncepci�j�t, hogy a k�t n�p sikeresen egy�tt tud �lni – �s uralkodni a t�bb mint �tmilli� n�meten, magyaron �s ruszinon. Voltak, mint Andrej Hlinka, akik szigor�an szlov�k nemzetben gondolkoztak, �s gyanakodva n�ztek a csehekre. S voltak olyanok is, akik egy megreform�lt szlov�k–magyar viszony alapj�n, de a magyar �llamon bel�l l�tt�k a j�v�t. �k harcoltak is a magyar �llam�rt. Hogy melyik csoport alkotta a t�bbs�get? Soha nem fogjuk megtudni, mert a nagyhatalmak nem adt�k meg az alkalmat a szlov�koknak, hogy maguk d�ntsenek a j�v�j�kr�l.

P�rizsban, Washingtonban �s Londonban d�lt el, hogy Csehszlov�kia l�trej�n.

Sz� sem volt n�pakaratr�l �s demokr�ci�r�l, b�rmennyire ilyen k�p �l is ma err�l a cseh nacionalist�k �ltal nagyon is k�m�letlen�l �sszerakott �llamalakulatr�l. Nem csak a magyarok �s a n�metek voltak a s�rtettek. Hlinka 1919-ben P�rizsba ment tiltakozni, hogy a szlov�ks�g nem biztos, hogy cseh–szlov�k k�z�s �llamot akar. B�rt�nbe z�rta a cseh demokr�cia. A lengyelek nem felejtett�k el a cieszyni t�rs�g nagyobbik fel�nek er�szakos cseh bekebelez�s�t, m�sf�l sz�zezer lengyel kisebbs�gi sorba k�nyszer�t�s�t. A ruszinok nem kapt�k meg az �g�rt auton�mi�t, �s persze a szlov�kok sem eg�szen az 1938-as m�ncheni egyezm�nyig. Ez�rt voltak a csehek t�rt�nelm�k legnehezebb pillanat�ban olyan m�lys�gesen egyed�l. Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g �s az elnyomott kisebbs�gek is beny�jtott�k a sz�ml�t: ez M�nchen h�tt�rt�rt�nete.

De hogy Magyarorsz�g 1918 el�tt b�lcs lett volna a szlov�kokkal, nos, azt sem mondhatjuk. A magyaros�t�st k�r lenne eltagadni. Az 1870-es �vekt�l Budapest bez�rta el�sz�r a szlov�k gimn�ziumokat, majd megtizedelte az als�fok� oktat�st is. Ezer�ves elnyom�s nem volt, de �tven�ves igen. Ma a szlov�ks�g nagy r�sze a propaganda hat�s�ra az ezer�ves elnyom�sban hisz. A magyarok nagy r�sze pedig semmit nem tud arr�l, hogy azok a testv�reik, akiket katonai h�d�t�ssal �s nemegyszer terrorral a csehszlov�k �llamba k�nyszer�tettek, mit �ltek �t. Nemcsak Pozsonyban �s R�zsahegyen folyt a v�r, hanem Zsel�zen �s Kom�romban is, majd egy negyedsz�zaddal k�s�bb j�tt Pozsonyligetfalu, a dobsinaiak lem�sz�rl�sa, a „reszlovakiz�ci�” �s a kitelep�t�s. Sok sz�z halott, sz�zezernyi megal�zott az eltelt sz�z �v term�se.

Ma a magyarok �s a szlov�kok t�lnyom� t�bbs�ge a k�z�nk rakott fizikai �s lelki hat�r egyik oldal�n sem tud arr�l, hogy val�j�ban mi is t�rt�nt sz�z �ve. Elfelejtett halottak, megal�zottak, k�lcs�n�s tudatlans�g: magyar–szlov�k viszonylatban ez (is) a m�ig �l� Trianon.

D�l: P�cs is lehetett volna Szabadka

„Szerbi�nak v�ge” – mondta egy megfigyel� a nagy h�bor� utols� �v�ben. A t�fusz sz�zezr�vel �lte a legyeng�lt embereket, s a megsz�ll� bolg�rok bossz�ja is aratott. A m�sodik balk�ni h�bor�ban meggy�l�lte egym�st a k�t d�lszl�v n�p, izzott a harag. A balk�ni h�bor�kat is belesz�molva hat �v alatt a n�gy �s f�l milli�s orsz�g nagyj�b�l egymilli� embert vesz�tett, azaz minden �t�dik szerbiai polg�r meghalt. Ennyit senki nem szenvedett a hadba l�p� orsz�gok k�z�l. A korabeli magyarok ezt tudt�k: ez volt az egyik ok, ami�rt Trianon ut�n a szerbek voltak a legkev�sb� gy�l�lt h�d�t�k.

A megfigyel� egy�bk�nt t�vedett: Szerbi�nak nem lett v�ge. 1918 november�ben a szerb �s a francia hadoszt�lyok, miut�n ki�t�tt�k a f�lmilli�s bolg�r hadsereget a h�bor�b�l, a magyar hat�rhoz, az Al-Dun�hoz �s a Sz�v�hoz z�rk�ztak fel. Nem �llt vel�k szemben komoly er�, �s ez a legend�kkal ellent�tben nem a pacifista vaks�gban egy�bk�nt nagyon is szenved� K�rolyi Mih�ly hib�ja volt. Vagy legal�bbis nem els�sorban az �v�. Neki alig t�bb mint egy hete lett volna csod�t tenni; az el�z�, Wekerle-f�le korm�nynak t�bb mint egy h�napja.De lehetett-e egy�ltal�n csod�t tenni? A h�bor� elveszett, az antant gy�z�tt. Szembesz�llhatott volna-e a magyars�g az �j renddel Eur�pa k�zep�n �gy, ahogy a t�r�k�k tett�k r�szleges sikerrel a kontinens perem�n? Aligha, legal�bbis a szerbekkel �s az �ket k�s�r� franci�k�kal nem; 1918 �sz�n biztosan nem.

�gy amikor a szerbek november 9-�n a szer�ms�gi P�terv�radr�l �tkeltek a Dun�n, �s megsz�llt�k �jvid�ket, nem l�tt r�juk senki. �jvid�k ekkor nagyon nem az volt, ami ma. Magyarorsz�g e sz�p dunai kik�t�v�ros�t harminch�rom �s f�l ezren lakt�k, relat�v t�bbs�g�k, tizenh�romezer f� magyar anyanyelv�nek vallotta mag�t. �lt m�g a v�rosban tizenegyezer szerb, hatezer n�met, mintegy m�sf�l ezer szlov�k is. Persze val�j�ban kevesebb magyar volt, a magyar n�psz�ml�l�s ugyan�gy torz�tott, mint k�s�bb az ut�d�llamok�, ezt jobb, ha tudjuk az etnikai t�rk�peket n�zegetve. De ett�l m�g biztosak lehet�nk abban, hogy azoknak, akik n�zt�k a Dun�n �tkel�ket, a t�bbs�ge bajsejtelmet �rzett, �s magyarul vagy n�met�l osztotta meg b�nat�t: „J�nnek a szerbek, mi lesz ebb�l?” A legrosszabb r�m�lmaik v�ltak val�ra, nem is annyira 1918-ban, hanem 1944-ben. Azon a sz�rny� �sz�n a n�meteket kipuszt�tott�k, nemcsak �jvid�kr�l, hanem az eg�sz D�lvid�kr�l. Sok-sok ezer magyar is odaveszett. Ma �jvid�k szerb v�ros, kevesebb magyar lakossal, mint 1910-ben. L�tez�s�k szinte �szrevehetetlen, olyanok, mint egy kis patak a hatalmas Duna mellett.

Kicsit �szakabbra az�rt m�r folyt v�r az els� hatalomv�lt�skor is. Janu��r-ban a b�cskai Adorj�n k�zs�g l�zadt fel a helyzet�ket t�ls�gosan kihaszn�l� szerb megsz�ll�k ellen. A lakoss�g meg�lt h�rom fosztogat� katon�t, v�laszul a szerbek legal�bb nyolc magyar lakossal, k�zt�k k�t n�vel v�geztek. De ritk�k voltak az ilyen esetek. Tudt�k j�l a b�cskai �s b�ns�gi magyarok, hogy sokszorosan vernek le rajtuk minden ellen�ll�st. Ez�rt t�rt�k a s�relmeket, a hal�l volt a m�sik v�laszt�s. B�r a szerbek jobban viselkedtek, mint a csehek vagy a rom�nok: a leg�nys�g rabolt, de a tisztek �ltal�ban megtart�ztatt�k magukat.

A sz�zezres Szabadk�n m�g kevesebben v�rt�k a szerb csapatokat, mint �jvid�ken. Amikor november 13-�n meg�rkeztek, az �tven�tezer magyar �s a k�tezer n�met bizonyosan neh�z sz�vvel s�hajtott a l�ttukra. Legfeljebb a kevesebb mint n�gyezer szerb �nnepelt. Sz�lt a szerb himnusz, ragyogtak az arcok – a v�ros lakoss�g�nak kevesebb mint huszad��. Hogy a szerbekn�l j�val sz�mosabb, Dalm�ci�b�l idetelep�l�, a magyarokhoz hasonl�an katolikus bunyev�cok mit gondoltak? �k a magyarokkal harcoltak 1848-ban a szerbekkel szemben, �s t�megesen asszimil�l�dtak a magyars�gba. Volt biztos, aki �r�lt k�z�l�k, de a t�bbs�g aligha.

A h�d�t�k nem sok�ig id�ztek, k�t nappal k�s�bb m�r P�csen rendezkedtek be �gy, mint akik el sem akarnak menni soha: a sz�nb�ny�k kellettek nekik. Lehetett volna-e a mecsekalji v�ros Nagy-Szerbi��? Mi�rt is ne lehetett volna, ha a szint�n magyar t�bbs�g� Szabadka lehetett? J�r�szt az d�nt�tt, hogy Olaszorsz�g nem akarta a d�lszl�v �llam tov�bbi er�s�d�s�t. P�cs �s majdnem eg�sz Baranya is lehetne ma Szerbia vagy Horv�torsz�g. K�pl�keny volt minden, a mai Magyarorsz�g sziluettj�t az er�k egyens�lya rajzolta ki, nem olyan boh�s�gok, mint az emberek akarata.

Szabadk�n, Zent�n, Ad�n el sem hitt�k tal�n m�g ekkor, hogy Szerbia r�szei lesznek. A Tisza nyugati partja abszol�t t�bbs�g�ben magyar volt ekkor, s�t m�g ma is az. Unikum, ahogy ma �jra lobognak a magyar z�szl�k a Tisza ment�n, j� p�lda Szlov�kia �s Rom�nia sz�m�ra. De nem vigasz az elm�lt sz�z �v�rt. 1920 ut�n alig telt el p�r �v, �s a d�lvid�ki szerbek mosolya sem volt �szinte. „N�gy lovat adtam a szerbek j�vetel��rt, nyolcat adn�k az elmenetel��rt” – d�dolt�k a harmincas �vekben. Jugoszl�via szeg�nys�get hozott nekik is.

Az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�ke paradox m�don Szerbia sz�m�ra is trag�dia forr�sa lett. A szerb nemzet egymilli� halott �r�n sem kapta meg, amit rem�lt: Nagy-Szerbi�t. Csak �szv�r m�don Jugoszl�vi�t, ahol folyamatos konfliktusuk a horv�tokkal v�g�l rettenetes m�sz�rl�shoz vezetett a m�sodik vil�gh�bor�ban, majd a kilencvenes �vekben is. A kis d�lszl�v "keleti Sv�jc" nem m�k�d�tt sem el�sz�r, sem m�sodszor. Belgr�d egyetlen els� vil�gh�bor�s szerzem�ny�t tarthatta meg: a magyar D�lvid�ket, ahol a szerbek egyharmados kisebbs�gben voltak 1920-ban. De ett�l m�g a kilencvenes �vek szerb Trianonja nem kev�sb� f�j nekik, mint nek�nk a magyar.

mandiner.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.