Neh�z �s val�sz�n�leg v�gel�thatatlan v�lasz adhat� e k�rd�sre csup�n, m�gis azt hiszem, hogy a legfontosabb az a PILLANAT, amelyben alkalmunk van arra, hogy az egyre elidegenedettebb l�t�nkben egy�tt lehet�nk. Hogy l�teznek a term�szetes k�z�ss�gek, hogy �lnek a hagyom�nyok – �s ezt tapasztalhatjuk; hogy meger�s�dnek az egy�n felett �ll�, annak d�nt�seihez ir�nyt�k�nt szolg�l� �rt�kek, norm�k, melyek a pillanat ut�n is kitartanak. A t�bbi, minden m�s csup�n ill�kony �r�m.

Az �nnep meg�l�se maga a boldogs�g alapja, n�lk�le l�tezni lehet ugyan, de emberk�nt mondom: nem �rdemes.

De igaz az is, hogy a mor�lis cselekedetek megt�tele sem lenne lehets�ges, ha nem tartan�nk �nnepeket. Nem tudn�nk mihez igazodni, nem lenn�nk k�pesek magabiztosan d�nteni, a „j�t” kiv�lasztani. J� �ton j�rni, �lni.

Az �nnepnek sok-sok r�szlete vesz minket k�r�l, morzsak�nt szedegetj�k �ssze bel�le a sz�munkra j�t �s hasznosat – m�gis, mintha egyre kev�sb� akarn�nk egys�get gy�rni bel�le. Vagy �ppen egyre kev�sb� a h�s�k, az �ltaluk k�pviselt norm�k �s ir�ny�tott k�z�ss�g lenne a l�nyeges a r�szletek k�zt.

Ennek persze sok-sok oka van. Egyr�szr�l a felvil�gosod�s naiv hit�nek �s a liberalizmus �rt� sz�nd�k�nak k�sz�nhet�en meg�lt�k a h�seinket. Lehoztuk, ler�ngattuk �ket a „szent” szintj�r�l a „prof�n mocsar�ba”. Okosnak �s m�veltnek gondoltuk magunkat (felvil�gosultnak), mikor folyton-folyv�st a h�s�k hib�it kutattuk �s n�pszer�s�tett�k. �rvendezve, kipirult arccal b�szk�lkedt�nk olyan tud�ssal, amely a h�seinket is csup�n esend� emberk�nt mutatta be – sokszor az anakronizmus hib�j�ba is beleesve.

Mert itt van nek�nk, magyaroknak, Szent Istv�n �s augusztus 20-a, amelyre m�lt�n lehetn�nk b�szk�k, �s emelhetn�nk magasba boldogan a fej�nket, n�zhetn�nk b�tran szembe minden k�ls� vesz�llyel, mik�zben eg�sz Eur�pa kalapot emelne nek�nk… mi pedig azon vitatkozunk, hogy Szent Istv�n milyen �llamot akart, mennyire volt kegyetlen kir�ly, vagy �ppen mik�ppen b�nt el ellenfeleivel. Hogy szolg�lta-e a magyars�g j�v�j�t, hogy ki� az �r�ks�ge igaz�n, vagy melyik kultur�lis vagy politikai k�z�ss�gre hagyta szent kir�lyunk a saj�t intelmeit.

Sz�nalmas, gy�tr� �s �nsorsront� v�v�d�s ez… De nem p�lda n�lk�li. Sajnos eg�sz Eur�p�ra �s az eur�pai kereszt�nys�gre egyre jellemz� magatart�s ez.

A l�nyeget nem vessz�k �szre! Nem akarjuk �szrevenni, mert azt gondoljuk, hogy min�l t�bb mocskot dobunk r� egy h�sre, ann�l okosabbnak, vagy ink�bb „j�l inform�ltabbnak” l�tsz�dunk majd orsz�g-vil�g el�tt, amely tulajdons�g kiszor�totta m�ra a m�velts�g tisztelet�t az �let�nkb�l.

Azut�n csod�lkozunk, hogy nincs kihez igazodni, nincs kit p�ldak�nt magunk el�tt j�r�nak tartani, s nincs olyan transzcendens norm�nk sem, amely �sszegy�rn� �s -tartan� a k�z�ss�get.

�s persze a fogyaszt�s kultusza is sokat tett az�rt, hogy az �nnep szents�ge helyett a prof�n ker�lj�n el�r�bb, hogy a mai nap �lvezete, hedonizmusa �sszeroppantsa azt az �vezredes kultur�lis �p�tm�ny�nket, amelyen boldogan �ltek �seink �s �lhetn�nk mi is.

�gy lesz a Szent Jobb tisztelete helyett f�tyis-nyal�ka a b�cs�k legkedveltebb port�k�ja, vagy �gy lesz az �nnep legkellemesebb tev�kenys�ge a hossz�-h�tv�g�s wellnessez�s…

A hagyom�nyos �nnepeinket ugyan�gy veszi �t a fogyaszt�s-�nnepe, mint valaha a pog�ny eredet� napokat a kereszt�ny �sszej�vetelek alkalma… A gond mindezzel az, hogy a fogyaszt�sban m�r semmif�le szakralit�s, semmif�le �rt�k, semmif�le k�z�ss�g nincs. Elt�nt – huss! Ak�r egy maradi cs�kev�ny… Pedig sz�ks�g�nk lenne r�, ak�r egy falat keny�rre.

De a politika is r�rond�t �jra �s �jra az �nnepre. Mert aktualiz�lja annak mondand�j�t �s addig-addig cs�ri-csavarja, m�g olyan sz�nezet� nem lesz, amilyennek az �rdekeltek akart�k.

Nincs ez j�l, nem vezet ez sehov�! Egy pusztul� civiliz�ci� jelei ezek, valamif�le v�szj�sl� villan�sok, melyeket tal�n m�g nem k�s� �szrevenn�nk �s v�ltoznunk. Mert nek�nk kell v�ltoztatni rajta. Egy�tt, k�z�sen. Ahogy az �nnepeken is voltunk, vagy lehet�nk m�g valamikor.

Polg�rport�l

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.