"Minden k�z�ss�g biztons�gra v�gyik, biztons�gra v�gyott a Szent L�szl� korabeli magyars�g is. A lovagkir�ly politikai vezet�k�nt, egyh�zi vezet�k�nt, p�sp�ks�gek alap�t�jak�nt, az orsz�g megszil�rd�t�jak�nt, a Szent Istv�ni �r�ks�g tov�bb�p�t�jek�nt pedig pontosan azt a biztons�got ny�jtotta, amelyre sz�ks�g�k volt az akkor �l� embereknek" - id�zte Kelemen Hunort az RMDSZ h�rlevele.
A politikus azt is fontosnak tartotta, hogy Szent L�szl� fel�l tudott emelkedni a csal�di s�relmeken, �s noha az Istv�n kir�ly �ltal megvak�ttatott Vazul unok�ja volt, maga kezdem�nyezte az �llamalap�t� kir�ly szentt� avat�s�t. �gy v�lte, a Szent L�szl�-eml�k�v j� alkalom arra, hogy a magyars�g �ttekintse �s meg�rtse Szent L�szl� �letm�v�t.

A Maszol.ro besz�mol�ja szerint Szil�gyi P�ter, a magyar Nemzetpolitikai �llamtitk�rs�g helyettes �llamtitk�ra �nnepi k�sz�nt�j�ben azt hangs�lyozta, hogy Szent L�szl� kir�ly tr�nra l�p�s�nek 940. �s szentt� avat�s�nak 825. �vfordul�j� a megingathatatlan magyar uralkod� eml�k�t id�zik. Az�t a kir�ly�t, aki kijel�lte az orsz�g hat�rait, p�sp�ks�geket alap�tott.

A cs�ksz�pv�zi rendezv�nyen a h�zigazda telep�l�s mellett Nagyv�rad, Ny�r�dszentl�szl�, R�ty, Maksa, Sepsibeseny�, B�g�z, Sz�kelyderzs, Homor�dkar�csonyfalva, Menas�g �s Cs�kszentmih�ly k�pvisel�i voltak jelen. Az esem�nyen Ferencz Ang�la, a Hargita Megyei Kultur�lis K�zpont vezet�je felid�zte: a legenda a cs�ksz�ki telep�l�s nev�t is Szent L�szl�t�l eredezteti. Eszerint a lovagkir�ly csat�b�l visszat�rve, a v�lgy�n �tfoly� patakban itatta a lov�t, �s azzal biztatta az �llatot, hogy "igy�l, lovam, mert ez sz�p v�z".

MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.