A b�kedeleg�ci� tagjai k�z�tt a Horthy-korszak meghat�roz� politikusait tal�ljuk (Teleki P�l, Bethlen Istv�n), a „team” vezet�je a „nagy �reg”, Apponyi Albert gr�f volt.[1] Hab�r a deleg�ci� tagjai mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy a- t�rt�nelemben mindaddig nem tapasztalt- abnorm�lis h�bor�s b�ntet�st �s ter�letelcsatol�st vizsg�lj�k fel�l az antant k�pvisel�i- a kocka m�r el volt vetve. B�r az angol David Lloyd George Apponyi gr�f omin�zus- franci�ul, angolul �s olaszul elmondott- besz�de ut�n vit�ra bocs�totta volna a „magyar k�rd�st”, de a gy�ztesek t�bbi k�pvisel�i (�l�n a francia Georges Clemenceau) nem t�mogatta Lloyd George javaslat�t.[2]

„A nagy vita”: al��rni vagy megtagadni?

Simonyi-Semadam S�ndor korm�ny�t nem kisebb politikusok alkott�k, mint: Teleki P�l, k�l�gyminiszter; Nagyat�di Szab� Istv�n, k�z�lelmez�s-�gyi t�rca n�lk�li miniszter; So�s K�roly, honv�delmi miniszter; Bleyer Jakab, nemzeti kisebbs�gek t�rca n�lk�li minisztere; Ben�rd �gost, munka�gyi �s n�pj�l�ti miniszter. A korm�nyf� egyben a bel- �s k�l�gyi t�rc�t is birtokolta. A korm�ny tagjai k�z�tt is felmer�lt a legf�bb k�rd�s: al��rj�k-e a p�rizsi dikt�tumot, amely v�g�rv�nyesen megpecs�teln� Magyarorsz�g sors�t, elvesz�ten� ter�leteinek nagy r�sz�t vagy megtagadva a ratifik�ci�t, �gy egy �jabb konfliktusba keverje a h�bor�t elvesz�tett magyar �llamot? Teleki k�l�gyminiszter, Simonyi-Semadam minisztereln�k �s Apponyi gr�f hosszas vit�juk ut�n arra a k�z�s �ll�spontra jutottak: csakis az al��r�s t�nye j�het sz�ba. A megtagad�s elvet�s�t azzal indokolt�k: sz�vets�ges (nagy)hatalom seg�ts�ge n�lk�l, idegen katon�k szor�t�sa alatt bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel kellene szemben�znie Magyarorsz�gnak, ha nem teljes�ten� a korm�ny a „p�rizsi uk�zt”.[3] Term�szetesen a felvet�s nem maradt vita n�lk�l: a korm�nyon bel�l nem volt abszol�t konszenzus �s egyet�rt�s az al��r�ssal kapcsolatban. Teleki P�l v�gig kitartott azon �ll�spontja mellett, miszerint jelen esetben Magyarorsz�g csup�n egyet tehet: elfogadja az antant b�keszerz�d�s�t. A Simonyi-Semadam-korm�ny tagjai v�g�l - az �sszes �rv meghallgat�sa ut�n - akcept�lt�k a legf�jdalmasabb b�ke elfogad�s�t.[4]

A korm�ny b�r elfogadta, hogy al��rj�k az antant dikt�tum�t, de a vit�k itt m�g nem �rtek v�get. A k�vetkez� vita az 1920. m�jus 10-ei �s 12-ei �l�s�n mer�lt fel: ki legyen az al��r�?  A janu�ri Apponyi-f�le b�kedeleg�ci� tagjai 1920. m�jus 19-�n - �rthet� okokb�l - lemondtak �s mand�tumukat visszaadt�k a korm�nynak.[5] Apponyi Albert gr�f jelezte a korm�nynak, hogyha �gy d�ntene a minisztertan�cs, maga elv�llalja az al��r� szerep�t. A javaslatot a k�l�gyminiszter nem fogadta el, s�t egyenesen rossz �tletnek tartotta, mondv�n: az 1920 janu�ri b�kefelt�telekben nem t�rt�ntek l�tv�nyos m�dos�t�sok, Apponyi, mint a deleg�ci�- kor�bbi- vezet�je nem ratifik�lhatja azt a b�ketervezetet, amelynek l�nyegi megv�ltoztat�s�ra nevezt�k ki kor�bban.[6] Teleki P�l �gy v�lte, az al��r�st a hatalmon l�v� korm�nynak kell politikailag megoldania. �gy egy n�v m�ris kiesett a „kalapb�l”.

A b�ke al��r�s�nak hely�r�l �s id�pontj�r�l sz�l� javaslatot 1920. m�jus 22-�n fogadta el a Nagyk�vetek Konferenci�ja �s m�jus 23-�n �rtes�tett�k err�l a magyarokat. Ebben felh�vt�k a korm�ny figyelm�t, miszerint egy vagy k�t korm�nytagnak kell al��rnia a b�keszerz�d�st �s az al��r� deleg�ltak 1920. j�nius 2-ig �rkezzenek meg Franciaorsz�gba, Versailles-ba.[7] Innent�l kezd�d�tt a korm�ny k�lv�ri�ja, hiszen senki sem akarta a t�rt�nelmileg h�l�tlan feladatot teljes�teni.

 Ki(k) legyen(ek) az �ldozat(ok)?

1920. m�jus 25-�n �ssze�lt a korm�ny, hogy megvitass�k az al��r� szem�ly�t. A korm�nyf� egyetlen korm�nytagot javasolt: Teleki P�lt. Az �l�sen r�szt vev� Apponyi gr�f nem tartotta szerencs�s v�laszt�snak a k�l�gyminiszter szem�ly�t, mert Teleki erd�lyi sz�rmaz�s�. Apponyi Albert szerint, ha a k�l�gyminiszter teljes�ten� Versailles-ban a ratifik�ci�t, akkor m�g nagyobb sokk �s f�jdalom �rn� az elcsatoland� erd�lyi magyarokat. Apponyi ezzel a felsz�lal�s�val de facto kiz�rta az elszakad� orsz�gr�szr�l sz�rmaz� politikusokat, mint al��r�-jel�lteket. Teleki b�r v�llalta volna, hogy maga utazik majd j�niusban Franciaorsz�gba, de szem�ly�t illet�en nem szavazt�k meg a miniszterek.[8]

A k�vetkez� vitanap 1920. m�jus 27-�n k�vetkezett: a korm�ny�l�sen a minisztereln�k ism�t Telekire tette le a voks�t, mell� Emich Guszt�v, kereskedelem�gyi minisztert javasolta. Emich Guszt�v azonnal visszautas�totta Simonyi-Semadam „felk�r�s�t” t�bb faktorral megindokolva: 1.) tekintettel az akkori eg�szs�gi �llapot�ra, nem b�rn� a hossz� utaz�st Franciaorsz�gba 2.) a francia-magyar gazdas�gi meg�llapod�st is � �rn� al�, �gy m�ltatlan lenne, ha mindk�t dokumentumot maga szign�zn�. A vita sor�n felmer�lt az a k�rd�s is, hogy mi�rt kellene k�t szem�lynek ratifik�lnia az okm�nyt, de a k�l�gyminiszter szerint nem lenne b�lcs dolog csup�n egy szem�lynek al��rnia az 1920-as b�keszerz�d�st. Teleki P�l tov�bb� kijelentette, hogy nem lenne okos politikai l�p�s, ha egy prominens politikus vagy politikai vezet� utazna P�rizsba.[9] Mivel az id� v�szesen szor�tott, musz�j volt deleg�ltakat kiv�lasztani az al��r�sra, �gy egyre t�bb, „jobbn�l-jobb” �rvel�sek ker�ltek a minisztertan�cs el�. A legabsztraktabb �rvel�ssel sokor�p�tkai Szab� Istv�n, t�rca n�lk�li miniszter �llt el�. Szab� szerint Ben�rd �gost legyen az al��r�, mondv�n: „neve �gyis francia hangz�s�.”[10] A jel�lget�sek nem �rtek v�get, a miniszterek egym�s neveit „dobt�k bele a kalapba”: Emich Guszt�v Ferdinandy Gyula, igazs�g�gy-minisztert; Haller Istv�n - aki szerint csak egy tagnak kellene P�rizsba utaznia - Praznovszky Iv�nt; Simonyi-Semadam S�ndor Drasche-L�z�r Alfr�dot; So�s K�roly Ferdinandy Gyul�t; Rubinek Gyula Lipt�k P�l, kereskedelmi �llamtitk�rt, Ben�rd �gost pedig Praznovszky Iv�nt javasolta.[11] A k�l�gyminiszter a nevek dob�l�z�sakor �rz�kelte, hogy medd� vita folyik a kiv�lasztand� szem�lyekr�l, �gy felh�vta a r�szt vev�k figyelm�t, hogy az antant k�veteli, hogy a korm�ny k�t, er�s politikai s�llyal rendelkez� deleg�ltat v�r a francia f�v�rosba. A korm�nyf� ekkor felk�rte �jra Ben�rdot, aki visszautas�totta a felk�r�st. A honv�delmi t�rc�t vezet� So�s ekkor elv�llalta a h�l�tlan szerepet, de Teleki P�l nem tartotta szerencs�snek �s j� �tletnek So�s szem�ly�t, mert nem akart olyan emberrel P�rizsba utazni, aki nem a megsz�llt ter�letr�l sz�rmazott.[12] A minisztereln�k - megunva a vit�t - Teleki P�lt jel�lte ki, mint a dikt�tumot al��r� szem�lyt.

Ha azt hinn�nk, hogy a minisztereln�k javaslata ut�n, miszerint a k�l�gyminiszter fogja a b�keszerz�d�st al��rni, a dolgok a rendes ker�kv�g�sba mentek, t�vedn�nk. A budapesti francia f�megb�zott, Maurice Fouchet szem�lyesen a korm�nyz�nak, Horthy Mikl�snak mondta el, hogy nem lenne szerencs�s - a francia-magyar kapcsolatok miatt - Teleki P�lra ruh�zni a ratifik�l� szerepet. Egy �jabb huzavona kezd�d�tt: ism�telten vita bontakozott ki, hogy ki v�llalja el. A parttalan vit�ban m�r a korm�nyf� nev�t is felvetett�k, aki- term�szetesen- el�llt ett�l a javaslatt�l, s�t, felvetette lemond�s�t is. A v�get nem �r� jel�lget�st Simonyi-Semadam z�rta le, aki h�rom szem�lyt nevezett meg: So�st, Pekl�rt �s Drasche-L�z�rt. A minisztereln�k javaslat�t a korm�nyz� is elfogadta.[13]   

Mikor m�r t�nyleg azt hinn�nk, hogy a kom�dia v�get �rt, megvannak az al��r�k, akkor �jabb vit�hoz �rkez�nk: �jabb jel�lget�sek sz�lettek a P�rizsba utaz�k szem�ly�r�l. A „kalapba” a „megszokott” �s eddig fel sem mer�lt politikusok nevei ker�ltek �s d�l�re sehogy sem jutott a korm�ny, pedig a kiutaz�si hat�rid� v�szesen k�zeledett. A „casting” v�g�l 1920. m�jus 31-�n z�rult le: a korm�nyf� v�g�l - nem t�l diplomatikusan - Ben�rd �gostot k�rte fel/jel�lte ki, aki v�g�l igent mondott. 1920. j�nius 1-j�n Ben�rd �gost �s Drasche-L�z�r Alfr�d, rendk�v�li k�vet P�rizsba utaztak, hogy al��rj�k a b�kedikt�tumot.

1920. j�nius 4-�n a Versailles-i Nagy Trianon palot�ban 16:35-kor el�sz�r Ben�rd �gost, majd Drasche- L�z�r Alfr�d l�tt�k el k�zjegy�kkel a trianoni b�kedikt�tum okm�ny�t- az eg�sz cerem�nia nem tartott tov�bb negyed �r�n�l.[14] Simonyi-Semadam S�ndor 1920. j�nius 26-�n lemondott korm�nyf�i poz�ci�j�r�l, j�lius 19-�ig csak �gyvezet� korm�nyk�nt m�k�d�tt.[15] Drasche-L�z�r 1922-ben v�gleg visszavonult a politik�t�l, Ben�rd folytatta politikai hivat�s�t a trianoni dikt�tum ratifik�l�sa ut�n- Simonyi-Semadam-korm�nyt v�lt� Teleki- korm�ny tagja lett, ugyanannak a t�rc�nak vezet�je, mint az el�z� korm�nyban. A sors ir�ni�ja, hogy Simonyi-Semadam S�ndor 1946. j�nius 4-�n, teh�t Trianon al��r�s�nak napj�n halt meg.

Mint az l�that�, nem volt egyszer� d�nt�s a P�rizsba deleg�lt szem�lyek kiv�laszt�sa. Egy hossz�, olykor szem�lyesked�st�l sem mentes vita ut�n, egy viszonylag margin�lis s�llyal rendelkez� korm�nytagra �s egy nem korm�nytagra h�rult az a h�l�tlan szerep, hogy k�zjegy�kkel ell�ss�k azt az okm�nyt, amely �r�kre megpecs�teli Magyarorsz�g bel-, k�l-, gazdas�gi, oktat�s-, kisebbs�gpolitik�j�t, �s feje tetej�re �ll�tsa az 1920 ut�ni hazai belpolitik�t. T�vhitek elker�l�se v�gett ki kell jelenten�nk: sem Ben�rd, sem Drasche- L�z�r nem kaptak �rte anyagi juttat�st a gy�ztes hatalmak r�sz�r�l, nem voltak haza�rul�k, nem �r�ltek Trianonnak. Mindketten szerencs�tlen �ldozatok voltak, egy h�l�tlan politikai szerepben.

Felhaszn�lt irodalom:

• Apor Bal�zs: XX. sz�zadi magyar politikat�rt�net. T�voktat�si tananyag. Sz�kesfeh�rv�r, KJF, 2010.
• Romsics Ign�c: Magyarorsz�g t�rt�nete a XX. sz�zadban. Bp., Osiris, 2010.
• Romsics Ign�c: A trianoni b�keszerz�d�s. Bp., Osiris, 2007.
• Vizi L�szl� Tam�s: A trianoni b�kedikt�tum al��r�ja: a miniszter Ben�rd �goston. In: K�z�p-Eur�pai K�zlem�nyek, 2010/3.
• Vizi L�szl� Tam�s: Ki �rja al� a trianoni b�k�t? In: Rubicon, 2014/6.

[1] Romsics, 2010. 141. o.

[2] Apor, 2010. 35. o.

[3] Vizi, 2014. 71. o.

[4] Uo.

[5] Romsics, 2010. 147. o.

[6] Vizi, 2014. 71. o.

[7] Uo.

[8] Uo.

[9] Teleki a kisgazda Rubinek Gyula, f�ldm�vel�s�gyi miniszterre gondolt ezen felsz�lal�sakor.

[10] Vizi, 2014. 72. o.

[11] Uo.

[12] Vizi, 2014. 73. o.

[13] Vizi, 2014. 74.

[14] Romsics, 2007. 146. o.

[15] Vizi, 2010. 72. o.

Rajkort Mikl�s, http://horthykorszak.blog.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.