Stanislaw Karczewski az MTI-nek �s a Kossuth R�di�nak nyilatkozva a visegr�di csoportban (Csehorsz�g, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g, Szlov�kia - V4) j�niusban lez�rul� lengyel soros eln�ks�g idej�n folytatott parlamentk�zi egy�ttm�k�d�s eredm�nyeit foglalta �ssze. A j�liusban kezd�d� magyar eln�ks�gre utalva �gy �rt�kelte: Vars� "j� k�zbe" adja tov�bb a staf�tabotot.

"Tudat�ban vagyunk annak, hogy a visegr�di egy�ttm�k�d�sben mennyire elk�telezett �s �rdekelt K�v�r L�szl� h�zeln�k" - mondta el Karczewski. A lengyel-magyar parlamenti egy�ttm�k�d�st illet�en �gy �rt�kelte, hogy az "p�ld�san" alakul. Ez az�rt is nagyon fontos, hogy Eur�p�ban �s az Eur�pai Uni�ban "egys�ges, er�teljes hangon tudjunk besz�lni" - hangs�lyozta.

"Ez az er�teljes hang �ppen a visegr�di egy�ttm�k�d�snek k�sz�nhet�en volt jobban hallhat�" - f�zte hozz�. A V4-et a j�szomsz�di egy�ttm�k�d�s, a korm�nyk�zi v�lem�nycsere nagyon fontos f�rum�nak nevezte. Kit�rt a k�z�s biztons�gra, amely - mint mondta - a region�lis szinten folytatott p�rbesz�d r�v�n is er�s�dik.

A parlamentek k�z�tti egy�ttm�k�d�sr�l sz�lva kiemelte a nemzeti parlamentek "�ri�si �s n�vekv� szerep�t" a nemzetk�zi sz�nt�ren. Fontosnak nevezte a k�pvisel�knek az �ltal�nos v�laszt�sokon szerzett er�s mand�tum�t, ami - mint hangs�lyozta - "felhatalmaz�st jelent, hogy d�nt�seket hozzanak a nemzet nev�ben, �gy a nemzeti parlamenteknek egyre nagyobb hozz�sz�l�si lehet�s�g�k kell, hogy legyen az egys�ges Eur�p�ban".

�gy v�lte: a V4 "egyre jobban alakul�" egy�ttm�k�d�s�hez �ppen az j�rul hozz�, hogy "nagy hangs�lyt kap a parlamentek k�z�tti egy�ttm�k�d�s". "Ez olyan ter�let, amely nem oldja meg ugyan a politikai probl�m�kat, de j� l�gk�rt teremt a megold�shoz" - fejtette ki. Meggy�z�d�s�nek adott hangot, hogy a magyar eln�ks�g alatt ez a tendencia folytat�dni fog.

A politikus kit�rt a m�jusban Vars�ban rendezett parlamenti cs�cstal�lkoz�ra, melyen a V4 orsz�gai mellett m�s k�z�p- �s kelet-eur�pai �llamok ( az uni�s tag�llamok �s az EU-integr�ci�ra t�rekv� orsz�gok, �sszesen 24 �llam) parlamenti vezet�i vettek r�szt. Eml�keztetett arra, hogy az idei cs�csot a lengyel parlamentben m�sodik alkalommal tartott�k meg a szejm �s a szen�tus eln�keinek szervez�s�ben.

�gy �rt�kelte: a tal�lkoz�n elhangzott felsz�lal�sok, valamint a cs�cs keret�ben folytatott k�toldal� egyeztet�sek bizony�tott�k, hogy a K�z�p- �s a Kelet-Eur�pa probl�m�i nemcsak a cs�cson r�sztvev� �llamok sz�m�ra, hanem az eg�sz kontinens szempontj�b�l is fontosak.

Meger�s�tette: ezent�l �vente szerveznek hasonl� cs�cstal�lkoz�t, amely - mint mondta - rem�ny szerint nem csup�n elm�ly�ti az orsz�gok k�z�tti egy�ttm�k�d�st, de a k�toldal� kapcsolatokon t�lmutat� fontos infrastruktur�lis beruh�z�sokat is el�seg�ti.

Arra a felvet�sre reag�lva, hogy egyesek mind a visegr�di orsz�gokban, mind az EU-ban �gy tekinthetnek e f�rumra, mint a megl�v� egy�ttm�k�d�si form�tumok riv�lis�ra, a lengyel szen�tusi eln�k kijelentette: "nem osztja ezt a v�lem�nyt". "Sokszor hangs�lyoztuk, hogy az egy�ttm�k�d�s olyan b�v�t�s�r�l van sz�, melynek c�lja a V4 �s az EU meger�s�t�se" - f�zte hozz�.

A cs�cstal�lkoz� keret�ben "azokkal az orsz�gokkal tal�lkozunk, amelyek integr�ci�ra t�rekednek az EU-hoz �s a NATO-hoz egyar�nt. P�rbesz�det akarunk folytatni vel�k, tapasztalatokat cser�lni, hogy ne �rezz�k magukat elszigetelve, l�ss�k, hogy megnyitjuk az EU ajtaj�t" - jelentette ki.

"Ez a form�tum meger�s�ti a visegr�di n�gyeket, �s val�j�ban az EU el�tt �ll� probl�m�k megold�s�hoz is hozz�j�rul" - fejtette ki Stanislaw Karczewski.

Magyar H�rlap

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.