Valakit vernek / tal�n m�g �l / valakit vernek / holnap nem �l – ezeket a sorokat D�si �bel magyar k�lt� �rta egy cementeszs�kra, amikor 1950 egyik �jjel�n borzalmas ord�t�sra �bredt. A barakk szobaf�n�ke – aki a letart�ztat�s el�tt a h�rhedt jugoszl�v titkosszolg�lat, az UDBA tisztje volt – egy tizenh�t �ves gyereket k�nzott brut�lisan. A ver�s pontban �jf�lkor kezd�d�tt, �s az volt a szerepe, hogy f�lelmet keltsen: figyelmeztesse a foglyokat, mi v�r r�juk.

D�si ekkor m�r egy �ve raboskodott az adriai Goli otokon, vagyis a Kop�r-szigeten. Az � „b�ne” az volt, hogy h�sz�ves fejjel gyakran be-ben�zett abba a szabadkai belv�rosi �zletbe, ahol magyar nyelv� foly�iratokat �s k�nyveket �rultak. A belgr�di iskola �szt�nd�jas�t 1949 elej�n k�t ismeretlen, b�rkab�tos f�rfi h�vatta le a di�kotthon port�j�ra, majd sz� n�lk�l betuszkolt�k egy ott v�rakoz� aut�ba. Egyenesen a b�rt�nbe sz�ll�tott�k, ahol f�l �vig raboskodott, miel�tt Goli otokra vitt�k.

Fogalma sem volt, mi t�rt�nik. Csak k�s�bb der�lt ki. Tito �s Szt�lin szak�t�sa ut�n m�g f�l �vig szabadon lehetett magyar k�nyvet, �js�got �rulni �s v�s�rolni. 1949. janu�r elsej�t�l azonban mindez ellens�ges propagand�nak sz�m�tott. Igaz, err�l senkit nem t�j�koztattak. A fiatal magyar k�lt� csak egy volt abb�l a 244 magyarb�l, aki megj�rta Goli otok pokl�t. 

– A d�lvid�ki magyars�g a jugoszl�v kommunizmus els� �veit b�nults�gban �lte le. A sokkot az 1944–45-�s d�lvid�ki t�meggyilkoss�gok okozt�k. Iszonyatos f�lelem j�rta �t az embereket, val�s�ggal megdermesztve �ket – �gy jellemzi lapunknak a negyvenes �vek v�gi d�lvid�ki k�z�llapotokat Domonkos L�szl� �r�, a Goli otok, a pokolsziget – Tito gul�gja az Adri�n, 1949–1980 c�m� k�nyv szerz�je.

Tito �s Szt�lin szak�t�s�nak pontos okai ma sem tiszt�zottak teljes m�rt�kben a t�rt�n�szek k�r�ben. Az egyik verzi� szerint Szt�lin f�lt�keny volt a jugoszl�v kommunist�k vez�r�re annak tekint�lye miatt. Milovan Gyilasz – aki egykoron Tito jobbkeze, majd k�s�bb rendszer�nek kritikusa lett – azonban azt �rja eml�kirataiban, hogy Szt�lin az�rt haragudott meg, mert Georgi Dimitrov �s Tito nem avatt�k be Bulg�ria �s Jugoszl�via egyes�t�s�r�l sz�l� terveikbe. �m l�tezik egy harmadik verzi� is: Szt�lint az d�h�tette fel igaz�n, hogy Tito a megk�rdez�se n�lk�l k�ld�tt csapatokat Alb�ni�ba. Ezek a helyzetek �s esem�nyek tal�n egy�ttesen j�rultak hozz�, hogy Jugoszl�vi�t n�h�ny szem�lyes �zenetv�lt�s ut�n, 1948. j�nius 28-�n kiz�rt�k a nem sokkal kor�bban alap�tott, belgr�di sz�khely� Kommunista �s Munk�sp�rtok T�j�koztat� Irod�j�b�l, vagyis a Kominformb�l. A keleti blokkban ezut�n kirakatperek tucatjai indultak a „titoist�k” ellen, Magyarorsz�gon Rajk L�szl� pere �s kiv�gz�se jelezte a fordulatot.

�m a jugoszl�v kommunist�k ekkorra m�r eltanult�k Szt�lin m�dszereit. Likvid�lt�k azokat az embereket, akikben vesz�lyt l�ttak, de nem j�rtak jobban a „kominformosoknak” (informbirovci) b�lyegzett „n�pellens�gek” sem: az elk�vetkez� �vekben a hivatalos adatok szerint 16 101 embert sz�ll�tottak Goli otokra. Ismerve azonban a jugoszl�v t�rt�net�r�s hiteless�g�t – amely el sem ismerte a magyarok ellen elk�vetett n�pirt�st –, ez a sz�m j�val magasabb lehet, �s a leg�jabb kutat�sok szerint el�rheti a harmincezret is. A k�zkelet� felfog�ssal ellent�tben azonban nemcsak a kominformosokat vitt�k a szigetre, hanem a m�sk�nt gondolkod�k ellen is hajt�vad�szat indult. K�z�tt�k sz�mos „klerik�lis be�ll�totts�g�”, „reakci�s” �rtelmis�gi, k�z�r�, k�lt�, nemzetis�gi vezet�, jog�sz, sz�nh�zigazgat� �s k�zgazd�sz volt, de sz�mos gy�ri munk�s �s paraszt is a Kop�r-szigetre ker�lt – b�r�s�gi �t�let n�lk�l.

A Goli otokot megj�rt nemzett�rsaink els�pr� t�bbs�ge a D�lvid�kr�l, els�sorban a magyarok �ltal legnagyobb sz�mban lakott B�csk�b�l ker�lt ki. Domonkos L�szl� szerint a magyarok k�z�tt el�sz�r csak sz�besz�d terjengett arr�l, hogy egyre t�bb nemzett�rsuk t�nt el gyan�s m�don. Azonban a b�rt�nsziget l�tez�s�r�l ekkor m�g senki nem tudott. Nem v�letlen�l: a Tito-rezsim szigor�an titokban tartotta, hogy eg�sz l�gerkomplexumot �p�ttetnek politikai foglyokkal egy adriai szigeten. 

Mikor kik�t�tt az els� rabsz�ll�tm�nnyal Goli otokon a haj�, az �r�k mondt�k a foglyoknak, hogy vess�k le ruh�ikat, majd beterelt�k �ket a v�zbe, �s azt parancsolt�k nekik, bukjanak a v�z al�. „Nem akarunk a v�z felett fejeket l�tni!” – ki�ltott�k, majd a hossz� h�napokon �t m�dszeresen legyeng�tett foglyokat neh�z fizikai munk�ra fogt�k: hajnalt�l s�t�ted�sig term�sk�vet kellett b�ny�szniuk.

D�si szerint az igazi poklot annak a haj�nak a belseje jelentette, ahonnan cementet vagy m�szport kellett kirakodni. „A m�szk�por v�resre cs�pte az ember szem�t. A cementpor a forr� leveg�ben a l�gz�st nehez�tette meg. Ez a munka volt a legnehezebb, a legelviselhetetlenebb. Ehhez csak az hasonl�that�, amikor a hideg tengerv�zb�l t�len homokot kellett szedni. Der�kig �llsz a v�zben, s lap�ttal targonc�ra dob�lod a homokot, majd kih�zod. Ezt csak h�rom percig b�rod ki, a hideg v�z minden er�det kisz�vja” – �rja a k�lt� a Le a m�lybe c�m� vers�hez f�z�tt komment�rban.

Az intern�ltak mindennapi kenyere lett a k�nz�s. Goli otok t�l�l�i a legnagyobb iszonyattal azt eml�tett�k, hogy a rabokat egym�ssal k�noztatt�k meg az �r�k. Amikor �jabb foglyok �rkeztek Goli otokra, kihajtott�k �ket a b�rk�b�l, �s az ott l�v� rabok kett�s sorfala k�z�tt kellett felmenni�k a dombra. A sorfalat �ll� rabokat pedig arra k�nyszer�tett�k, hogy k�pk�dj�k �s bottal agyba-f�be verj�k az �jonnan �rkez�ket. A f�lholt, t�r�tt csont� �s v�rben tocsog� rabokat azt�n r�gt�n munk�ra fogt�k. Ezt a m�dszert a gul�gon alkalmazt�k a szovjethatalom k�p�i abb�l a c�lb�l, hogy m�g v�letlen�l se alakuljon ki szolidarit�s a rabok k�z�tt. A szt�lini mechanizmust azonban Tit��k t�k�lyre fejlesztett�k: a foglyokat szinte mindig foglyokkal k�noztatt�k, akik ha nem teljes�tett�k a parancsot, m�g kem�nyebb b�ntet�st kaptak. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a rabok egy cigarettacsikk�rt k�pesek voltak meg�lni sorst�rsukat. Elterjedt gy�tr�sm�d volt az is, amikor a foglyokat deszk�b�l �csolt l�d�ba z�rt�k, amelyek annyira kicsik voltak, hogy �llni vagy fek�dni sem lehetett benn�k, �gy kellett naphosszat kucorogniuk a negyvenfokos h�s�gben. Gyakori k�nz�sm�d volt a „k�bli” is: �r�l�kkel teli v�d�r f�l� tartott�k a fogoly fej�t. Keserves v�g jutott azoknak is, akik „P�ter g�dr�be” ker�ltek: ez Petar Komnenicsr�l, a montenegr�i parlament eln�k�r�l kapta a nev�t, akit szint�n ebbe a nyolc m�ter m�ly, fallal k�r�lz�rt g�d�rbe z�rtak.

A kem�ny, emberpr�b�l� munka heteken bel�l csontt� �s b�rr� sov�ny�totta az el�t�lteket, a napi csek�ly, f�k�nt babb�l, rizsk�s�b�l, kukoricam�l�b�l �ll� �teladag nem volt el�g a t�l�l�shez. Iv�v�z sem volt el�g: err�l a raboknak kellett gondoskodniuk, ez�rt k�l�n v�zt�roz�t �p�tettek, amelyben az es�vizet gy�jt�ttek. Hogy teljes legyen a robotosok megal�ztat�sa, a foglyoknak maguknak kellett a tengerbe sz�rniuk az �ltaluk �sszet�rt k�t�rmel�k�t.

Mindek�zben a l�tszatra k�nosan �gyelt a tit�i hatalom: az el�t�lteknek nem rabruh�t, hanem katonai egyenruh�t kellett viselni�k, a szigeten val� mozg�st pedig m�g a leveg�b�l sem volt szabad l�tni. �gy amikor a rabok feje felett elh�zott egy rep�l�g�p, azonnal hasra kellett v�g�dniuk. A Nyugat t�mogat�s�t �lvez�, Szt�linnal dacol� Tito „becs�let�n” nem eshetett csorba.

A „szigetes” magyarok k�z�tt saj�tos �letutakat is tal�lunk. Keck Zsigmondot, a legnagyobb vajdas�gi magyar napilap, a Magyar Sz� alap�t� f�szerkeszt�j�t a Kominform-botr�ny ut�n lemondatt�k tiszts�g�r�l annak ellen�re, hogy h�napokkal kor�bban f�szerkeszt�i k�sz�nt�ben-hitvall�sban m�g Tit�t dics��tette. Kegyvesztett lett, majd n�h�ny h�napos �jvid�ki fogs�g ut�n Goli otokra ker�lt, ahol eg�szen 1953-ig k�vet kellett fejtenie. Az egykori f�szerkeszt� mellett raboskodott L�vai Endre, Brindza K�roly, Hock Rezs�, Markovics J�nos �s D�vav�ri Zolt�n is, akik valamennyien �js�g�r�k voltak. Jellemz� azonban, hogy a b�rt�nszigetr�l hazat�rteket eg�sz �let�kre megb�lyegezt�k, �gy miut�n Keck szabadult, soha t�bb� nem publik�lhatott a polg�ri nev�n: innent�l Kossa Lajosk�nt ismerte a publikum.

Az egyik legk�l�n�sebb sors azonban k�ts�gtelen�l Mell�r Lajosnak jutott, aki 18 h�napot t�lt�tt a kop�r b�rt�nsziget pokl�ban. Az 1914-ben sz�letett nyomd�sz az els� rabsz�ll�tm�nnyal �rkezett Tito gul�gj�ra, amelyr�l k�s�bb �gy �rt: „Ha az embert meztelenre vetk�ztetik, a test�n minden l�that� lesz. R�ntgennel meg az eg�sz szervezetet �t lehet vil�g�tani, �s meg�llap�tani, hol vannak rendelleness�gek vagy elferd�l�sek. Goli otokon nem a testi lemeztelen�t�st, hanem a lelkit alkalmazt�k, annak m�dj�t m�g t�k�letes�tett�k is. Ha m�r lelkileg is �t van vil�g�tva az ember, semmit nem titkolhat el, kez�kben van, azt tehetnek vele, amit akarnak. […] Addig folytat�dik az �tnevel�si folyamat, am�g meg nem gy�z�dnek, hogy a fogoly nemcsak szavakkal revide�lta n�zeteit, hanem tetteivel is.”

A b�rt�nszigetet megj�rt magyarok k�z�l k�s�bb Mell�r Lajos volt az egyetlen, akit rehabilit�ltak. A kilencven�t �ves egykori rab m�g �lt, amikor egy szerb b�r�s�g meghozta a sz�m�ra kedvez� �t�letet. �m err�l m�r nem szerezhetett tudom�st: n�h�ny nappal az �t�let k�zbes�t�se el�tt elhunyt.

Domonkos L�szl� szerint a d�lvid�ki magyarok a nyolcvanas �vekben hallottak el�sz�r a Goli otokon t�rt�ntekr�l, �s csak a kommunizmus buk�sa ut�n �vekkel vett�k el� ezt a t�m�t, amikor m�r ny�ltan lehetett besz�lni a megpr�b�ltat�sokr�l.

A bez�rt l�gerkomplexum ma m�r l�togathat�, a romos �p�letek m�g �llnak, n�hol a kommunista p�rtot dics��t� jelmondatok is vil�gosan l�tszanak. „A P�rt gondoskod�sa az eg�szs�g�nkr�l az embers�gess�g f�nyes p�ld�ja!” – hirdeti az egyik hazug mondat, amely �r�k mement�k�nt is szolg�l Tito antiszt�linista szt�linizmus�nak. A b�rt�nsziget magyar �ldozatainak sosem emeltek eml�km�vet.

Majl�th Roland

Ennek a cikknek a nyomtatott v�ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelen�s id�pontja: 2017.06.03.