„Szinte minden mondat�ban vit�ra ingerel. Szerz�je vagy m�r megkapta �rte a mag��t, vagy majd most fogja megkapni. Egyvalamit azonban senki nem �ll�that: hogy nem v�llalta fel azt az �rt�krendet, amely�rt az �let�t is odaadn�.” S�veges Gerg� koll�ga �rja ezt annak a k�tetnek az aj�nl�j�ban, amely cs�t�rt�k reggel j�tt ki a nyomd�b�l F�lt�madott a gender – Csal�dbar�t megfontol�sok a nemek forradalm�r�l c�mmel.

A Heti V�lasz Kiad� leg�jabb k�tete dar�zsf�szekbe ny�l. A t�ma egyik hazai szak�rt�jek�nt Sz�nyi Szil�rd a feminizmus, a n�i �s f�rfiprinc�pium, a t�rsadalmi nemek, a homoszexualit�s, a gyermekv�llal�s, illetve az abortusz k�rd�s�hez sz�l hozz�. Mik�zben a k�nyv �r�sai v�llaltan kereszt�ny, konzervat�v �rt�krend alapj�n sz�lettek, a szerz� keresi, �s n�ha meglep� helyeken meg is tal�lja a k�z�s pontokat a m�s vil�gn�zetet vall�kkal.

A k�nyvh�z a fenti szem�lyis�gek �s tov�bbi t�rsaik �rtak el�sz�t. K�l�n k�sz�net nekik, hogy – m�g ha nem felt�tlen�l �rtenek is egyet a sz�vegek mindegyik�nek mindegyik �ll�t�s�val – nev�ket adt�k a t�m�hoz.

A nagy genderbiblia a Heti V�lasz Kiad�ban kedvezm�nnyel megv�s�rolhat� (l�sd a k�vetkez� linket), �s a j�v� h�tt�l a boltokba ker�l. Addig is, Budapesten a Szent Istv�n K�nyvh�ten a Kairosz Kiad� standj�n, szombaton pedig a margitszigeti Kereszt�ny Szigeten eg�sz nap kaphat�. Ut�bbi helyen a szerz� 17 �s 18 �ra k�z�tt m�diakerekasztal-besz�lget�sen vesz r�szt, �s ut�na ig�ny szerint dedik�lja a m�vet. �s mi sem term�szetesebb, hogy a k�tet mutatv�nyp�ld�nnyal �s megrendel�si lehet�s�ggel jelen van a most kezd�d�tt csal�di vil�gtal�lkoz�n is a budapesti Kongresszusi K�zpontban.

Az al�bbiakban a k�nyvh�z �rt el�szavakat k�z�lj�k.

�tikalauz a gender rengeteg�ben

„Irigylem a problémáit!” – feleli az egyszeri diák a tanárnak a sztálingrádi csata időpontját firtató kérdésre. A fejlődő világból nézve a Nyugat problémái is irigylésre méltónak tűnhetnek fel. Errefelé nem a háborúk vagy az éhezés gondjait kell orvosolni. Az emberek többsége biztonságban él, és még azok is v�delemre, szoci�lis h�l�ra sz�m�thatnak, akik k�ptelenek gondoskodni magukr�l.

A nyugati vil�g j�m�dj�ban nemcsak a nagy bajok elh�r�t�s�ra szor�tkozik, de olyanok�ba is belefog, amelyek csak keveseket �rintenek, vagy �ppen konstru�ltak. (L�sd, hov� vigye a sz�ks�g azokat, akik sem f�rfinak, sem n�nek nem �rzik magukat.) Teszi mindezt azzal a felki�lt�ssal, hogy a t�rsadalom egyetlen tagja se szenvedjen h�tr�nyt, ne �rezze mag�t kik�z�s�tve. Amely t�rekv�s �gy �ltal�ban m�lt�nyoland�, de kifejezetten k�ros, ha extremit�sba hajlik.

Minden hat�r nem l�phet� �t.

Helyes akad�lymentes�teni a k�z�ss�gi int�zm�nyeket �s az egy�tt�l�s minden form�j�t. De fontos tudni, hogy mindennek �ra van. Az pedig m�lik a k�z�ss�g teherb�r� k�pess�g�n, ment�lis �llapot�n, �s nagy k�rd�s, hogy az akad�lyok t�lbont�sa nem okoz-e t�bb k�rt, mint hasznot.

Sz�nyi Szil�rd k�nyve a nagy gendervit�t foglalja keretbe. A fenntarthat�s�gra �p�t�, csal�dk�zpont�, konzervat�v megk�zel�t�sb�l. A meg�rt�s sz�nd�k�val, ugyanakkor hat�rozottan jelezve, hogy ha a k�z�ss�g az elfogadott kiv�telb�l divatot kre�l, ha a nemi identit�s megv�laszt�s�t er�nyk�nt t�nteti fel, �s a hagyom�nyos vil�got lesz�lja, akkor saj�t l�t�t teszi kock�ra.

Jelen k�tet �tikalauz a genderrengetegben. Aki nem akar elt�vedni, j�, ha elolvassa.

Bor�kai G�bor

f�szerkeszt�, kiad�igazgat�, Heti V�lasz

 A j�v��rt agg�dva

�r�mmel vettem a felvetett tematik�t: „Megmond�sok a n�i �s f�rfiprinc�piumr�l”. Izgalmas k�rd�s. Eur�pa j�v�je m�lik rajta.

Gondolatmozaikok jutnak eszembe. Ratzinger b�boros m�g a Hittani Kongreg�ci� el�lj�r�jak�nt gy�ny�r� tanulm�nyt �rt a f�rfi �s a n� egym�st kieg�sz�t�, egym�st gazdag�t� szerep�r�l.

Egy vil�gkongresszus �ll�sfoglal�sa �l eml�kezetemben. A f�rfi �s a n� k�l�nbs�ge az emberis�g leggazdag�t�bb val�s�ga. Bel�le �j min�s�g fakad: az apas�g �s anyas�g, nagyanya �s nagyapa, nagyb�csi, nagyn�ni �s egy�b kateg�ri�k. F�rfi �s f�rfi, n� �s n� egyes�l�se sohasem tudj�k eredm�nyezni ezeket a min�s�gi v�ltoz�sokat. Egyes�l�s�kb�l sohasem fakadhat �j �let, amelyen j�v�nk nyugszik.

A nemek �sszemos�s�nak zavaros ideol�gi�j�t naiv t�ved�s t�pl�lja. Ebben a gondolkod�sban �sszekeveredik az egyformas�g �s az egyenl� m�lt�s�g igazs�ga. Az egyformas�g eszm�je szeretn� elt�ntetni a teremt�sen nyugv� k�l�nb�z�s�geket. Az egyenl� m�lt�s�gtudat viszont tiszt�n l�tja, hogy az emberi m�lt�s�g egyenl�s�ge a l�tb�l ered.

Ennek f�lismer�s�b�l fakad az �letv�delem alapja. Egyenl� v�delmet kell hogy �lvezzen a megfogant �s elaggott l�t, az eg�szs�ges �s betegl�t. Sz�rny� vesz�lyeket hordozhat mag�ban, ha az emberl�tet szelekt�lni kezdj�k. A t�rt�nelem m�r sok szomor� p�ld�t produk�lt ezen a t�ren (rabszolga vagy szabad, �rja vagy nem �rja). H�zass�g �s csal�d n�lk�l nincs j�v�, ezen j�v� v�delme a nemek eg�szs�ges v�delm�n nyugszik.

B�r� L�szl�

a Magyar Katolikus P�sp�ki Kar csal�dreferense

Alapm� konzervat�v debatt�r�knek

V�gre egy magyar k�z�leti alapm� konzervat�v debatt�r�knek! Szem�lyes, mivel �t�t a sorain egy felk�sz�lt, m�velt, �rt�krendj�ben biztos ember �rz�s- �s gondolatvil�ga, ugyanakkor k�z�rdek�, mert Sz�nyi Szil�rd elemz�sei �s v�lem�nycikkei k�z�leti esem�nyekre reflekt�lnak. Olyan jelens�geket vizsg�l �s elemez, amelyek kikezdik a konzervat�v �s kereszt�ny �rt�keket, �s amelyek az � munk�ja n�lk�l tal�n nem kapn�k meg a sz�ks�ges figyelmet. Nem hisz �sszeesk�v�s-elm�letekben, de �tl�tja �s megmutatja a t�rsadalmi jelens�gek k�z�tti �sszef�gg�seket. J�zanul sz�kimond�. Nincs benne szem�lyesked� b�nt� sz�nd�k: t�rekv�seket �t�l el, nem embereket d�ng�l s�rba. Nem sz�gyell tanulni m�sokt�l, �s nyitott az embers�ges kezdem�nyez�sekre. V�lem�ny�t nem �nti betonba, k�pes form�l�dni, ami megnyugtat�. Lassan tal�n a konzervat�v feminizmus l�tjogosults�g�t is elfogadja… �r�l�k �r�sainak, aj�nlom mindenf�le �rt�krend�, igazs�gkeres� embernek, aki szeretn� k�z�leti t�j�kozotts�g�t b�v�teni.

K�lnei L�via

a K�pm�s magazin online v�ltozat�nak felel�s szerkeszt�je, a talita.hu kereszt�ny n�i port�l szerkeszt�je

Sz�ntelen progresszi�, v�ltoztathat� identit�sok!

„Csak tess�k, csak tess�k! Itt l�that� a csod�latos amazonaszi k�gy�ember! Katon�knak f�l�ron! A bels� s�torban indiai fak�r levit�l! Salto mortale a bolhacirkusz mikroporondj�n! Fantasztikus l�tnival�k, �ri�si meglepet�sek, �letresz�l� hat�s! Maud, a szak�llas n�! P�rdon, m�sorv�ltoz�s, �j m�v�szneve van az �rnak. Azaz a h�lgynek. Forg�sz�npad, ringlisp�l, sz�d�letes attrakci�k! Sz�ntelen progresszi�, v�ltoztathat� identit�sok! Lehet �n is b�rmi! Vagy m�r az? Transz�lm�nyek: a l�nyeg a transz! Szem�lyre szabott m�morok, priv�t k�jek, �letvezet�si tan�csok sikerszerz�inkt�l! Csak tess�k, csak tess�k! A legtrendibb trend, a leghalad�bb halad�s: �l�k�p Hieronymus Bosch festm�nyeib�l! Legyen �n is k�pben! Ne szalassza el a k�n�lkoz�t! �s f�leg: ne tiltakozzon. Ez ugyanis meg�ll�thatatlan, feltart�ztathatatlan, -tlan, -tlan. Csak tess�k, csak tess�k...!”

Kov�cs �kos

dalszerz�, �nekes

H�bor�t �s b�tor�t

Sz�nyi Szil�rd felh�bor�t� tabut�m�kr�l �r. M�rmint felh�bor�t�, hogy ezek tabuk. Amikor feminizmus helyett – Kopp M�ria nyom�n – a „familizmust” vezeti be, �s arr�l besz�l, hogy a n�i egyenjog�s�g �pp nagycsal�dokban val�sul meg, mert ott lehetetlen a hatalmas (�n. l�thatatlan) feladatra csak az any�t k�rhoztatni, r�lunk sz�l.

�s persze sok minden fontos, de semmi sem egyform�n az: �let�nk l�nyege a prioriz�l�s. A priori...

Nem �ll�thatom, hogy sz�rmaz�s, nem, �letkor, b�rsz�n, szexu�lis ir�nyults�g, vall�s, egzisztencia (t�rsadalmi oszt�ly) vagy politikai hovatartoz�s ne volna l�nyeges, de ebben kinek-kinek saj�t sorrendje lehet – az viszont biztos, hogy p�ld�ul az Oper�ban ezek egyform�n l�nyegtelenek. Sem szerint�k d�nteni, sem ezeket propag�lni vagy tiltani nem szabad egy munkahely vagy ak�r hivat�s helysz�n�n: a sz�npadon �s a backstage-ben viszont teljes�teni kell. Megugrani a kombin�ci�t, ki�nekelni a hangot, elj�tszani a futamot, jelre vil�g�tani, pontosan sz�mfejteni: nincs helye megk�l�nb�ztet�snek.

Az Oper�n k�v�l azonban minden m�s �jra el�t�rbe ker�l: sz�momra apas�g, f�rji mivolt, magyars�g �s az istenhit a legfontosabb. Fontosabb m�sok saj�t sorrendbe foglalt (m�s?) �rt�kein�l, s ezen meggy�z�d�sem arra �p�l, hogy a vil�got, s benne gyermekeinket e sor tartja meg (m�r ha �n is meg tudom tartani). �s ezt senki, semmilyen kordivat meg ne k�rd�jelezze.

Engem Szil�rd „h�bor�t�” k�nyve erre b�tor�t – fel!

�kov�cs Szilveszter

a Magyar �llami Operah�z f�igazgat�ja

Ideol�giai dar�zsf�szek

B�tors�g kell ma ahhoz, hogy valaki kiadjon egy ilyen k�tetet – csupa-csupa forr� t�ma, ideol�giai dar�zsf�szek, k�z�leti, s�t, politikai l�v�sz�rok sejlik fel, amelynek ment�n az olvas�k �rtelmezni fogj�k az �r�sokat. De Szil�rdban megvan ez a b�tors�g, m�r-m�r vakmer�s�g – an�lk�l, hogy le akarn� gy�rni azokat, akik nem �gy gondolkodnak, ahogy �.

A felt�r�s, meg�rt�s, elfogad�s, t�mogat�s jegy�ben �r. A k�tet gazdag v�logat�s�t v�gigp�rgetve �r�mmel l�tom, hogy mi, n�k is igen gyakran el�fordulunk benne – ak�r v�lem�nyalkot�k�nt is. Szeretem azt is, ahogy frissen reag�l mindarra, amivel tal�lkozik – ahogy azt egy v�rbeli �js�g�r� teszi.

K�czi�n M�ria

a talita.hu kereszt�ny n�i port�l szerkeszt�je

Vesz�lyes terepen

Vannak emberek, akik m�g feln�ttk�nt is azt hiszik, lehets�ges, hogy mindenki szeresse �ket. Ez�rt azt�n v�rt izzadnak, hogy soha olyasmit ne mondjanak, amivel b�rkit megb�ntanak, ami�rt b�rki t�madhatja �ket. Azt�n vannak olyanok, akik bele�llnak, v�lem�nyt mondanak, �rt�krendet mutatnak. Meg is kapj�k �rte a maguk�t.

Vannak t�m�k, amelyekr�l ked�lyesen el lehet csevegni b�rkivel, b�rmikor. Vesz�lytelen terepet jelentenek. Azt�n vannak olyanok, amelyekr�l vagy csak semmitmond�, vagy csak t�madhat� mondatokat lehet mondani. Amelyek felborzolnak, �sszezavarnak, m�lyen �rintenek. Megmutatnak valamit abb�l, ki hogyan gondolkodik, milyen ember val�j�ban.

A m�sodik t�pus� ember m�sodik t�pus� t�mav�laszt�s�nak gy�m�lcse ez a k�nyv. Szinte minden mondat�val vit�ra ingerel. Szerz�je vagy m�r megkapta �rte a mag��t, vagy majd most fogja megkapni.

Egy valamit azonban senki nem �ll�that: hogy nem v�llalta fel azt az �rt�krendet, amely�rt az �let�t is odaadn�.

S�veges Gerg�

�js�g�r�

Kult�rharc helyett p�rbesz�d

Sz�nyi Szil�rd �r�sai r�mutatnak valami rendszerhib�ra, �s minket, feminist�kat is arra invit�lnak, hogy �nkritikusan feltegy�k a k�rd�st: a napirend�nk k�v�lr�l mi�rt t�nik olyannak, amilyennek. �s hogy tal�lhatunk-e k�z�s pontokat, p�ld�ul a diagn�zisban.

B�r az eny�mt�l nagyon elt�r� ideol�giai megk�zel�t�st k�pvisel, egyet kell �rtenem az �r�sokban p�ld�ul azzal, hogy k�l�nb�z� piaci szerepl�k n�jogi elk�telezetts�ge gyakran mennyire �ls�gos, hogy nem a munkaer�-piaci teljes�tm�ny�nk adja �rt�k�nket, vagy hogy az egy�ni sikerre �s teljes�tm�nyre f�kusz�l� szeml�letm�d szem el�l t�veszti gondoskod�sv�gyunkat �s egym�srautalts�gunkat. A j� h�r azonban az, hogy ezeknek bizony kiterjedt baloldali feminista irodalma is van. Ahogy annak is, hogy a t�rsadalmi nemi identit�sok naponta b�v�l� bev�s�rl�list�ja nem arat osztatlan sikert k�zt�nk sem, s�t v�rre men� vit�k folynak r�la.

Ha valamit megtanultam az ut�bbi �vekben az alap�tv�nyunkn�l szervezett p�rbesz�d-f�rumokb�l, akkor az az, hogy a kult�rharcos felfog�s – j�k vs. rosszak, �rt�k�rz�s vs. dekadencia, progresszi� vs. lemarad�s –, �zze b�rmelyik oldal, nem visz minket k�zelebb a val�s�g meg�rt�s�hez. Elfedi az emberek d�nt�sei m�g�tt �ll� struktur�lis korl�tokat, ellehetetlen�ti a differenci�lt vit�kat, elmossa a homog�nnek felt�telezett „m�sik” csoporton bel�li k�l�nbs�geket.

Viszont egyik oldalon sem szabad elfeledkezn�nk arr�l, hogy az emberek �ltal�ban koncepcion�lis vit�inkon k�v�l �lnek, materi�lis gondokkal k�zdenek, itt �s most Magyarorsz�gon. Legyen sz� a sz�l�szeti ell�t�rendszer n�k m�lt�s�g�t szisztematikusan s�rt� anom�li�ir�l, a munkaer�-piaci kiszolg�ltatotts�gokr�l, az id�sgondoz�s t�rsadalmi meg nem becs�lts�g�r�l, a n�k politikai k�pviselet�nek hi�ny�r�l, a n�k elleni er�szakr�l, k�zt�k a pornogr�fia tovagy�r�z� hat�sair�l: ezek k�z�s �gyeink. �s b�r naiv dolog lenne ideol�giai vit�ink lez�r�s�t v�rni, egy politikai k�z�ss�gk�nt l�tezve k�z�s �rdek�nk, hogy v�lem�nyk�l�nbs�geink ellen�re meg�rizz�k (megteremts�k) a szolidarit�s minimumait, �s fenntartsuk a l�nyeges k�rd�sekr�l ezeket a l�nyeges, egym�s m�lt�s�g�t tiszteletben tart� vit�kat.

                                               Kov�ts Eszter

a Friedrich-Ebert-Stiftung Nemek k�z�tti igazs�goss�g Kelet-K�z�p-Eur�p�ban c�m� programj�nak vezet�je

Ortodox �s halad�

A szerz� az igaz �rt�kek szenved�lyes �s k�rlelhetetlen kutat�ja, aki nem el�gszik meg az �let �s az interj�alanyai felsz�nes, sablonos v�laszaival. K�rd�seit nemcsak m�soknak szegezi, hanem val�di �rtelmis�gik�nt saj�t mag�t �s a vil�gr�l alkotott n�zeteit is �lland�an m�rlegre teszi.

Igazi szabadelv� konzervat�v. A k�t vil�gn�zet pozit�v tulajdons�gait el�ny�sen �tv�zi h�tk�znapjaiban. Egyszerre ortodox az �rt�kekben �s halad� gondolkod�, ha az �vsz�zados �rt�kek el�r�s�nek m�dj�r�l van sz�.

Frivaldszky Edit

az Emberi M�lt�s�g K�zpont igazgat�ja

Embers�gesen b�nni mindenkivel

A genderideol�gia jobboldali kritik�j�nak legnagyobb r�sze kimer�l az afelett val� sz�rny�lk�d�sben �s g�nyol�d�sban, hogy aktu�lisan h�nyf�le szexu�lis �s nemi identit�sn�l j�r az LMBTQIA… mozgalom, �s h�ny k�l�nf�le v�c�t k�v�n �zembe helyezni ennek a soksz�n�s�gnek a kiszolg�l�s�ra. Ilyenkor term�szetesen �rvel�s�k ig�j�ba fogj�k mind az anyaterm�szetet, mind az egyetemes „normalit�st”, annak ellen�re, hogy a term�szet �gy alkotta meg az �letform�kat, hogy azok sz�mtalan m�don tudj�k meg�lni a nemis�g�ket, minthogy a homoszexualit�s p�ld�ul sz�mos �llatfaj k�r�ben megfigyelhet�. A heteroszexualit�s nem �rja le sem a term�szetet, sem a norm�lis m�k�d�st, ennek megfelel�en �pp olyan nevets�gesek azok a konzervat�vok, akik ezzel a gondolattal oper�lnak, mint azok a feminist�k, akik szociol�giai vegykonyh�ikban m�r a hetvenedik �j t�rsadalmi nemet �ll�tj�k el�.

A melegek, leszbikusok, biszexu�lisok �s transznem�ek valamennyien a vil�gunk r�szei, s b�r a genderkurzus tagjai l�pten-nyomon nyilv�nval� t�lz�sokba esnek, itt l�tez� kisebbs�gekr�l �s s�relmekr�l, joggal elv�rhat� kultur�lis nagyvonal�s�gr�l �s elfogad�sr�l van sz�. Embers�gesen kell b�nnunk mindenkivel, olyan diskurzusra kell t�rekedn�nk, ahol a lehet� legk�nnyebben ker�lhet� el a s�r�l�s – a nagy elvi vit�k sor�n mindk�t f�l err�l felejtkezik meg a legk�nnyebben. Nem akarunk a politikai korrekts�g terrorj�ban �lni, de olyan vil�gban sem, ahol b�szk�n vagyunk kegyetlenek a gyeng�bbel szemben.

Puzs�r R�bert

publicista

Csal�d �s/vagy karrier

�r�l�k, hogy Szil�rd �sszeszedte, kibogozta a gendervita konzervat�v �rtelmez�s�t, ugyanis a gender fontos. A t�rsadalmi szerepek v�ltoz�s�t mutatja, n�i jogokat v�d, �s ma is lehet harcolni az olyan jogaink�rt, hogy mindenkinek lehessen csal�dja. Kapja meg ehhez mindenki a kell� csal�di, t�rsadalmi, �llami t�mogat�st!

�lland� vit�nk azonban Szil�rddal, hogy egy n� tud-e egyszerre csal�dot �s karriert is �p�teni. Egy�rtelm�en tud, de ne legyen k�telez�. Azt tehesse a n�, amiben jobban �rzi mag�t, � d�nthesse el, hogy mennyit dolgozik �s mennyit van a gyerekekkel. Ne b�lyegezze meg a t�rsadalom azt se, aki karriert is �p�t gyerekek mellett �s azt se, aki otthon marad.”

Skrabski Fruzsina

a H�rom Kir�lyfi, H�rom Kir�lyl�ny Mozgalom vezet�je

Olvassunk sokf�l�t!

Amikor emberk�nt �s/vagy rabbik�nt a n�i �s f�rfi princ�piumr�l besz�lek, akkor (is) az �ltalam annyira szeretett M�zes �t k�nyv�hez fordulok. �m a Talmud b�lcsei egy szubjekt�v (objekt�v?) megjegyz�st tesznek: „a T�r�nak 70 arca van”, �ppen ez�rt az ember egyik legnagyszer�bb feladata, hogy a le�rt t�rv�nyek mellett mindig megvizsg�lja a val�s�got �s az emberi lelket.

Els� aj�nl�som: ismerj�k meg judeokereszt�ny gy�kereinket, �s fedezz�nk fel m�s olvasatokat!

Szerintem kezelj�k t�nyk�nt, hogy a f�rfi �s a n� k�pezi a vil�g alapj�t. A zsid� misztika szerint a n�: a v�gtelen, a befogad�, ez�rt is k�pes �letet adni. A f�rfi – ezzel p�rhuzamosan – a tev�leges �s a h�d�t�, ez�rt n�la minden v�ges. A f�rfiban �s a n�ben t�kr�z�dik a vil�g, a v�gtelen teremt� �s a v�ges emberi. Adunk �s kapunk.

M�sodik aj�nl�som: tanuljunk meg adni �s kapni, mert �gy lesz�nk teljesek!

Homoszexualit�s... Egyesek f�lve, m�sok b�szk�n v�llalj�k �rzelmeiket �s vonzalmukat az azonos nem�ek ir�ny�ba. Ehhez t�nyleg b�tors�g kell, hiszen napjainkban is vannak orsz�gok, ahol ez hal�los b�n.

Elgondolkodtat�, hogy a hagyom�ny mily’ sz�ls�s�ges kifejez�seket haszn�l a promiszkuit�s, h�zass�gt�r�s, homoszexualit�s stb. meg�t�l�s�re.

Hov� t�nik a szabad akarat elve, amikor a szerelem k�rd�s�t �rintj�k?

Harmadik aj�nl�som: merj�nk feltenni k�rd�seket!

Term�szetesen lehet mantr�zni, hogy a melegs�g ellent�tes a vil�g �rdekeivel, szemben a heteroszexu�lis kapcsolattal, aminek cs�csa a h�zass�g szents�g�ben egyes�l� f�rfi �s n� megnyilv�nul�sa. �m a XXI. sz�zadban ez m�r �sszetettebb k�rd�s, mintsem egy mondattal elrendezhetn�nk. Orvosi, pszichol�giai, szociol�giai �s m�g ezernyi aspektusa van.

Sz�nyi Szil�rd k�nyv�ben szembetal�lkozunk �nmagunkkal. A mibenn�nk is �l� g�rcs�s igyekezettel vagy k�nyszeres viselked�ssel, ami csakis egy dologr�l sz�: a minden oldalon kitapinthat� megfelel�si v�gyr�l.

Negyedik aj�nl�som: Olvassunk sokf�l�t! Fedezz�k fel a sz�neket a vil�gban!

Radn�ti Zolt�n

f�rabbi, a Magyarorsz�gi Zsid� Hitk�zs�gek Sz�vets�ge Rabbitest�let�nek eln�ke

A Nyugat felsz�molja �nmag�t

Az LMBTQ- �s gendermozgalom fut�n�v�nye h�rom gy�k�rsz�lon kapaszkodik �s egyszersmind t�pl�lkozik modern nyugati civiliz�ci�nkb�l: individualizmus, materializmus �s a t�ln�pesed�st�l val� f�lelem. M�g a keleti kult�r�k a k�z�ss�get v�dik els�sorban az egy�nt�l, az egy�n �rt�k�t csup�n abban l�tva, hogy a k�z�ss�get szolg�lja, a nyugaton egyre ink�bb az egy�nt v�delmezik a k�z�ss�g �s szervezetei (f�k�nt az �llam) t�lkap�sait�l. Ez vezetett oda, hogy a minden tekintetben t�mogatand� els� gener�ci�s emberi jogok �ta, a m�sodik �s harmadik gener�ci� ut�n oda jutottunk, hogy a k�z�ss�gre n�zve improdukt�v, s�t sokunk szerint k�ros egy�ni „jog”-okat a nemz�sk�ptelen h�zass�gokhoz �s a nemi identit�s megv�ltoztat�s�hoz k�vetelik.

Ezen az egyens�lyveszt�sen, amely a k�z�ss�gek feld�l�s�hoz vezethet, tal�n az a felfog�s seg�thetne, amely a k�z�ss�g �s az egy�n egym�ssal szembeni �rdekeit egyenl� m�rt�kben v�delmezve struktur�lja a jogalkot�st �s a politikai filoz�fi�t. �rdekes, hogy a legt�volabbi Keletr�l (Jap�n, K�na) a legt�volabbi Nyugat (San Francisco, Hollywood, Szil�cium-v�lgy, Kalifornia) fel� haladva a nap mozg�s�val a legsz�ls�s�gesebb kollektivizmust�l a legsz�ls�s�gesebb individualizmusig, �ppen a szinte m�rtani k�z�pen, a Szentf�ld delel�pontj�n adatott az emberis�gnek az a zsid�-kereszt�ny kinyilatkoztat�s, amely egyens�lyban k�pes kezelni a k�z�ss�g �s az egy�n v�delm�t: a Biblia.

Ugyanez a K�nyv tan�t arra is, hogy a k�z�ss�get rombol� t�nyez�k hat�smechanizmusa nem k�vethet� puszt�n materialista alapon, mert sok olyan b�n is l�tezik, amelynek k�z�ss�g- �s v�gs� soron egy�nrombol� v�gkifejletei spiritu�lis szinten �rv�nyes�lnek. A b�lv�nyim�d�s, az okkultizmus vagy a homoszexualit�s b�n�knek min�s�lnek �pp�gy, mint a gyilkoss�g, noha szemmel nem l�that�, mik�nt vezetnek �pp�gy emberek hal�l�hoz, mint amaz. A Nyugat materializmus�nak vaks�ga l�tja, hogy a testbe hatol� k�s meg�li az embert, de nem k�pes vagy nem akarja l�tni, hogy az LMBTQ- �s gendermozgalom �ltal k�vetelt cselekedetek hogyan vezetnek az emberi l�nyeg elveszt�s�hez, vagyis az ember szellemi hal�l�hoz. Ezzel a Nyugat felsz�molja �nmag�t mint kult�r�t �s civiliz�ci�t – amit, meglehet, meg is �rdemel.

Ruff Tibor

filoz�fus, a Hit Gy�lekezete teol�gusa

hetiv�lasz.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.