Szobotka Tibor �r�, irodalomt�rt�n�sz, nem utols�sorban Szab� Magda f�rje az 1920-as �vekben di�kk�nt a csehszlov�kiai Karlovy Vary f�rd�hely�n nyaralt. Egy alkalommal erdei magaslati kunyh� terasz�r�l gy�ny�rk�d�tt a hegyvid�ki t�jban, amikor f�lbukkant mellette az id�s Apponyi Albert. Szobotka torz�ban maradt eml�kez�seiben �gy �r�k�tette meg a tal�lkoz�st: „V�kony, kiss� hajlott alakja volt Apponyi Albertnek, mer�sz sasorra arisztokratikus, reszket�, kar�jos orrcimp�kkal, �ll�t nem t�l hossz�, n�gysz�gletesre ny�rott szak�ll fedte. Kiss� lihegett, nyitott sz�jjal, hiszen j� nagy kapaszkod�n kellett felh�gnia, m�g ide, az erdei kunyh�ba �rt. Akkor m�r k�zel j�rt a nyolcvanhoz, vagy t�n t�l is volt rajta. Engem, a kis gimnazist�t, �szre sem vett, ann�l nagyobb �h�tattal figyeltem �n �t. Egy darabig n�zel�d�tt, majd kim�rt, egyenletes l�ptekkel megindult vissza. Egy elm�lt sz�zad ember�t l�ttam, ezt m�r akkor is �reztem, tal�n ez�rt is b�multam meg jobban a szokottn�l: t�rt�nelmi korok �t�l�je �s r�szese volt.

Gr�f nagyapponyi Apponyi Albert 170 �vvel ezel�tt, 1846. m�jus 29-�n sz�letett B�csben. Kir�lyh� �s a Habsburg-dinaszti�t t�mogat� magyar arisztokrata csal�db�l sz�rmazott. 1881-t�l hal�l�ig – 52 esztend�n kereszt�l – a j�szber�nyi orsz�ggy�l�si v�laszt�ker�letet k�pviselte a magyar parlamentben. 1907-ben a nemzetis�gi iskol�kban tanul� nem magyar anyanyelv� gyerekek sz�m�ra a magyar nyelv alapszint� ismeret�nek n�gy �v alatti elsaj�t�t�s�t �rta el� (lex Apponyi). Az els� vil�gh�bor� elej�n nemzeti �sszefog�sra sz�l�tott f�l, 1916-t�l azonban m�r t�madta gr�f Tisza Istv�nt �s korm�ny�t. K�vetelte az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�t. 1918 okt�ber�ben visszavonult, 1919-ben, a Tan�csk�zt�rsas�g idej�n a csehszlov�kok �ltal megsz�llt eberhardi birtok�n �lt.

Husz�r K�roly minisztereln�k 1919 v�g�n Apponyi Albertet nevezte ki a magyar k�ld�tts�g vezet�j�v� a P�rizs k�rny�ki b�ket�rgyal�sokon. M�g ellenfelei �ltal is kiemelked� sz�noki teljes�tm�nyk�nt �rt�kelt 1920. janu�r 16-i „v�d�besz�d�ben” t�rt�neti �s jogi �rvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva pr�b�lta meg a t�rt�nelmi Magyarorsz�g integrit�s�t megv�deni a b�kekonferenci�n. „Ha Magyarorsz�g abba a helyzetbe �ll�ttatn�k, hogy v�lasztania kellene ennek a b�k�nek elfogad�sa vagy visszautas�t�sa k�z�tt, �gy tulajdonk�ppen arra a k�rd�sre adna v�laszt: helyes-e �ngyilkosnak lennie, nehogy meg�lj�k” – fogalmazta meg besz�de elej�n Apponyi.

A deleg�ci�vezet� f�lsz�lal�s�ban egyr�szt diplom�ciai �s geopolitikai, valamint �llam- �s alkotm�nyt�rt�neti �rveket hozott el�. Hangs�lyozta, hogy a t�rt�nelmi Magyarorsz�g organikus egys�g, amelynek stabilit�sa �s biztons�ga nemcsak K�z�p-Eur�pa, de a Nyugat sz�m�ra is fontos lehet. „A t�rt�nelmi Magyarorsz�g t�lt�tte be azt a feladatot, hogy oly �llamot tartva fenn, amelyben egyens�ly �s biztons�g uralkodott, megv�dte Eur�p�t a keletr�l fenyeget� k�zvetlen veszedelmek el�l. Ezt a hivat�s�t t�z sz�zadon �t t�lt�tte be �s erre egyed�l organikus egys�ge k�pes�tette.” Apponyi a magyar �llam ter�leti egys�ge f�nntart�s�nak al�t�maszt�s�ra f�ldrajzi �s gazdas�gi szempontokat is a b�ke-el�k�sz�t� bizotts�g figyelm�be aj�nlott: „A t�rt�nelmi Magyarorsz�g teh�t Eur�p�ban egyed�l�ll� term�szetes f�ldrajzi �s gazdas�gi egys�ggel rendelkezik. Ter�let�n sehol sem h�zhat�k term�szetes hat�rok �s egyetlen r�sz�t sem lehet elszak�tani an�lk�l, hogy a t�bbiek ezt meg ne szenvedj�k. Ez az oka annak, hogy a t�rt�nelem t�z sz�zadon �t meg�rizte ezt az egys�get.”

Apponyi vette �t 1920. febru�r 15-�n Neuillyben a b�kedikt�tumot, majd az eg�sz k�ld�tts�g lemondott, s a szerz�d�st Ben�rd �gost miniszter �s Drasche-L�z�r Alfr�d k�vet �rta al�. Ezt k�vet�en Apponyi Albert a nemzetgy�l�sben a p�rtonk�v�li legitimista ellenz�k egyik vezet�je lett, de gr�f Bethlen Istv�n minisztereln�k fokozatosan h�tt�rbe szor�totta a n�pszer� kir�lyp�rti politikust, aki ezut�n ink�bb k�lpolitik�val foglalkozott. 1923-t�l Magyarorsz�g f�deleg�tusa lett a N�psz�vets�gben, rev�zi�t �s n�pszavaz�st k�vetelt a vegyes lakoss�g� ter�leteken. 1933. febru�r 7-�n hunyt el Genfben.

Hal�lakor a magyar korm�ny f�deleg�tusak�nt dolgozott a genfi sz�khely� N�psz�vets�gben. Mint a magyar politikai �let doyenje nagy tiszteletnek �s megbecs�l�snek �rvendett a korm�nyp�rtiak �s az ellenz�kiek k�r�ben egyar�nt. Politikusi �s diplom�ciai f�lk�sz�lts�g�t elismerte Horthy Mikl�s is, annak ellen�re, hogy k�zt�k t�bb ponton volt elvi k�l�nbs�g.

Ezek k�z�l a legfontosabb, hogy Apponyi Albert v�gig legitimista politikai alap�ll�sra helyezkedett, azaz a Magyar Kir�lys�g tr�nja t�rv�nyes birtokos�nak az utols� magyar uralkod�t, IV. K�rolyt, majd hal�la ut�n fi�t, Ott� f�herceget tartotta.

Horthy �s Apponyi kapcsolat�ra az is r�nyomta b�lyeg�t, hogy 1920-t�l ut�bbi k�vetkezetesen ellenz�ki magatart�st k�pviselt, s �lesen b�r�lta a bethleni konszolid�ci� politikai rendszer�t. 1920 m�rcius�ban a korm�nyz�v�laszt�skor Horthy ellen�ben Apponyi Albert h�t szavazatot kapott, noha Apponyi el�z�leg t�bbsz�r kifejtette, hogy � maga is Horthyt tartja alkalmasnak az �llamf�i poz�ci� – hangs�lyozottan ideiglenes – elfoglal�s�ra. A korm�nyz� Apponyi elhunyta ut�n a k�vetkez�k�ppen fogalmazott: „A megboldogult kiv�teles tehets�ge �s tud�sa, amelyet t�bb mint k�t ember�lt�n �t �nzetlen �ldozatk�szs�ggel �s lelkes odaad�ssal �ll�tott haz�ja szolg�lat�ba, dics�s�get szerzett a magyar nemzetnek az eg�sz vil�g el�tt.”

Apponyi politikusi kvalit�sait nemcsak a magyar, de a nemzetk�zi politikai �let is elismerte. Joseph Paul-Boncour francia k�l�gyminiszter nyilatkozata szerint: „Ak�rh�nyszor �lltunk szemben egym�ssal, ak�r a lefegyverz�s, ak�r a kisebbs�gek �gy�r�l volt sz�, n�la becs�letesebb, �ribb �s el�kel�bb ellenf�llel ritk�n tal�lkoztam.”

Herczeg Ferenc �r�, politikus, a Magyar Rev�zi�s Liga eln�ke a k�vetkez�ket �rta Apponyi Albertr�l:

„Sz�letett vez�r volt, v�rbeli arisztokrata, tal�n korunk utols� igazi m�gn�sa, de oszt�ly�nak fogyatkoz�sai n�lk�l, olyan nemes veret�, hogy mag�hoz vonzotta �s megh�d�totta a demokr�ci�t is. Eg�sz �let�t a nemzet�nek �ldozta. V�g�l felaj�nlotta utols� �rt�k�t is: aggkor�nak nyugalm�t. Mikor t�lv�z idej�n, nyolcvanhat �ves kor�ban, nagy �tra kelt az orsz�g szolg�lat�ban: �gy ment a f�radalmak �s veszedelmek el�, mint a katona a t�zvonalba. Gy�ny�r� �lete a k�teless�gtud�sban telt el.”

Magyar Id�k

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.