Tisza Istv�n, k�t korszak hat�r�n

  2015.10.31. 11:56

A haza mindenek el�tt

 

Bellavics Istv�n, az Orsz�ggy�l�s Hivatala k�zgy�jtem�nyi �s k�zm�vel�d�si igazgat�ja megnyit� besz�d�ben Tisza miniat�riz�lt �letrajz�b�l id�zett: „ami er�t nekem az �risten adott, azt bele fogom dobni, hogy azt a r�kfen�t, ami haz�mat puszt�tja, el tudjam t�r�lni”. Bellavics szerint ennek a mondatnak, Tisza heroikus k�zdelm�nek ma is �zenete van. A h�bor� nem csak fel�r�lte, de el is puszt�totta azt, amit Tisza �s kort�rsai fel�p�tettek. Egy korszak v�get �rt, magyar�zta meg a konferencia c�m�t.

 

Simicsk� Istv�n honv�delmi miniszter k�sz�nt�j�ben a haza szolg�lat�t hangs�lyozta, amely Tisza Istv�n �let�nek meghat�roz� pontja volt. Megeml�tette, hogy h�rom sikertelen mer�nyletet k�vettek el ellene, 1917 nyar�n pedig frontszolg�latot v�llalt, amelyr�l �gy �rt: „most ismertem meg csak igaz�n a magyar n�pet”. Simicsk� kiemelte, az egykori magyar minisztereln�k �rt�krendj�ben els� helyen szerepelt a hazaszeretet, ismerte a legfels�bb parancsot, amely szerint „mindent mindig, mindenkor adj oda a haz�dnak”.

 

Ifj. Bert�nyi Iv�n, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia (MTA) T�rt�nettudom�nyi Int�zet�nek igazgat�helyettese Tisza Istv�n, egy szabadelv� vil�g konzerv�l�ja c�m� el�ad�s�ban kifejtette, hogy Tisza sz�let�sekor m�g �nk�nyuralom volt, az eg�szs�gtelen gazdas�gi szerkezet nem Magyarorsz�got szolg�lta, amikor Debrecenben 14 �vesen �retts�gi vizsg�t tett, az orsz�g j�v�je m�r val�ban a magyarok kez�ben volt, a fejl�d�s l�tv�nyosan megindult. 1903-ban, amikor el�sz�r lett minisztereln�k, Budapest m�r Eur�pa nyolcadik legn�pesebb v�ros�v�, egy igazi vil�gv�ros�v� n�tt, a kor�bbi elmaradotts�g a szerencs�sebb t�rt�nelm� nyugat-eur�pai orsz�gokhoz k�pest jelent�sen cs�kkent.

 

Vajon mi�rt nem tudt�k megv�deni az orsz�got a magyar politikusok az els� vil�gh�bor�ban, ha olyan nagy form�tum�ak voltak? – tette fel a k�rd�st Bert�nyi. Tisz�r�l egyszer valaki ezt mondta: olyan, mint egy M�ria Ter�zia korabeli kom�d, minden fi�kja tele van tud�ssal.  Fiatal kor�t�l kezdve tudatosan k�sz�lt a k�z szolg�lat�ra, a korszak egyik legsokoldal�bb politikus�v� k�pezte mag�t, tud�s�r�l ellenfelei is elismer�en sz�ltak. Tisza „r�gi v�g�s� liber�lis”, szabadelv� identit�s� volt, akinek a n�zetei a reformkorban gy�kereztek, a hatalomra jutott liberalizmus m�k�dtet�s�ben l�tta Magyarorsz�g felvir�goztat�s�nak kulcs�t, ugyanakkor a konzervat�v elemeket sem vetette meg, p�ld�ul elvi alapon ellenezte a szavazati jog kisz�les�t�s�t, azonban tiltakozott az ellen, hogy konzervat�vnak nevezz�k. Ellenezte a f�ldoszt�st, valamint az �llam komolyabb gazdas�gi szerepv�llal�s�t, nem volt �rz�ketlen a t�rsadalmi probl�m�kra sem, akt�van t�mogatta a munk�sv�delmi jogokat, valamint t�rsadalombiztos�t�st. Re�lpolitikus volt �s nem idealisztikus, h�zta al� Bert�nyi.

 

A magyar szuprem�cia elv�hez ragaszkodott, �m m�r 1893-as h�res nagyv�radi besz�d�ben a magyar j�v� �s a jogtisztelet �sszhangj�t emelte ki, a sovinizmussal pedig mindig szembesz�llt. „A(z erd�lyi) rom�nt�l ne azt v�rjuk, hogy reneg�t legyen, hanem hogy j� rom�n �s j� magyar hazafi egy szem�lyben” – mondta egyszer Tisza. Felismerte, hogy a Monarchi�nak sz�ks�ges, tulajdonk�ppen l�t�rdek egy er�s k�z�s hadsereg, amelyet m�g az ellenz�kkel szemben is hevesen v�delmezett. Tudta, hogy ez nem Magyarorsz�g ellen fog megval�sulni, hanem a haza �rdek�ben. Pontosan tudta, hogy h�bor� k�zeleg.

 

Tisza �lland�an egyens�lyozott, v�dte a dualizmust a magyar sovinizmussal szemben, v�dte a nemzetis�geket a t�lzott nacionalizmus ellen, v�dte a magyar szuprem�ci�t a nemzetis�gi t�rekv�sek ellen, v�dte az orsz�got Ausztri�val szemben, �s k�zvetetten v�dte a haz�j�t a szerbek, rom�nok �s oroszok ellen. Nem �j reformokat hozott, hanem a r�gi strukt�r�t k�v�nta konzerv�lni, ez pedig eleve buk�sra volt �t�lve.

 

�d�z ellens�gek �s a p�rbaj

 

Pesti S�ndor, az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kara Politikai Int�zet�nek int�zetigazgat�ja el�ad�s�ban Tisza parlamenti k�zdelmeit vette g�rcs� al�. C�lja a parlament hat�konyabb� t�tele volt, de Sz�ll K�lm�n minisztereln�k a sz�zadfordul�n m�g az ellenz�kkel val� t�rgyal�sos �ton val� megegyez�st tartotta fontosnak. Mikor Tisza minisztereln�k lett, a h�zszab�lyok szigor�t�s�t, az obstrukci� let�r�s�t, az eg�szs�ges parlamenti �let megteremt�s�t t�zte ki c�lul. Pesti szerint ez f�k�nt Ferenc Ferdin�nd t�rekv�sei miatt t�rt�nhetett, ugyanis a tr�n�r�k�s tr�nra ker�l�se eset�n ak�r meg is sz�ntethette volna a magyar parlamentet.

 

1904. novemberi parlamenti intrik�k k�z�l a zsebkend�szavaz�st emelte ki, amely egyfajta antiparlament�ris cs�nyk�nt vonult be a t�rt�nelembe. Tisza besz�de ut�n lobogtatta a zsebkend�j�t, ide-oda fordult, pap�rokat rakosgatott, majd elindult lefel�. A jelre Perczel Dezs� h�zeln�k csendben azonnali szavaz�st rendelt el a Daniel G�bor �ltal beny�jtott h�zszab�ly m�dos�t� javaslatr�l, amelynek egy�rtelm� c�lja a parlamentet megb�n�t� ellenz�ki obstrukci� let�r�se volt. Minden gyorsan t�rt�nt, ilyen r�vid id� alatt kiz�rt, hogy fel tudta volna tenni a k�rd�st, hiteles�teni a jegyz�k�nyvet �s felolvasni a kir�lyi ind�tv�nyt. T�bb „t�rv�nytelen” elemet is tartalmazott az �gy, p�ld�ul maga a szavaz�s 21 �ra ut�n zajlottak le, nagy volt a k�osz, hitelesen nem t�rt�nhetett volna meg a szavazatsz�ml�l�s sem, hiszen mindenki �llt (akkoriban az igen szavazat eset�n fel�llt a k�pvisel�, �lve marad�sa a nemet jelk�pezte). Az egy h�nappal k�s�bb �jra �ssze�lt parlamentben hatalmas vereked�s t�rt ki, �t�tt�k a darabontokat is, akik egyes napilapok besz�mol�i szerint t�rt�k, m�g m�sok szerint viszonozt�k a pofonokat.

 

Sz�kely Tam�s, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia T�rt�nettudom�nyi Int�zet�nek kutat�ja Tisza Istv�n �s ellenfelei c�m� el�ad�s�ban kiemelte, hogy a minisztereln�k ellenfeleit nem lehet egy kalap al� venni, hiszen igen heterog�nek voltak, sokszor egym�s ellen is harcoltak. Tisza mintha �r�lt volna, ha a f�l vil�got maga ellen harag�thatta, mondt�k r�la. Politik�j�t a legt�bb nemzetis�gi vezet� elutas�totta, hiszen nem kapt�k meg az auton�mi�t, a nemzetis�gi jogfoszt�s egyik alakja lett, pedig szabadelv�k�nt a korl�tozott jogkiterjeszt�s h�ve volt, s relat�ve enged�keny volt a nemzetis�gi k�rd�sben.

 

Hogyan lehet, hogy n�gy gr�f, k�zel azonos h�tt�rrel �s neveltet�ssel ennyire ellent�tesen gondolkodott, ennyire megb�n�totta a korszak belpolitikai �let�t? – tette fel a k�rd�st Sz�kely. Tisza Istv�n �s h�rom m�sik ellenfele, Apponyi Albert, Ifjabb Andr�ssy Gyula �s K�rolyi Mih�ly �lland� harcot v�vtak.

 

Apponyi Albertr�l elmondta, hogy Tisza legr�gebbi ellenfele volt, amennyire kem�nyfej� volt, annyira tisztelte is a minisztereln�k�t. Ifjabb Andr�ssy Gyul�r�l besz�lve, kifejtette, hogy szerinte nem tudta megugrani az apja �ltal igen magasra tett m�rc�t. Andr�ssy az �rtelem, Tisza a tett embere volt, Andr�ssy okosan, Tisza mer�szen gondolkodott, magyar�zta Sz�kely. Szinte minden, a korszakot megoszt� k�rd�sben konfront�l�dtak, kett�re t�rt ki: a v�laszt�jogi �s a k�zigazgat�si vit�kra. Andr�ssy plur�lis v�laszt�jogot akart, a j�vedelmek �s a m�velts�g t�bb szavazatot jelentett volna, Tisza mereven ragaszkodott a konzervat�vabb �ll�sponthoz. Tisza a v�rmegyei reformok sz�ks�gess�g�t hangs�lyozta, egyfajta centraliz�ci�t k�v�nt, mivel a v�rmegyei berendezked�st �sszeegyeztethetetlennek v�lte a modern k�zigazgat�ssal, Andr�ssy azzal v�dolta, hogy egyeduralomra akar t�rni.

 

K�rolyival legend�san rossz volt a kapcsolata Tisz�nak. Nem a v�r�s gr�fr�l, hanem a h�bor� el�tti „sz�rke” gr�fr�l mondta el gondolatait Sz�kely. Kifejtette, az 1912-es v�der�t�rv�ny miatt romlott meg teljesen a kapcsolat, a 14 �vvel fiatalabb K�rolyi nem volt hajland� kezet fogni Tisz�val, ami miatt p�rbajra is sor ker�lt.

 

A j�zan politikus

 

Maruzsa Zolt�n, az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem B�lcs�szettudom�nyi Kara T�rt�nettudom�nyi Int�zet�nek adjunktusa Tisza k�lpolitik�j�r�l besz�lt el�ad�s�ban. Mint elmondta, az �llamf�rfi k�lpolitikai n�zeteit t�bbek k�z�tt a kiv�l� neveltet�s, az apai �r�ks�g, a k�lf�ldi tanulm�nyok, valamint a k�z�leti szerepl�s befoly�solta. Tisza politikai gondolkod�s�nak k�z�ppontj�ban Magyarorsz�g integrit�s�nak �s szuverenit�s�nak meg�rz�se �llt, ezt kort�rsaival egy�tt a k�vetkez� felt�telek teljes�l�se eset�n l�tta garant�ltnak: orosz p�nszl�vizmus fenyeget�s�nek elh�r�t�sa, sz�vets�g a N�met Birodalommal, Szerbia ellen�rz�se egy balk�ni sz�vets�ges politik�val, Rom�nia mint sz�vets�ges ellen�rz�se. Maruzsa szerint nem lehetett alternat�v�ja a n�met sz�vets�gnek a geopolitikai helyzet, m�gpedig az orosz p�nszl�vizmus, valamint Ausztria n�met lakoss�ga miatt. A „67-ess�ge” nagyban fakadt a k�lpolitikai lehet�s�gek m�rlegel�s�b�l.

 

Tisza k�lpolitikai aktivit�sa els� minisztereln�ks�g�nek id�szak�ban l�nyeg�ben �rdektelen volt, hiszen j�r�szt a belpolitik�val volt elfoglalva. K�s�bb is ez volt jellemz�, a fordulat az 1912. november 8-i aradi besz�d�ben k�vetkezett be, amelyben kifejtette, hogy a balk�ni h�bor�k felbor�tj�k a status qu�t. Val�ban re�lpolitikus volt, az 1913-14-es Rom�n Nemzeti P�rttal val� t�rgyal�sait sokan nem n�zt�k j� szemmel, pedig j�l l�tta, hogy a szl�v tengerben az �rdekk�z�ss�get a nem szl�v nemzetis�g� rom�nokkal lehet megtal�lni.

 

Az orosz forradalmi fordulatot pozit�van �rt�kelte Tisza, hiszen a nagy keleti ellenf�l, aki miatt – mint egyik 1917-es besz�d�ben is kifejtette – bel�pett a Monarchia a h�bor�ba, „kiesett”, a n�met Mittel-Europa terve �s a sp�i szerz�d�s kapcs�n pedig b�tran hangs�lyozta a f�ggetlens�get �s a szuverenit�st. Kit�rt az 1918. okt�ber 17-i besz�d�re, amely kor�ntsem arr�l sz�lt, hogy „ezt a h�bor�t elvesztett�k”, hanem a j�v�r�l besz�lt. Maruzsa szerint megingott 67-es alapja, sejtette a hallgat�s�ga fel�, hogy szak�tani kell Ausztri�val. 1918 okt�ber�ben megmutatta k�lpolitikai gondolkod�s�nak pragmatista, alkalmazkod� von�sait, rendelkezett v�zi�val az 1918-as esem�nyek ut�ni id�szakra is. Val�sz�n�leg ez�rt is t�vol�tott�k el ellenfelei a hatalomb�l.

 

Szarka L�szl�, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia T�rt�nettudom�nyi Int�zet tudom�nyos f�munkat�rsa Tisza Istv�n, h�bor�s minisztereln�k c�m� el�ad�s�ban az �llamf�rfi t�rt�neti hely�nek megtal�l�s�ra tett k�s�rletet. 1914 nyar�n, a had�zenet idej�n m�g �ljenezt�k a politikust, k�s�bb m�r �tkozt�k a l�v�sz�rkokban, egyesek a r�gi Magyarorsz�g utols� heroikus tev�kenys�g�vel, m�sok pedig a v�rf�rd�vel kapcsolt�k �ssze, fejtette ki az el�ad�.

 

Az �ltala dikt�lt napi 20-30 lev�llel, s�r� utaz�saival, akt�v rendszerez� munk�j�val, a legapr�bb r�szletekre kiterjed� figyelm�vel messze a legakt�vabb minisztereln�k�nk volt, h�zta al� Szarka. A h�bor� idej�n, a k�ny�r�letes, sok tev�kenys�gi k�rre kiterjed� munk�ss�ga azonban nem menti fel a v�gzetes int�zked�seinek, t�ves k�vetkeztet�seinek k�vetkezm�nyei al�l, tette hozz�.

 

Sok tekintetben messze j�zanabbul l�tta a k�vetkezm�nyeket, ennek ellen�re elutas�tott minden olyan elk�pzel�st, amely esetleg hossz�t�von a k�l�nb�ke-t�rekv�sek fel� ir�nyult volna. A fokozatosabb jogkiterjeszt�s mellett �rvelt, de nem t�mogatta a v�laszt�jogi vagy nemzetis�gi reformokat. Ugyanakkor okt�ber 17-i besz�d�ben az elszigetel�d�tt �s mindenkivel konfront�l�dott Tisza elismerte kor�bbi hib�it, �s a j�v� fel� tekintett. �m a v�rtelen forradalom egyetlen �ldozata lett.

 

m�lt-kor

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.