Okt�ber 6.: "Latour napj�n" �rt tet�pontj�ra a megtorl�s

  2015.10.06. 09:48

B�r a magyar honv�dseregek csak augusztus 13-�n, Vil�gosn�l – szimbolikus m�don az oroszok el�tt – tett�k le a fegyvert, a Habsburg katonai k�zigazgat�s megtorl� akci�i m�r j�lius elej�n megkezd�dtek. A m�jus v�g�n lemondott Welden ut�n a „bresciai hi�na” n�ven emlegetett Haynau t�borszernagy lett a cs�sz�ri hadsereg �j f�parancsnoka, aki Ferenc J�zsef (ur. 1867-1916) utas�t�sa nyom�n a m�r megsz�llt ter�leteken �d�z hajt�vad�szatba kezdett a „rebelli�” t�mogat�i ellen. Mivel a h�bor� m�g folyt, a ny�ri akci�k java r�sze a polg�ri lakoss�g – f�leg jegyz�k, papok, tan�t�k – ellen ir�nyult, a vil�gosi fegyverlet�tel ut�n azonban megkezd�dhettek a t�rgyal�sok I. Mikl�ssal (ur. 1825-1855) az orosz fogs�gba esett tisztek �tad�s�r�l. B�r a c�r �jfent k�ny�r�letess�gre intette a fiatal Ferenc J�zsefet, a cs�sz�r mindenk�ppen p�ld�t akart statu�lni a szabads�gharc k�zre ker�tett vezet�ivel, igaz, m�g � is elutas�totta Haynau k�r�s�t, aki a foglyokat stat�ri�lis elj�r�s keret�ben akarta kiv�geztetni.

 

Ennek k�vetkezt�ben sz�mos v�rosban – p�ld�ul Kecskem�ten, Aradon vagy Nagyv�radon – k�l�nleges katonai t�rv�nysz�kek alakultak, melyek k�z�l a k�s�bb kiv�gzett 13 honv�dtiszt elleni elj�r�st Aradon, Karl Ernst t�rzsb�r� vezet�s�vel folytatt�k le. A b�r�s�g az aradi tizenh�rmakat k�t szempont alapj�n v�lasztotta ki: egyfel�l mindegyik�k a cs�sz�ri hadsereg tisztjek�nt kezdte meg katonai p�lyafut�s�t, m�sfel�l pedig valamennyi�kr�l elmondhat� volt, hogy az 1848. okt�ber 3-i uralkod�i manifesztum kiad�sa ut�n – melyben V. Ferdin�nd (ur. 1835-1848) �nk�nyesen feloszlatta a magyar orsz�ggy�l�st – �n�ll� seregtesteket vezettek. B�r ehhez rendes esetben t�bornoki rang sz�ks�geltetett, L�z�r Vilmos szem�ly�ben m�gis akadt egy kiv�tel, akit Bem az utols� napokban nevezett ki ezredesnek, �s a vil�gosi fegyverlet�telkor �llt el�sz�r egy seregtest �l�re. A hadit�rv�nysz�k el� �ll�tott tisztek elleni v�d els�sorban fegyveres l�zad�s volt, amit a F�ggetlens�gi Nyilatkozat kiad�sa – 1849. �prilis 14-e – ut�n szolg�latban marad�k eset�ben fels�g�rul�snak min�s�tettek.

 

Kimondhatjuk, hogy az elj�r�s sz�mos szempontb�l koncepci�s jelleg� volt, hiszen Haynau k�r�ben m�r a t�rgyal�sok el�tt d�nt�ttek a hal�los �t�letr�l, a v�dak pedig jogi szempontb�l is agg�lyosak voltak: a fels�g�rul�s az�rt volt vitathat�, mert Ferenc J�zsef a t�rv�nyek �rtelm�ben nem volt legitim kir�ly, a fegyveres l�zad�s v�dj�nak pedig t�bbek k�z�tt az mondott ellen, hogy Ferdin�nd 1848 okt�ber�ben t�rv�nytelen�l oszlatta fel a magyar orsz�ggy�l�st. Ez a t�ny a Karl Ernst f�t�rzsb�r� vezette 14 tag� t�rv�nysz�ket ugyanakkor nem akad�lyozta meg abban, hogy augusztus 25-�n – Kiss Ern� kihallgat�s�val – megkezdje a honv�dtisztek elleni elj�r�st.

 

A vizsg�lat sor�n a v�dlottak nem r�szes�ltek m�lt�nyos elj�r�sban – ugyanis a v�d k�pviselte a „v�delmet” is –, vallom�saikat csak kivonatosan r�gz�tett�k, az �t�letet pedig k�t nappal a kiv�gz�s el�tt tudatt�k vel�k. A t�rv�nysz�k – Haynau k�v�ns�g�nak megfelel�en – szeptember 26-�n valamennyi honv�dtisztet k�t�l �ltali hal�lra �t�lte, n�gy f� �gy�ben azonban Ernst enyh�t�s�rt fellebbezett Haynauhoz, aki L�z�r Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel J�zsef �s Kiss Ern� eset�ben az �t�letet goly� �ltali hal�lra v�ltoztatta. Az enyh�t�st az els� k�t esetben az indokolta, hogy Dessewffy �s L�z�r az osztr�koknak adt�k meg magukat, Schweidel �s Kiss pedig viszonylag jelent�ktelen szerepv�llal�sa miatt r�szes�lt f�parancsnoki „kegyben.”

 

A honv�dtisztekkel p�rhuzamosan gr�f Batthy�ny Lajos, az els� felel�s korm�ny minisztereln�ke ellen is elj�r�s indult, akire az Olm�tzben �l�sez� osztr�k b�r�s�g a l�zad�s mellett azt is r� akarta bizony�tani, hogy r�szt vett az 1848. okt�ber 6-i b�csi forradalom megszervez�s�ben – az �gy�szek ennek nyom�n �gy v�lt�k, tettei egy�ttesen kimer�tik a fels�g�rul�st. Batthy�ny eset�ben az el�re bor�t�kolt d�nt�s szint�n a hal�los �t�let volt, �m az �t�szek kezdetben �gy gondolt�k, az uralkod� k�s�bb kegyelmet gyakorol majd a gr�f felett; ez v�g�l nem val�sult meg, ugyanis a jogi szempontb�l ugyancsak agg�lyos elj�r�s el�tt Ferenc J�zsef szabad kezet adott Haynaunak az �t�letek v�grehajt�sa szempontj�b�l, �s �tadta neki a foglyot.

 

A „szabad k�z” azt jelentette, hogy a t�borszernagynak csak ut�lagos j�v�hagy�st kellett k�rnie B�cst�l, vagyis a szeptemberben Pestre sz�ll�tott minisztereln�k sorsa megpecs�tel�d�tt. Haynau az � eset�ben is ragaszkodott a legmegal�z�bb kiv�gz�si m�dhoz, az akaszt�shoz, azonban Batthy�ny egy, a feles�ge �ltal bejuttatott t�rrel olyan s�r�l�seket tudott mag�nak okozni, melyek lehetetlenn� tett�k az �t�let – ilyen – v�grehajt�s�t. A minisztereln�k �s a tizenh�rom, Aradon fogva tartott tiszt kiv�gz�s�t Haynau sz�nd�kosan okt�ber 6-�ra, a b�csi forradalom �s Latour had�gyminiszter meggyilkol�s�nak �vfordul�j�ra id�z�tette, amivel egy�rtelm�v� tette, hogy az elj�r�sok c�lja a bossz� �s nem az igazs�g volt.

 

Ezen a szomor� napon Aradon hulltak le el�sz�r a Ferenc J�zsef �ltal k�vetelt fejek: Haynau rendelkez�se nyom�n – hajnali f�l hatkor – a n�gy goly� �ltali hal�lra �t�lt tisztet – sorrendben L�z�rt, Dessewffyt, Kiss Ern�t �s Schweidelt – v�gezt�k ki el�sz�r, ut�nuk k�vetkeztek a k�t�lre sz�nt t�bornokok. A sort hat �rakor Poeltenberg Ern� nyitotta meg, �t pedig T�r�k Ign�c, L�hner Gy�rgy, Knezi� K�roly, Nagys�ndor J�zsef, Leiningen-Westerburg K�roly gr�f, Aulich Lajos, majd Damjanich J�nos k�vette. A legsz�rny�bb b�ntet�s �gy V�csey K�roly gr�fnak jutott oszt�lyr�sz�l, neki ugyanis v�gig kellett n�znie t�rsai hal�l�t; miut�n � m�r senkit�l nem tudott elb�cs�zni, kiv�gz�se el�tt jobb h�j�n Damjanichnak cs�kolt kezet.

 

A 13 m�rt�r honv�dtiszt a szemtan�k szerint b�tran �llt h�h�rai el�, akik elrettent�s�l estig kinn hagyt�k a holttesteket. Sz�m�t�saik nem v�ltak be, ezzel a l�p�ssel ugyanis csak azt �rt�k el, hogy a k�zeli falvakb�l t�bb ezren zar�ndokoltak a veszt�helyre. Batthy�ny Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti �r�kban, az �j�p�let z�rt udvar�n �ll�tott�k kiv�gz�osztag el�, majd a ferencesek belv�rosi templom�ban helyezt�k v�gs� nyugalomra.

 

Az aradi tizenh�rmak �s az els� felel�s minisztereln�k meggyilkol�s�val a Haynau �ltal levez�nyelt megtorl�s el�rte cs�cspontj�t, ami nem csak Magyarorsz�gon v�ltott ki er�s indulatokat, de Eur�p�t is tiltakoz�sra sarkallta. A honv�dtisztek �s Batthy�ny kiv�gz�se a b�r�s�gi elj�r�s dac�ra puszta gyilkoss�g volt, hiszen az �t�lethozatalra egy koncepci�s pert k�vet�en, jogtalan v�dak alapj�n ker�lt sor; hal�lukkal Haynau – �s Ferenc J�zsef – a magyars�g f�ggetlens�gi t�rekv�s�t k�v�nta b�ntetni, ennek nyom�n pedig a tizenn�gy kiv�gzett f�rfit joggal tartjuk nemzeti �gy�nk m�rt�rjainak.

 

rubicon

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.