L�z�r: Hat�rrend�szeti egy�ttm�k�d�sre k�sz�lnek a visegr�di n�gyek

  2015.10.01. 20:15

K�z�s hat�rrend�szeti, hat�rv�delmi egy�ttm�k�d�sre l�phetnek a V4-ek, azaz a visegr�di orsz�gok (Magyarorsz�g, Szlov�kia, Csehorsz�g �s Lengyelorsz�g) – k�z�lte L�z�r J�nos Minisztereln�ks�get vezet� miniszter szok�sos cs�t�rt�ki sajt�t�j�koztat�j�n Budapesten. A hat�rrend�szeti egy�ttm�k�d�s el�k�sz�t�se zajlik, Orb�n Viktor minisztereln�k ezzel kapcsolatban a napokban diplom�ciai l�p�seket tesz – mondta a miniszter, aki rendk�v�li jelent�s�g�nek, sz�vets�ger�s�t�nek nevezte a V4-eknek a migr�ci� k�rd�s�ben egym�s ir�nt tan�s�tott szolidarit�s�t �s br�sszeli fell�p�s�t.

 

L�z�r J�nos Horv�torsz�gr�l is besz�lt, �s azt mondta, hogy ha Z�gr�b nem tud, nem akar eleget tenni a bev�ndorl�k regisztr�ci�j�ra vonatkoz� k�telezetts�g�nek, komoly k�telyek mer�lnek fel az orsz�g eur�pai uni�s, illetve leend� schengeni tags�g�t illet�en. Mint mondta, a korm�ny hamarosan el�ri azt az �llapotot, hogy k�pes lesz megv�deni a magyar-horv�t hat�rt �l� er�vel, valamint jogi �s biztons�gi hat�rz�rral: a hat�rszakaszon 78, illetve 38 kilom�teren k�sz a v�d�ker�t�s, a korm�ny k�sz �s k�nytelen azt ki�p�teni, mert a migr�ci� szervez�i csak abb�l �rtenek.

 

Ausztri�nak L�z�r szerint d�ntenie kell, hogy mit szeretne: Magyarorsz�g v�dje meg horv�t hat�r�t hat�rz�rral vagy szervezzen korridort. Budapest m�g nem kapott hat�rozott v�laszt B�cst�l – tette hozz�. Ha Ausztria �s N�metorsz�g korridor kialak�t�s�t k�ri, akkor annak ugyanolyan megh�v� jellege van, mint a sz�r menek�ltekre vonatkoz� kor�bbi n�met bejelent�snek – mondta.

 

A miniszter k�z�lte: a h�ten meg�rkezik az idei 300. ezredik bev�ndorl� Magyarorsz�g hat�r�hoz. Megism�telte, hogy a korm�ny szerint szervezett akci� zajlik Magyarorsz�g ellen.

 

A Minisztereln�ks�g vezet�je elmondta: a korm�ny t�mogatja Szlov�kia uni�s kv�ta elleni t�rekv�seit �s ellenzi, hogy az uni� ter�let�n j�jjenek l�tre menek�ltt�borok, �gynevezett hot spotok.

 

L�z�r J�nos egy�ttal aggaszt�nak nevezte a n�metorsz�gi t�borokban t�rt�nt gy�jtogat�sokat, vereked�seket. Mint mondta, �rdekl�d�ssel v�rja, hogy N�metorsz�gban milyen v�ltoz�sok, d�nt�sek sz�letnek annak �rdek�ben, hogy a bev�ndorl�s szab�lyozott, ellen�rz�tt legyen. Megjegyezte: 5 �s 10 ezer k�z�tti azoknak a sz�ma, akik naponta az Eur�pai Uni�ba igyekeznek Szerbi�n �t, az ut�np�tl�s pedig v�gtelen, r�vid t�von nem lehet a nyom�s cs�kken�s�vel sz�molni.

 

�rt�kel�se szerint az Eur�pai Uni�nak „mor�lis imperializmust gyakorolva” nem megfeddni kellett volna Magyarorsz�got a hat�rz�r miatt, az egy m�k�d�k�pes eszk�z, amit „mi sem j�kedv�nkb�l �ll�tottunk fel”. L�z�r J�nos t�j�koztat�sa szerint Orb�n Viktor korm�nyf� az okt�ber k�zepi uni�s minisztereln�ki cs�cson is azt az �ll�spontot k�pviseli, miszerint a v�ls�g�vezetekbe kell �sszpontos�tani a seg�ts�get, s tiszteletben tartani azt, ha valamelyik orsz�g be akar fogadni migr�nsokat, „de nem tudjuk meg�rteni, hogy nek�nk mi�rt k�ne befogadni az�rt, mert m�soknak bev�ndorl�kra van sz�ks�ge”. Ez p�ld�ul Soros Gy�rgy �ll�spontj�val nem esik egybe, aki „vil�gmeg�j�t� terveivel bomb�zza” a nemzetk�zi k�zv�lem�nyt, „nyilv�n az �nzetlens�g jegy�ben, amir�l sz�mos tan�bizonys�got tett azokban az orsz�gokban, ahol az elm�lt 30 �vben �llamcs�d�t eredm�nyezett a tev�kenys�ge” – jegyezte meg.

 

L�z�r J�nos k�rd�sre k�z�lte azt is, hogy a korm�ny k�sz p�nz�gyi seg�ts�get ny�jtani azoknak a magyarorsz�gi telep�l�seknek, amelyeket a legink�bb �rint az illeg�lis bev�ndorl�s. Megjegyezte tov�bb�, hogy ezeken a helyeken megn�velik azoknak a k�zfoglalkoztatottaknak a sz�m�t, akik a nagy mennyis�g� szem�t �sszeszed�s�t seg�tik.

 

A t�rcavezet� arr�l is t�j�koztatott, hogy a jogi hat�rz�r nem okoz ar�nytalanul magas �gysz�mot a b�r�s�goknak, 351 b�ntet�elj�r�s indult hat�rs�rt�kkel szemben, 293 ker�lt b�r�s�g el�, 279 esetben joger�sen meg�llap�tott�k a b�n�ss�get, 14-en pedig fellebbeztek.

 

mandiner

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.