Az �nrendelkez�s nyugati p�ld�i az EMI-t�borban

  2015.08.08. 22:29

Marc Gafarot egy r�vid t�rt�nelmi �ttekint�st k�vet�en ismertette a katal�n nacionalizmus ir�nyults�g�t, amely k�t f� ter�letre koncentr�l�dik: az egyik Spanyolorsz�g moderniz�l�s�t c�lozza, m�g a m�sik – amelyet az el�ad� p�rhuzamk�nt is kiemelt Rom�ni�val szoros kapcsolatban – az orsz�g diverzit�s�nak elfogad�sa. A f�ggetlens�gi t�rekv�sek a 21. sz�zadt�l kezd�d�en er�s�dtek fel, amelyet a nem megfelel� korm�nypolitika id�zett el�, s amely pont az el�bb eml�tett k�t ir�nyults�g megtagad�s�t jelentette. Az el�ad� eml�t�st tett a beolvaszt�si �s nemzet�llami t�rekv�sekr�l is, amelyeket a k�zponti korm�nyzat a megt�veszt�s �s f�lrevezet�s eszk�z�vel pr�b�l el�rni. 

 

Katal�nia f�ggetlens�gi t�ren j�val magasabb szintet k�pvisel, mint Sz�kelyf�ld, a r�gi�ban nem jelent probl�m�t a jelk�pek �s a katal�n nyelv haszn�lata, amely egyben az Eur�pai Uni� hivatalosan elfogadott nyelve is, viszont a forr�s- �s k�lts�geloszl�sok ar�nyos�t�s�t csak a f�ggetlens�g hozhatja el sz�mukra. Az el�ad�s sor�n felmer�lt a k�rd�s, hogy az esetleges f�ggetlens�g kiv�v�sa milyen kapcsolatban van az EU-s �s m�s nemzetk�zi szervezetekben val� tags�ggal. Gafarot k�t p�ld�t hozott fel: az egyik a j�l ismert n�met egyes�t�s, a m�sik a kevesek �ltal ismert Algeria helyzete, amely tagja maradt az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�gnek azt k�vet�en is, hogy f�ggetlenedett a francia gyarmatk�tel�k al�l. Gafarot v�gsz�k�nt biztat� szavakat int�zett a hallgat�s�ghoz: a t�rt�nelem t�bbsz�r is bizony�totta, hogy a nemzeti k�rd�s mindig fontosabb volt az ideol�giai k�rd�sekn�l. Ez a mai napig �szlelhet� a katal�n parlamentben, �s kiemelked�en j� p�lda az erd�lyi magyars�g politikai sz�ntere sz�m�ra is. 

 

„A sajt� helyzete meglehet�sen komplik�lt: a nemzeti m�diacsoport, amelynek munkat�rsa vagyok, Baszkf�ld �szaki �s d�li ter�letein megjelen� t�bb helyi �js�got, egy r�di��llom�st �s egy telev�zi�csatorn�t is m�k�dtet” – r�szletezte �rtekez�s�ben Iker Merodio. A r�di�r�l elmondta, ez f�k�nt k�z�leti t�m�kat dolgoz fel, m�g a baszk telev�zi�z�s szintj�n h�rcsatorn�t m�k�dtetnek, a sz�rakoztat� m�sorokat illet�en nincsenek jelen a m�dia piac�n, itt ink�bb spanyol csatorn�k l�teznek, de az elm�lt �vekben siker�lt olyan rendszert ki�p�teni�k, amelyben egyre t�bb helyi m�diummal t�bb telep�l�st le tudnak fedni.

 

Fiatalnak sz�m�t a m�diacsoport, alig �t �ve m�k�dnek, ugyanakkor magukba foglalnak t�bb r�gi m�diumot is. Van egy orsz�gos lap is birtokukban, amely egyike az orsz�g legnagyobb konzervat�v, jobboldali, monarchista, r�gies gondolkod�st k�vet� lapja. �szakon a helyzet k�nny�: a francia m�dia a legfontosabb, �s az �js�gok helyi h�reket hoznak le, term�szetesen franci�ul. Igen er�s vet�lyt�rsai is vannak a m�diacsoportnak, m�gis az elm�lt �t �vben fej�t fel�t� m�diakr�zis alkalm�val, b�r vesz�tettek olvas�kat, r�di�hallgat�kat, m�gsem olyan m�rt�kben, mint m�s org�numok.

 

„A nyelvk�rd�sr�l: amennyiben baszkf�ld�n �lsz �s legfeljebb 24 �ves vagy, val�sz�n�leg kapt�l baszk nyelv� oktat�st, �s nincs gondod a nyelv meg�rt�s�vel, de ha bet�lt�tted m�r a 30-at, v�ltozik a helyzet, gondok vannak a nyelvismerettel, �s az id�sebb gener�ci� gyakran saj�tos dialektust haszn�l” – mes�lte Iker Merodio, aki hozz�tette: sokan �gy gondolj�k, hogy a baszk olyan nyelv, ami az oktat�s �s a munkahely nyelve.

 

A fiatalok, b�r most m�r ismerik a baszkot, m�gsem haszn�lj�k� csal�djukban, bar�ti t�rsas�gukban, ink�bb spanyolul besz�lgetnek. T�rt�nt n�mi el�rel�p�s: az elm�lt id�szakban a baszk m�r a fels�oktat�sban, a telev�zi�z�sban �s a zenei palett�n is megjelent, �gy haladnak l�p�sr�l l�p�sre afel�, hogy egyre t�bb ter�leten egyre t�bb baszk sz�t halljanak – magyar�zta az �js�g�r�. A franko-diktat�r�t k�vet�en 40 �vvel is a baszk nyelv fel�leszt�se az egyik f� munk�juk, �s a j�v�ben sz�ks�g is lesz a baszkf�ldi m�diah�l�zatra, illetve annak b�v�t�s�re, hiszen a kereskedelmi m�diah�l�zat els�sorban spanyol nyelv�. 

 

�s, hogy mi�rt annyira fontos a nemzeti h�rm�dia? – tette fel a k�rd�st az el�ad�, amelyet meg is v�laszolt: „tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyed�l, nem vagyunk �r�ltek, mert a vil�gban m�g sok olyan n�pcsoport van, amelyek auton�miat akarnak: besz�ln�nk kell Sz�kelyf�ldr�l, a katal�nokr�l, Sk�ci�r�l �s persze saj�t magunkr�l is. Iker Merodio fontosnak tartja azt is, hogy Baszkf�ldnek legyenek n�pszer�, k�z�leti szem�lyis�gei, szt�rok, sportol�k, hogy azok elmagyar�zhass�k, felv�llalhass�k �gy a spanyolok, mint a franci�k el�tt: mit szeretne nemzet�k. K�vetkeztet�sk�nt levonta: nagyon fontos a kereskedelmi forgat�k�nyv, Baszkf�ldnek �s a m�diacsal�dnak versenyk�pesnek kell lennie, olyan h�reket kell lehoznia, amellyel sz�lesebb k�z�ns�g figyelm�t felkelthetik annak �rdek�ben, hogy r�gi�juknak publicit�st nyerhessenek.

 

EMI-t�bor k�zlem�ny-erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.