- Ferenc p�pa Bol�via f�v�ros�ban �gy fogalmazott, hogy f�ldkereks�g�nk�n napjainkban ideol�giai gyarmatos�t�s zajlik. Erre �rzett-e r� m�r kor�bban a Magyar Patri�t�k K�z�ss�ge, s kezdett tev�kenykedni honv�delmi c�llal a kult�ra arcvonal�n?

- Val�ban ideol�giai gyarmatos�t�s folyik, m�ghozz� kifinomult eszk�z�kkel. Azok, akik ebben a folyamatban �rdekeltek, beh�l�zz�k mindennapjainkat: ott vannak a k�z�letben, az iskol�kban, az egyetemeken, a civil szf�r�ban, s�t a m�dia legnagyobb r�sze is hozz�juk tartozik. Ez ut�bbi "fegyvert�ny" nemcsak hat�konys�got jelent sz�mukra, hanem azt is, hogy m�r egy ideje �k hat�rozz�k meg a k�zl�si kereteket.

Hatalmas trag�dia, hogy ugyanazok a magyar szavak m�st jelentenek egy hagyom�nyos �rt�krend� k�rben, mint egy neoliber�lis �js�gban. Vegy�k p�ld�nak a csal�d fogalm�t. Mik�zben a Teremt�s vil�gos �tmutat�st ad sz�munkra, egyes lobbyszervezetek �s v�lem�nydikt�torok most �ppen a feje tetej�re k�v�nj�k �ll�tani a vil�got azzal, hogy a h�zass�g �s a gyermek-�r�kbefogad�s int�zm�ny�t ki k�v�nj�k terjeszteni a hagyom�nyos csal�dmodellel �sszeegyeztethetetlen egy�tt�l�si form�kra. Elj�tt az ideje, hogy feleszm�lj�nk. Nem is titkoljuk, hogy egyes�let�nket jelent�s r�szben ez�rt hoztuk l�tre. Folyamatosan r� kell mutatni a val�di �rt�kekre, hiszen a globaliz�ci�nak nevezett folyamat a nemzeti kult�r�k �s a term�szetes k�z�ss�gek felsz�mol�s�ra t�rekszik.

- Aba�jszina - alig p�r kilom�terre a Felf�ldre Trianonban h�zott �llamhat�rt�l - „sz�rv�nyosodik”. Civil szervezet�kben krist�lyosodik-e a strat�gia arra, hogy ez a folyamat ne „csak” meg�lljon, hanem ellenkez� ir�nyba forduljon?

- Az els�dleges teend� mindig a megismer�s. Am�g nincs diagn�zis, addig nem lehet a beavatkoz�son gondolkodni. A legnagyobb hib�nak azt tartjuk, hogy m�ig nincs tisztess�gesen feldolgozva a K�rp�t-medencei magyars�g XX. sz�zadi t�rt�nete. Aba�jszina sz�m�ra p�ld�ul hatalmas t�r�st jelentett a kitelep�t�s, amely sor�n sz�m�zt�k sz�l�f�ldj�r�l a helyi intelligenci�t: a tan�t�kat, m�dosabb gazd�kat, vagyis a "kov�szembereket." A helyi viszonyok k�l�nb�z�s�ge miatt a megold�s receptj�t nem is lehet �ltal�noss�gban megfogalmazni: ami �rv�nyes a felvid�ki Aba�jszin�ra, az lehet, hogy nem �rv�nyes a szer�ms�gi Marad�kra. Ut�bbi esetben egy�bk�nt �gy t�nik, hogy siker�lt megtal�lni a megold�st egy sz�rv�nyk�zpont l�tes�t�s�nek gondolat�ban. A k�t legfontosabb t�nyez� azonban minden�tt a templom �s az iskola.

Mindezek hihetetlen�l k�lts�ges dolgok, ami az anyaorsz�g nagyobb felel�ss�gv�llal�s�t teszi sz�ks�gess�. A sz�rv�nyment�st a frontseb�szethez tudom hasonl�tani: b�r senkir�l sem szeretn�nk lemondani, el kell d�nteni, hol lehet m�g seg�teni, illetve hol k�s� m�r. Fontos, hogy a seg�ts�g ne vesszen k�rba. J� lenne ugyanakkor, ha ebb�l nemcsak az �llam, hanem a t�rsadalom k�zvetlen�l is kivenn� a r�sz�t.

P�ld�ul K�rp�talj�n az iskol�kban �s �vod�kban nagy sz�ks�g van most �r�szerekre, sz�nez�kre. Nem hiszem, hogy ebben ne tudna n�h�ny j��rz�s� magyarorsz�gi csal�d seg�teni.A legfontosabb a szervezetts�g. Azonban minden kev�s, ha a helyiekben nincs kezdem�nyez� k�szs�g �s kell� elsz�nts�g.

- A Magyar Patri�t�k K�z�ss�ge mik�nt akarja sz�lesebb sodr�s�v� tenni az eur�pai Balassi-folyamatot?

- Az eur�pai Balassi-folyamatot nagyon j� kezdem�nyez�snek tartom. J� lenne, ha Eur�pa-szerte feler�s�dn�nek az �rt�k�rz� hangok. Sajnos, a m�sodik vil�gh�bor� borzalmai a Nyugaton szinte minden�tt stigmatiz�lt�k a hagyom�nyos �rt�krend politikai k�pviselet�t biztos�t� jobboldali er�ket, ami a trad�ci�ellenes baloldal p�ld�tlan el�ret�r�s�hez vezetett. Ma m�r j�l l�tszik, hogy ez minden v�vm�nya ellen�re t�rt�nelmi zs�kutca volt: amellett, hogy a mai eur�pai "elit" a civiliz�ci�s jelent�s�g� kih�v�sokkal nem tud szemben�zni, sz�mos probl�m�t kitermelt. Ezek k�z� tartozik a hagyom�nyos csal�dmodell sz�tes�se, a fogyaszt�i t�rsadalom t�lburj�nz�sa, v�gs� soron pedig a leg�jabb kori n�pv�ndorl�s kit�r�se is.

Ma m�r �szint�n ki kell mondanunk - an�lk�l, hogy ezzel m�s kult�r�kat lebecs�ln�nk vagy megb�ntan�nk -, hogy az eur�pai civiliz�ci� - �s ez�ltal a feh�r ember civiliz�ci�ja - komoly vesz�lybe ker�lt. Ism�t Hunyadiakra �s Kapisztr�nokra van sz�ks�ge az �reg Kontinensnek ahhoz, hogy meg�rizze �nmag�t. A jelenlegi "europ�ers�gnek" azonban k�ze sincs a val�di eur�pais�ghoz. �rdemes megn�zni az Eur�pai Uni� hitvall�s�t, amelyben mindennek mondja mag�t, csak �ppen kereszt�nynek nem. Eur�p�nak vissza kell t�rnie civiliz�ci�s talapzat�hoz. Egyes�let�nk a maga r�sz�r�l ezen is dolgozik, b�zva a hasonl�, patri�ta szellemis�g� kezdem�nyez�sek eredm�nyess�g�ben.

gondola.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.