70 �ves Duray Mikl�s - A Felvid�k.ma sz�let�snapi interj�ja

  2015.07.18. 15:55

�rtelmis�gi csal�dba sz�letett, milyen �traval�t kapott Losoncon a h�bor�t k�vet�en?

 

– Szerintem nem az a d�nt�, hogy �rtelmis�gi, vagy nem �rtelmis�gi csal�dba sz�letik az ember, hanem az, hogy milyen �rt�krend az uralkod� a csal�dban. Ugyanis az emberek magatart�s�t, legal�bb is kezdetben, mindenk�ppen az hat�rozza meg, az befoly�solja szeml�letvil�g�nak alakul�s�t. Ezt tartom d�nt� szempontnak. Olyan �rt�krendben n�ttem fel, ami term�szetesen kereszt�ny �rt�krend, de ez �nmag�ban m�g keveset mond. A meg nem alkuv�s, a tisztess�g, a tulajdon �s a k�z�ss�g tisztelete, a k�z�ss�g�rt val� cselekv�s �s a l�t�st�l vakul�sig val� munk�lkod�s jellemezte k�zegben n�ttem fel. H�rom-n�gy�ves koromban a nagypap�m lakatosm�hely�nek k�zep�n �ltem egy kissz�ken, �s n�ztem, ahogyan dolgoznak. �t�ves koromban pedig m�r �n adtam ki a megrendelt, elk�sz�tett t�rgyakat. Teh�t m�r iskol�s korom el�tt feln�tt-feladatokkal voltam megb�zva. Vagy amikor a Csemadok megalakul�s�t k�vet�en megjelent az els� N�pnapt�r, az el�fizet�knek sz�nk�n hordtam sz�t Losoncon, pedig m�g nem is j�rtam iskol�ba. Teh�t ez a k�zeg alapvet�en befoly�solta a magatart�somat �s gondolkod�sm�domat.

 

Ha visszagondol gyermekkor�ra, der�s eml�kei t�madnak? Nem voltak ugyanis k�nny� �vek ezek...

 

– Az ember k�t szempontb�l szokott eml�kezni a gyermek- vagy fiatalkor�ra. Az egyik maga a pozit�vum, hogy fiatal volt, mert az mindig pozit�v �lm�ny, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen k�zegben �li meg. A m�sik meg az a sz�rny�s�g, amiben �lni kellett. Figyelmeztettek p�ld�ul, hogy ne hangoskodjak, mert meghallj�k, hogy magyarul besz�lek, s abb�l gond lehet. Eml�kszem a csal�dom bel�li betegs�gekre, a nagyap�m hal�l�ra 1949-b�l, eml�kszem hogyan hurcolt�k el ap�mat. El akart�k vinni J�chymovba k�nyszermunk�ra... V�g�l is egy olyan betegs�g �r�n menek�lt meg, melynek k�vetkezt�ben h�napokig k�rh�zban fek�dt. Eml�kszem 1956-ra, napl�t vezettem az esem�nyekr�l... K�t s�kon jelenik meg korai ifj�s�gom: a borzalmak �s a fiatals�g kellemes eml�kei alapj�n.

 

"�letutad �zenete, hogy nincs k�l�n nemzeti k�rd�s �s demokr�cia k�rd�s. Ha a nemzeti k�rd�sek nem nyernek a demokratikus �rt�kek jegy�ben megold�st, akkor s�lyos hi�ny marad a demokr�ci�ban. �s ebbe nem lehet belenyugodni. Ezen a t�ren mutatt�l p�ld�t, �s v�llalt�l b�rmilyen �rat, a b�rt�nt �s a megal�ztat�st is. Meggy�z�d�sem, hogy a magyars�g helyzete e p�lda h�j�n rosszabb lenne" – fogalmazott az �n 65. sz�let�snapja alkalm�b�l az akkori magyar k�l�gyminiszter, Martonyi J�nos. Az, hogy a nemzet k�rd�sei kezdt�k el egyre ink�bb foglalkoztatni, a csal�di ind�ttat�snak k�sz�nhet�, vagy valami m�s is k�zrej�tszott?

 

– Nyilv�n az ember is �gy �p�l fel, mint egy h�z. Egym�sra rakj�k a t�gl�kat, majd eljutnak od�ig, hogy tet�szerkezetet kell k�sz�teni. Hogy az ember id�s kor�ra milyenn� v�lik, rengeteg benyom�snak, ismeretnek, tud�snak a k�vetkezm�nye. Egy�ltal�n nem v�letlen, hogy a nemzettel kezdtem el foglalkozni, hiszen azt l�ttam kiskorom �ta, hogy a nemzettel gond van, a nemzethez tartoz�s miatt �ld�z�sben r�szes�lhet az ember, neh�z az iskol�ba j�r�s, mert nincs olyan iskola, vagy csak �ppen megalakult. Sz�val a nemzethez kapcsol�d� neh�zs�gek �s bonyodalmak mindenk�ppen hozz�j�rultak ahhoz, hogy a nemzet egy k�zponti, gondolkod�som ir�nyults�ga szempontj�b�l meghat�roz� k�rd�ss� v�lt. Mert ha valamivel baj van, ha valami miatt emberek egy csoportj�t t�madj�k, azt v�deni kell. Ha hovatartoz�sod, vall�sod vagy faji sz�rmaz�sod miatt t�madnak, azzal szembe kell sz�llni, mert ezek alapvet� �rt�kek.

 

Gondolom sz�vesen eml�kszik vissza a hatvanas �vekre, akkor kezd�d�tt a Pr�gai Tavasz, amikor egyfajta felszabadults�g �rz�se uralkodott el az embereken, �s �n t�bbedmag�val megalap�totta az �n�ll� Magyar Ifj�s�gi Sz�vets�get.

 

– Ez m�r a kibontakoz�s id�szaka volt, az ezt megel�z� id�szakot a k�sz�l�d�s jellemezte. Egyetemista koromra viszont m�r teljesen egy�rtelm�v� v�lt az ir�ny. Els��ves koromban alakult meg a J�zsef Attila Ifj�s�gi Klub, ahol azonnal el kezdtem dolgozni, 1965-t�l m�r az eln�ke voltam. Abban az �vben szervezt�k meg az els� Ny�ri Ifj�s�gi Tal�lkoz�t, amelynek jelent�s�ge mind a mai napig abban rejlik, hogy a h�bor�t k�vet�en ez volt az els� ilyen jelleg� ifj�s�gi tal�lkoz�hely. Nem a hivatalos hatalom szervei j�v�hagy�s�val, r�szv�tel�vel szervez�d�tt, hanem teljesen civil alapon. Most van az 50. �vfordul�ja, ezt nem lenne szabad elfelejteni. Tudatos�tani kellene, hogy ott indult el egy olyan orsz�gos m�ret�nek nevezhet� civil szervez�d�s, amely 1968-ra oda �rett, hogy megalak�thattuk a f�ggetlen Magyar Ifj�s�gi Sz�vets�get, melynek 20 ezer tagja volt.

 

Most is sz�vesen tal�lkozik fiatalokkal, ott volt a martosi �s a krasznahorkai t�borban is. Az els� martosi szabadegyetemet k�vet�en, mondhatni lelkendezve nyilatkozta, hogy valamit vissza�rez abb�l, ami a hatvanas �veket jellemezte.

 

– A hatvanas �vek azon szellemis�g�t �reztem visszak�sz�nni ezekben a t�borokban, ami minket is f�t�tt akkoriban. Teh�t nem az 1960-as �vek k�r�lm�nyeit, hanem ami benn�nket is mozgatott annak ir�ny�ban, hogy f�ggetlen�l, de elk�telezetten cselekedj�nk. K�z�ss�gi elk�telezetts�ggel szervezni az �let�nket, a kapcsolatrendszer�nket. T�ny, hogy az�ta sok minden megv�ltozott, de egy valami nem: a hatalomnak �s a szlov�k t�bbs�gi t�rsadalomnak a viszonyul�sa a magyarokhoz. Egy biztos: magyarelleness�g volt, van �s lesz. Nyilv�n nem arra kell az embernek az �let�t fel�p�tenie, hogy l�tezik magyarelleness�g, de ha a t�rsadalmi szervez�d�seit, a kapcsolatrendszereit, a szakm�j�n k�v�li szellemi �let�t ennek tudatos�t�sa nem befoly�solja, akkor vesz�lybe ker�l a t�rsadalom, mert sz�t lehet verni.

 

A t�rsadalom egys�gben tart�s�nak fontos eleme, hogy a nemzet nyelvi, kultur�lis, t�rt�nelmi �s tudati egys�g�t pr�b�ljuk meg�rizni. Ez �nmag�ban olyan �rt�k, hogyha t�madj�k, ahogy eml�tettem, akkor v�deni kell. Ha a korm�nyzat nem v�di, nek�nk, civileknek kell ezt megtenni. Ez�rt kellenek a szervezeteink, erre kell felk�sz�ln�nk. Ha k�zdeni kell, akkor k�zdeni kell. Ilyen szempontb�l meg�t�lve, mind a martosi, mind az �n. gombasz�gi, azaz krasznahorkav�raljai rendezv�nyen is visszak�sz�n ez a probl�ma, de �gy �rzem, mintha ma m�sk�nt tudatos�tan�k ezt, mint 50 �vvel ezel�tt, noha a mai korszak sokkal nehezebb, mert j�val megosztottabb a t�rsadalom. Soha nem lehet tudni, a t�rsadalom melyik szegmens�b�l kap az ember t�mad�sokat, melyik r�sze adja fel a k�zdelmet. Nos, mintha az �letnek ezt a fajta bonyolults�g�t nem igaz�n tudatos�tan�k a mai fiatalok.

 

�nnek is b�ven kijutott a t�mad�sokb�l �lete sor�n. Kezdve mindj�rt a hatvanas �vekt�l, el eg�szen a k�zelm�ltig. Azonban nem adta fel. Hogy tudott azzal egy�tt �lni, hogy m�dszeresen, szervezetten t�madt�k?

 

– Mindenhez hozz� lehet szokni, �s egy bizonyos id� ut�n az ember m�r nem veszi a lelk�re...

 

Akkor sem, ha Slot�val egy szinten emlegett�k?

 

– Megn�ztem, hogy ki mondja, �s kialak�tottam r�la a v�lem�nyemet. Tulajdonk�ppen a hetvenes �vekben jutottam el oda, hogy kezdett nem �rdekelni, ki, hogyan min�s�ti a tev�kenys�gemet, magatart�somat, v�lem�nyemet,. T�bb �vtizede m�r, hogy r�lam ez �gy lepereg, mintha nem is lenne. Nehogy f�lre�rts�k, nagyon fontosnak tartom a p�rbesz�det, az eszmecser�t, de a min�s�t� v�lem�ny nem �rdekel.

 

Viszont akik azon igyekeztek, hogy Duray Mikl�st lej�rass�k mint politikust, k�z�leti embert, eg�sz j� hat�sfokkal dolgoztak. A felvid�ki t�rsadalmon bel�l is m�ig megmaradt ennek a nyoma.

 

– Igen, sajnos ez arr�l tan�skodik, hogy azok, akik ezen dolgoztak, megrendel�sre cselekedtek, mert ha saj�t v�lem�nyt nyilv�n�tottak volna ki, akkor lehetett volna vel�k p�rbesz�det folytatni. De �k utas�t�sra feladatot hajtottak v�gre, �s hogy volt n�mi siker�k, az azt jelenti, hogy vannak a felvid�ki magyar t�rsadalmon bel�l hasonl� emberek, akik nem ugyanezt mondj�k, de elfogadj�k azt. Minden t�rsadalomnak megvan a maga szem�tje.

 

Most, hogy m�r idestova �t �ve nem foglalkozik akt�van p�rtpolitiz�l�ssal, hogyan �rzi mag�t? Megk�nnyebb�lt egy kicsit, hogy lerakta ezt a terhet? Hogyan �li ezt meg?

 

– �szinte leszek, a p�rtpolitiz�l�s engem sohasem vonzott. Nem olyan t�pus� ember vagyok, aki k�l�nb�z� hatalmi taktik�kban k�pes odaad�an cselekedni. Idegennek �rzem magamt�l, �s nem is igaz�n vagyok hajland� a v�grehajt�sra. A strat�giai k�rd�sek m�s jelleg�ek, nem mindenf�le alantas taktik�kr�l sz�l, hanem az ir�nyokr�l. Ezzel sz�vesen foglalkozom ma is, publik�lok is ebben a t�mak�rben. M�g a strat�gi�t megval�s�t� politik�t is kedveltem, de az alantas man�vereket nem. Mondhatni, megk�nnyebb�ltem, amikor 2010-ben kil�ptem ebb�l a k�rb�l. R�ad�sul azzal a szomor� �sszegz�ssel kellett kil�pnem, hogy a rendszerv�ltoz�st�l, 1989-1990-t�l kezdve az �letem tal�n szinte feleslegesnek bizonyult, mert semmi maradand�t nem tudtam l�trehozni. A hetvenes-nyolcvanas �vekben legal�bb azt siker�lt el�rni, hogy megmentett�k a magyar iskol�kat. Mert azt csak azzal a m�dszerrel tudtuk megtenni, amit akkor v�lasztottunk, bele�rtve a k�tszeri beb�rt�nz�semet is. Ez ut�bbit nem veres�gk�nt, trag�diak�nt �lem meg, hanem a c�l el�r�se �rdek�ben v�llalt eszk�zk�nt.

 

Ha h�t �vtized sikereir�l, kudarcair�l k�rdezem, r�szben meg is adta a v�laszt. Az 1989 ut�ni id�szakot kudarck�nt �li meg...

 

– Azoknak nem kudarc, akik meggazdagodtak, de a felvid�ki magyar t�rsadalom sz�m�ra ez egy kudarcos 25 �v. Mert csak gyeng�lt�nk t�rsadalmilag, anyagilag, a politikai �rdek�rv�nyes�t�s ter�n, a sz�l�f�ldh�z ragaszkod�s szempontj�b�l is. Valamikor az �ld�ztet�sben is azt kerest�k, hogyan sz�khetnek vissza. Ma a ki�ttalans�g miatt elmennek, �s nem v�ltanak menett�rti jegyet.

 

Mindez bizony�ra nagyban befoly�solja Duray Mikl�s k�z�rzet�t, azt, hogy hogyan �rzi mag�t a b�r�ben �gy hetven�vesen.

 

– Mindez szomor�s�got v�lt ki bel�lem, csakhogy ezen �n most m�r nem tudok v�ltoztatni. Csak a v�lem�nyemet tudom elmondani. Pr�b�lok oktatni, pr�b�lom le�rni mindazt, amit tapasztaltam, illetve a j�v�ben alkalmazhat�nak is v�lek. Teh�t nem vesztettem el az aktivit�somat, de most m�r nem pazarlom az er�met arra, ami �veken kereszt�l eredm�nytelen volt.

 

Az aktivit�sa teh�t megmaradt, az optimizmussal hogy �ll?

 

– Aki nem vesz�ti el az aktivit�s�t, �s ennek r�v�n pr�b�l j�v�ben gondolkodni, csak optimista lehet.

 

Barta J�zsef, Felvid�k.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.