�rte haragszanak, nem ellene: Az Orb�n Viktor-sztori kritikus szimpatiz�nsok szem�vel

  2015.06.30. 22:48

A Social Affairs Unit �s a Danube Institute k�z�s kiad�s�ban, Londonban megjelent k�tetet Budapesten John O'Sullivan brit �js�g�r�, Margaret Thatcher neokonzervat�v-neoliber�lis minisztereln�k egykori tan�csad�ja, a k�nyv t�rsszerkeszt�je, a szint�n neokonzervat�v gazdas�gi elk�telezetts�g� Bod P�ter �kos volt miniszter, majd jegybankeln�k �s H�rcher Ferenc politikai filoz�fus mutatta be.

 

Nagyform�tum� szem�lyis�g: sz�letett vezet�, hat�rozott, el�rel�t�, olykor k�m�letlen, megnyer�, harciasan �kessz�l�; �sszess�g�ben egyfajta emberi buld�zer a politik�ban – ez az Orb�n Viktorr�l kialakult k�zkelet� k�p, �s a priv�t val�s�g is egyben. 

 

Az essz�gy�jtem�ny c�lja: „az orb�nizmus t�rt�net�nek els� v�zlat�t” letenni az asztalra. A c�me: Orb�n Viktor m�sodik ciklusa: t�l az el��t�leteken �s a lelkesed�sen.

 

Orb�nnak szerinte m�g egy, „a politik�ban vesz�lyes” tulajdons�ga van: „intellektu�lisan v�llalkoz� szellem�, szeret �j �tleteket kipr�b�lni, �s ezzel kock�zatot v�llalni. Szereti a sponaneit�st, nyilv�noss�g el�tt hangosan gondolkodik” – utal az illiber�lis demokr�cia eml�kezetes els�, tusn�df�rd�i megeml�t�s�re O'Sullivan, aki szerint a jelz�t f�lremagyar�zt�k, �s �ltal�ban t�vesen �ll�tj�k be Orb�nt Putyint p�ldak�p�nek tekint� dikt�tornak.

 

A bizony�t�k anekdotikus: Orb�nt�l egyszer megk�rdezte, nem arra gondolt-e egyszer�en, hogy a nem megv�lasztott test�letek hatalma ne ny�ljon t�l a megv�lasztottak�n. Orb�n pedig �ll�t�lag azt mondta: de igen.

 

H�romszor vert�k meg az ellenz�ket

 

O'Sullivan szerint a maga hib�ival egy�tt Orb�n Viktor politikai teljes�tm�nye sokkal jobb, mint a meg�t�l�se ak�r itthon, ak�r k�lf�ld�n: hiszen, sorolja, a balos sajt� szabadon t�madhatja a korm�nyt, ami viszont h�rom v�laszt�si gy�zelmet aratott szoros egym�sut�nban, m�gis szabad a megsz�ll�si eml�km� ellen t�ntetni.

 

A korm�ny igenis reag�l a v�laszt�k tiltakoz�s�ra, a netad�t is visszavont�k a t�megt�ntet�s ut�n; a h�rom hatalmi �g l�tezik �s demokratikus (arr�l nem esik sz�, hogy k�l�n is v�lnak-e); �s hi�ba h�vj�k az ellenz�i az EU-t seg�ts�g�l, „senki sem tud r�mutatni, hol l�pne t�l az alapt�rv�nyben r�gz�tett jogain”.

 

Megk�rd�jelezhet� pontk�nt a szem�lyre szabott rekl�mad�t �s a norv�g p�nzekb�l m�k�d� alap�tv�nyok vegz�l�s�t eml�tette meg, de felmer�lt a k�zm�vek �s bankok �llami tulajdona is. Bod P�ter �kos, aki Orb�n Viktor els� minisztereln�ks�ge idej�n a Minisztereln�ki Hivatal gazdas�gi f�tan�csad�jak�nt tev�kenykedett, (de m�r akkor is t�ls�gosan elk�telezett volt a neoliber�lis monetarizmus eszm�je ir�nt) utalt a korrupci� �s a state capture („az �llam elfoglal�sa” egy �rdekcsoport �ltal) kock�zat�ra, �s felvetette azt is, hogy ugyan a k�lf�ldi anyabankok felt�k�s�tett�k magyar le�nyaikat, de ha magyar tulajdonban lesznek, ez a magyar �llam �s ad�fizet�k felel�ss�ge lesz egy �jabb bankv�ls�g eset�n.

 

Az Orb�n-korm�ny int�zked�seit heterodoxnak (vegyesen konvencion�lisnak �s nem megszokottnak), �s nem unortodoxnak nevezte, besz�lt a vil�grekord 27 sz�zal�kos �f�r�l, k�l�nad�kr�l, f�kek �s ellens�lyok hi�ny�r�l is, megeml�tve, hogy egyes int�zked�sek ak�r marxist�nak is elmenn�nek. Region�lis �sszehasonl�t�sban t�l vagyunk ad�ztatva, az �llam "t�l nagy ahhoz, hogy jobbk�z�pnek nevezz�k" – mondta. A k�zmunka hossz� t�von nem megold�s, �s mik�zben a mag�nszektorbban nem m� a foglalkoztat�s, az etatizmus "aggaszt�": k�nny� az �llam tev�kenys�g�t n�velni, egyik szektor ut�n a m�sikba bel�pni (k�zm�vek, tank�nyvek – sorolta a p�ld�kat), de ann�l nehezebb k�s�bb megny�rni.

 

Az oroszokkal �vatosan

 

O'Sullivan Orb�n oroszbar�ts�g�t is megeml�tette, de szerinte a minisztereln�k „sikeresen egyens�lyoz” a g�z miatt fontos Oroszorsz�g �s az EU, illetve a NATO k�z�tt, melyek szankci�it „annak ellen�re nem s�rtette meg, hogy egy�rtelm�en �rtanak a gazdas�gnak”. Szerinte Orb�n Washingtonb�l joggal �br�ndult ki, de „Janus-arc� politik�ja”, melynek r�szek�nt az ukr�n v�ls�g alatt fogadta Putyint, fenntarthatatlannak l�tszik.

 

M�g mindig posztkommunista vil�gban �l�nk, Oroszorsz�ggal �vatosan kell b�nni, k�l�n�sen, mivel az orosz eln�k akt�v r�szese volt a kommunista rendszernek – eml�keztetett H�rcher Ferenc, aki szerint Magyarorsz�g egy traumatiz�lt t�rsadalom, melyben Trianon, a Holokauszt �s a kommunista hatalom�tv�tel m�ig k�s�rtenek. Ezeket a traum�kat m�ig nem tudtuk kibesz�lni, m�ig megosztj�k az embereket, mondta.

 

Orb�n politikai karrierj�t �rdekes megl�t�sba helyezte, amikor Nick Thorpe k�rd�s�re v�laszolva azt mondta: a minisztereln�k p�lyafut�sa beleilleszkedhet abba a sorba, melyben Magyarorsz�gon Ferenc J�zsef, Horthy �s K�d�r vezette hossz� ideig az orsz�got.

 

H�rcher szerint Orb�n hatalma konszolid�l�sa ut�n kih�v� n�lk�li, el�sz�r f�lt, �s csak ut�na szeretett vezet�v� v�lhat, amib�l m�r sokat l�tott a magyar t�rt�nelem, �s m�r most tagadhatatlan, hogy Orb�n a rendszerv�lt�st k�vet� id�szak legfontosabb figur�ja.

 

A hatalom megszerz�se ut�n a megtart�sa a kih�v�s, id�zte Machiavellit, kifejtve, hogy egy demokr�ci�ban is n�ha kegyetlennek, vakmer�nek kell lenni a hatalomra jut�shoz. Elmondta: Orb�n azt hiszi, j� retorika mindig azt mondani, hogy a t�rt�nelem nagy, d�nt� pillanat�t �lj�k meg. A legt�bb politikus �gy l�tja mag�t, Orb�n is a t�rt�nelmet akarja megv�ltoztatni. De el�bb-ut�bb unalmas lehet, hogy egy-k�t �vente t�rt�nelmi pillanat van, eml�keztetett H�rcher.

 

B�tor politikai tettek

 

Szerinte most j�tt el az id�, hogy a t�rt�nelmi traum�kkal lehet foglalkozni, �s a „t�r�svonalak felett �tny�lva” el lehet �rni a t�rsadalom azon r�tegeit, „akik nem Orb�nt t�mogatt�k, akik nem a kedvencei” – Orb�n legf�bb tehets�ge szerint az, hogy mindig meg�rzi, hogy az adott k�z�ns�get hogy kell megnyerni, milyen hangnemet kell meg�tni. „A politika nemcsak j� d�nt�sekr�l sz�l, hanem a hatalomr�l is, amit sug�roz az ember, �s a vonz�sr�l, amit �raszt valaki” – fogalmazott.

 

O'Sullivan arr�l besz�lt, hogy vesz�lyes az autokr�ci�t, azaz tekint�lyelv�s�get �sszekeverni a tekint�llyel, hat�rozotts�ggal. Szerinte a kritikusai sem �ll�tj�k Orb�nr�l, hogy illeg�lis lenne, amit csin�l, csak azt r�j�k fel neki, hogy t�l hat�rozott, t�l sok tekint�lye van. Thatchert is dikt�tornak nevezte egyszer a New York Times, eml�keztetett, mert „b�tor politikai l�p�seket tett”, melyek n�lk�l „csak b�n�z�s van” a hat�rozott politikai vezet�s helyett.

 

O'Sullivan hat kulcs�lm�nnyel magyar�zza Orb�n politikai filoz�fi�j�t �s int�zked�seit: az els� az MSZP, ami szerinte a szocializmus �r�k�se (az �rvel�s szerint nyilv�n ellent�tben azokkal a p�rtokkal, ahol nincsenek volt kommunista tiszts�gvisel�k poz�ci�ban). O'Sullivan szerint Orb�n egyik f� c�lja, hogy elvegye a hatalmat a kapitalizmusba �tmenek�tett szocialista elitt�l, hogy „megk�rd�jelezhetetlen�l anti-totalit�rius” �llamot �p�tsen – a Nyugat pedig az�rt nem �rti meg Orb�nt, mert nem mer szembes�lni a kommunizmus m�ltj�nak b�neivel.

 

A m�sodik mozzanat az SZDSZ k�zeled�se az MSZP-hez – a szerz� szerint a Fidesz „ekkor kezdett libert�rius di�kegyes�letb�l fokozatosan jobbk�z�p polg�ri sz�vets�gg� �talakulni”. A harmadik a v�ratlan 2002-es v�laszt�si veres�g, ami ahhoz a felismer�shez vezetett, hogy saj�t m�di�ra, think tankekre �s szervezetekre van sz�ks�ge a p�rtnak. A 2008-ban kezd�d� v�ls�gb�l pedig egyr�szt azt a tnauls�got sz�rte le O'Sullivan szerint, hogy helye van a nem ortodox elgondol�soknak a gazdas�gpolitik�ban, m�sr�szt azt, hogy sok ter�leten nagyobb �llami befoly�sra vagy ak�r tulajdonra van sz�ks�g.

 

Bev�ndorl�sban bev�llal�sabb, az EU viszont a r�gi haverokat szereti

 

A rezsics�kkent�st, bank- �s egy�b k�l�nad�kat O'Sullivan azzal magyar�zza, hogy „2010-ben hatalomra l�pve Orb�n r�d�bbent, hogy a szocialista-liber�lis koal�ci� ad�ss�ghegyeket hagyott h�tra”, �s „r�j�tt, hogy nem k�rheti a magyar v�laszt�kat, hogy �jabb megszor�t�sokat vegyenek a nyakukba” – ink�bb „megkereste a kit�m�tt zseb� embereket �s int�zm�nyeket: a bankokat, mag�nnyugd�j-tulajdonosokat �s k�lf�ldi tulajdon� k�zm�c�geket”.

Az EU-val szembeni szkeptikus �ll�spont pedig annak k�sz�nhet�, hogy „Orb�n joggal sejthette volna m�r 2010 el�tt, hogy az EU b�rokrat�i, m�g olyan konzervat�vok is, mint Barroso, sz�vesebben dolgoztak az ismer�s, a kommunizmus uralm�nak hossz� �veiben nyugati elitiskol�kban tanult posztkommunista tisztvisel�kkel, mint a durva konzervat�v �j j�vev�nyekkel, akik meg akart�k v�ltoztatni a dolgokat”. H�rcher szerint az�rt tal�lkozik ellen�rz�ssel Orb�n az EU-ban, mert „eml�kezteti a Nyugatot az ad�ss�g�r a r�gi�val szemben, ami�rt az szovjetek kez�n hagyt�k a m�sodik vil�gh�bor� ut�n.”

 

A nyugatiak O'Sullivan szerint sokszor csal�dnak, amikor ezekr�l az er�nyekr�l besz�l nekik, mert szokatlan ez a besz�dm�d, �s egy�bk�nt j� �rz�s t�volr�l felsz�lalni egy dikt�tor ellen. P�ldak�nt Kert�sz Imr�t hozta fel, aki a New York Times-nak jelentette ki, hogy nincs diktat�ra Magyarorsz�gon, de az interj�j�t nem jelentett�k meg. K�l�n kiemelte a bev�ndorl�s k�rd�s�t is, melyben szerinte „Orb�n b�trabb, mint a f�l�nk nyugati politikusok”. Azt az�rt � is elismerte, hogy az EU-elleness�g �s az EU-b�l be�raml� t�mag�sok k�z�tt ellent�t fesz�l, de brit l�v�n megeml�tette azt is, hogy szerinte „Orb�nnak fontos sz�vets�gesei lesznek majd a nemzeti szuverenit�s�rt v�vott harc�ban eur�pai szinten″.

 

The Second Term of Viktor Orb�n: Beyond Prejudice and Enthusiasm. [Orb�n Viktor m�sodik ciklusa: t�l az el��t�leteken �s a lelkesed�sen.] Szerkesztette: John O'Sullivan �s P�cza K�lm�n. BL Nonprofit Kft, Social affairs Unit �s Danube Institute, 2015, £15. A k�tet szerz�i: Ablonczy B�lint, Bal�zs Zolt�n, Bod P�ter �kos, Csizmadia Ervin, �l� Anita, H�rcher Ferenc, Kiss J. L�szl�, Lakatos J�lia, Stumpf Andr�s, Szab� M�rk �s Szolomayer Bal�zs. Rajcs�nyi Gell�rt L�nczi Andr�ssal �s Tell�r Gyul�val k�sz�tett interj�t.

 

index.hu nyom�n

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.